Alárendelő viszonyok a mondatokban és összetett szavakban

Az igei állítmány kivételével bármely mondatrészi tartalom kifejezhető mellékmondat formájában. Eszerint beszélhetünk az alárendelő mondatok különböző fajtáiról.

Szintén alárendelő viszonyban lehet egymással az összetett szó elő- és utótagja. Így különböztetünk meg alanyos, tárgyas, határozós és jelzős összetételeket.

Alárendelő mondat

Az összetett mondatoknak azt a csoportját hívjuk alárendelőnek, amelyben a tagmondatok nem egyenrangúak, nem egy szinten helyezkednek el: az egyik a főmondat, s ennek valamelyik mondatrészét fejti ki a másik, az alárendelt mellékmondat.

A fő és a mellékmondat között nemcsak szerkezeti, hanem szoros tartalmi kapcsolat is van.

A mellékmondat sokszor hordozza a közlés hangsúlyosabb, fontosabb elemét, gyakran jelenik meg réma szerepében.

Az alárendelő mondatokat a mellékmondat kötőszava alapján is lehet osztályozni.

1. a kötőszó tartalmatlan Pl.: hogy kötőszó

2. elárul valamit a mellékmondat jelentéséből Pl.: mert, ha, mint

3. vonatkozó mondatok Pl.: aki, ami, amilyen

A mellékmondatot vonatkozó névmás kapcsolja a főmondathoz.

Ennek több típusa van:

a./ A mellékmondat a főmondat egyik szélesen kiterjesztett körű főnevének jelentéskörét szűkíti le. (Beszedték az összes füzetet, ami a padokon volt.)

b./ A mellékmondatnak kiteljesítő szerepe van. (Megkaptam a könyvet, amit kértem.)

Az alárendelő mondat tagmondatait írásban vesszővel választjuk el egymástól. Többszörösen összetett mondatokban más tagoló jeleket is alkalmazunk (pontosvessző, gondolatjel). A mondatvégi írásjellel a főmondat modális alapértékét fejezzük ki. (Megkérdezte, hogy mikor indul. Mikor megy oda, ahova készül?)

Alárendelő szóösszetétel

A szóösszetétel fajtáját akkor tudjuk egyértelműen meghatározni, ha világosan eldönthető, hogy az előtag alanya, tárgya, határozója vagy jelzője az utótagnak.

Vannak bonyolultabb összetételek is. Egyszerre érezhető a jelzői és határozói tartalom pl.: kalandvágy szóban, a tárgyas és határozói viszony a pl.: tengeralattjáró szóban.

Az összetett szavakat egybe vagy kötőjellel írjuk. A kötőjelet ott tesszük ki, ahol a szó logikailag két egységre bontható pl.: tehergépkocsi-vezető. Egybeírjuk azokat a szavakat, amelyek különírva mást jelentenek pl.: útonálló, egyetért. A jelölt kapcsolatokat nem írjuk egybe pl.: részt vesz, harcba megy.

Mellérendelő viszony

A mellérendelő viszonyban lévő tagok egy szinten helyezkednek el, egyenrangúak, nincsenek egymással nyelvi függésben, hanem csak tartalmi kapcsolatban vannak egymással.

A méllérendelő összetett mondatok fajtái

• kapcsolatos: A kapcsolatos mellérendelésben a második tagmondat továbbfűzi, újabb tartalommal egészíti ki az elsőt (nemcsak … hanem … is, sem … sem, is … is).

• választó: A választó mondat tagmondatai különféle lehetőségeket tartalmaznak. Jellemző kötőszava: vagy, vagy … vagy.

• ellentétes: Az ellentétes mellérendelés két mondat szembeállítására (azonban, ellenben, pedig), vagy egymást kizáró tartalmára épül.

• következtető: A következtető mondat második tagmondata az elsőből adódó következtetést, okozatot, következményt mondja meg. Jellemző kötőszava: tehát, így, ezért.

• magyarázó: A magyarázó mondatban a második tagmondat az elsőben adott tartalom okát, indokát, előzményét világítja meg. Jellemző kötőszava: hiszen, tudniillik, ugyanis.

Szinteződés és tömbösödés

A többszörösen összetett mondatokban keveredik az alárendelő és mellérendelő viszony. A többszörösen összetett mondat a közlés szempontjából, mindig egyetlen mondategész, amely több mondategységre bomlik. Ezek a mondategységek tömbösödhetnek. Külön tömböt jelent minden főmondat a maga alárendelt mondataival.

Vagy elmegyünk a hangversenyre, vagy itthon maradunk, és lemezeket hallgatunk. Ez a mondategész két tömbből áll. Választó viszony áll fenn a két tömb között, vagyis az 1., valamint a 2-3. tagmondat között.

Mellérendelő szószerkezetek, összetett szavak

Mellérendelés található a szószerkezetekben is. lát és hall (), pihenni, nem pedig dolgozni ( ), élve vagy halva (), gyorsan, tehát loholva (), loholva, hiszen gyorsan ().

A mellérendelő viszonyt kötőszóval jelöljük. Mellérendel kötőszók lehetnek egyesek: és, de, vagy, tehát, ugyanis, vagy párosak: nemcsak … hanem, mind … mind, vagy … vagy.

Írásban a mellérendelő szószerkezetek tagjait vesszővel választjuk el egymástól, kivéve ha az és, s, meg, vagy kötőszavakat használjuk.

A mellérendelő összetett szavak tagjainak viszonya általában kapcsolatos. (már-már, búbánat), ritkábban ellentétes (jön-megy).

Mellérendelő szó létrejöhet szókettőződéssel (egy-egy, már-már, nono), két külön szó összekapcsolódásával (él-hal, perpatvar) és ikerítéssel (mende-monda, izeg-mozog, ejnye-bejnye).

Mellérendelő összetett szavakat egybe vagy kötőjellel írjuk. Egybeírt szerkezet esetében csak az utótag kap ragot (limlomot, limlomok). Lazább szerkezeteknél külön-külön kapnak toldalékot a tagok (girbén-görbén, élt-halt, ágas-bogas).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!