Hangtan, magánhangzó törvények, mássalhangzó törvények, hangképzés

A beszéd hangjainak képzése

Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük.

Beszélőszervek:

• Tüdő
• Légcső
• Gégefő a hangszalagokkal
• Garatüreg az ínyvitorlával
• Orr
• Szájüreg
• Fogak
• Ajkak (módosítják a hangokat)
• Szájpadlás
• Nyelv

A levegő útja:

Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor a légcsövön keresztül távozik. A gégefőben megrezegteti a hangszalagokat, ilyenkor hang keletkezik. A garatüregben az ínyvitorlának terelő szerepe van, tereli a levegő útját az orr-vagy a szájüreg felé; a fogaknak, más szerveknek módosító szerepük van.

Beszélőszerveink működése, ezen belül a hangszalagok működése:

• zárállás, zönge minden magánhangzó és a mássalhangzók egy része pl.: z,zs
• résállás, “h” hang
• nyitott, a gégefedőben nem képződik hang

A hangokat két nagy csoportra szoktuk sorolni: magánhangzók (mgh) és mássalhangzók (msh) csoportjába.

Magánhangzók: a hangszalagok rezgéséből keletkezett tiszta zenei hang a zönge. Képzésükkor a hangszalagot megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Mássalhangzók: akadályba ütközik a szájüregbe áramlott levegő, a hangszalagok helyzete szerint zöngés, zöngétlen msh-ról beszélünk:

• Zöngés: b, z, zs
• Zöngétlen: p, sz, s

A beszédhangok, fonémák és a betűk közötti különbség:

A betűket leírjuk, a beszédhangot és a fonémát pedig kiejtjük. Beszédhang: pl, k, g; ahogy kiejtem. Fonéma: különféle variánsa, változata van egy hangnak pl, kéz, kár, kor, kutya; esetében a k hangot máshogy ejtjük.

Magánhangzók csoportosítása:

kiejtés időtartama szerint

• rövid: a,e,i,o,ü,u;
• hosszú: á,é,í,ó,ű,ú;

nyelv vízszintes irányú mozgása szerint

• Előretolt állapotban van a nyelv: magas mgh: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű
• Hátra tolt állapotban van a nyelv: mély: a,á,o,ó,u,ú;

nyelv függőleges irányú mozgása szerint

• felső nyelvállás: i,í,u,ú,ü,ű;
• középső nyelvállás: é,o,ó,ö,ő;
• alsó nyelvállás: a,á,e

ajakműködés szerint:

• ajaknyílással képzett: é,e,á,i,í;
• ajakkerekítéssel képzett: a többi

A mássalhangzók rendszere

A képzés időtartama szerint:

• Rövid: l,k
• Hosszú: ll,kk

A képzés helye szerint:

• Ajakhangok, két ajakkal illetve ajakkal és foggal képzett hang Pl; b,p,m,v,f;
• Foghangok: d,t,z,sz,dz,c,n,l,r,zs,s,dzs,cs;
• Ínyhangok vagy szájpadláshangok: gy,ty,j,ny,g,k;
• Gégehang: h

A képzés módja szerint:

• Zárhangok: b,p,d,t,gy,ty,g,k;
• Réshangok: v,f,z,sz,zs,s,j,h;
• Zár-rés hangok: dz,c,dzs,cs
• Orrhangok: m,n,ny;
• Oldalsó hangok: l
• Pergő: r

A hangszalagok rezgése vagy működése szerint:

• Zöngés: b,v,d,z,dz,zs,dzs,gy,g,m,n,ny
• Zöngétlen: p,f,t,sz,c,s,cs,ty,k

Alkalmazkodás: a beszédfolyamatban a hangok a kiejtéskor nem tiszta képzésűek, mert a hangképző szervek a kiejtéskor már felkészültek a következő hang kiejtésére. Az egymás melletti és a távolabbi hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük.

I.) A magánhangzók alkalmazkodási törvényei:

Hangrend: A magyar nyelvben érvényesül a hangrendi harmónia.

• Magas hangrendű a szó, ha magas mgh található benne: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű Pl, teniszütő, szekér, fehér
• Mély hangrendű a szó, ha mély mgh található benne:pl, háború, autó, malom
• Vegyes hangrendű a szó, ha minden mgh megtalálható és a magasak közül: e,é,i,í;   pl, kocsi, kávé

Az illeszkedés törvénye: a toldalékok illeszkedéséről van szó.

• Magas hangrendű szavakhoz magas mgh toldalék kapcsolódik. Mély hangrendű szavakhoz mély mgh toldalék járul.
• Vegyes hangrendű: ha az utolsó szótagban mély mgh van, akkor mély mgh toldalék kapcsolódik: békáról, csillárról. Ha az utolsó szótagban é,i, mgh van, akkor mély mgh kapcsolódik: kocsiban, kávéház. Ha ö,ő,ü,ű van az utolsó szótagban, akkor magas mgh kapcs. Pl, kosztümmel, sofőrrel. Ha e mgh van az utolsó szótagban, akkor a toldalék hangrendje változik: Ágnessel-Ágnessal
• Magas-mély illeszkedés van a két alakú toldalékok esetében (-ban, -ben), a háromalakúak(- tok, -tek, -tök, -szor, -szer, -ször) ajakműködés szerint is illeszkednek (ötször, hatszor, hétszer).

II.) Mássalhangzótörvények:

a) minőségi változások:

Hasonulás:

Részleges hasonulás:

• Zöngés szerinti részleges hasonulás ( népdal,  versben, tűzhet, vasban): amikor egy zöngés és egy zöngétlen msh áll egymás mellett, akkor általában a 2. msh zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló msh-t.
• Képzés helye szerinti részleges hasonulás (színpad, különben, szénpor, sínpár)
• Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk. Írásban a részleges hasonulásokat nem jelöljük.

Teljes hasonulás: amikor két msh áll egymás mellett és az egyik msh hasonul a másikhoz, teljesen azonossá válik vele.

Írásban jelöletlen teljes hasonulás

• búsuljon    l – j ; két jj-t hallunk
• anyja         ny – j;  nny-t hallunk
• egészség    sz – s;  ss-t hallunk

Írásban jelölt teljes hasonulás

• A msh törvények közül egyedül ezt jelöljük írásban. Pl, géppel, boldoggá stb.
• A –val,- vel, -vá, -vé rag v-je teljesen hasonul a szó utolsó msh-hoz. Az s,z,sz,dz hangra végződő szavak (vagy ha hozzájuk j-vel kezdődő toldalék kapcsolódik) a teljes hasonuláshoz tartoznak.

Összeolvadás: Amikor két különböző képzésű msh-ból egy teljesen új hang keletkezik. Írásban nem jelöljük.

• Pl, válogatja         t + j – tty-t hallunk; tudjuk, szabadság, tetszik, banánja

b) mennyiségi változások:

Mássalhangzók rövidülése

• Amikor egy hosszú és egy rövid msh áll egymás mellett, akkor a hosszú msh-t röviden ejtjük. Írásban nem jelöljük.
• Pl, jobbra, visszhang, otthon, hallgat, tollbamondás

Mássalhangzó kiesés: 3 egymás mellé kerülő különböző msh közül a kiejtésben a középső kiesik (nem jelöljük): azt kérte- asz kérte; mondta-monta; ijesztget-ijezget

Mássalhangzó nyúlás: a két mgh közti msh –t hosszan ejtjük (egyes, kisebb, nyúlik, szőlő, papír, japán)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!