Hangtörvények

Hang (fonéma):

• A nyelv legkisebb egysége
• Külön-külön nincs jelentésük
• Jelentés megkülönböztető szerepük van
• Betűk segítségével beszédet alkotnak (hangok + betűk = beszéd)
• Nyelv = Beszéd + Írás

A magánhangzók osztályozása:

• Időtartam szerint:

• Rövid (pl.: a)
• Hosszú (pl.: á)
• Elöl képzett → magas
• Hátul képzett → mély
• Felső nyelvállású
• Középső nyelvállású
• Alsó nyelvállású
• Ajakkerekítéses
• Ajakréses

• A nyelv vízszintes mozgása szerint:

• A nyelv függőleges mozgása szerint:

• Ajakműködés szerint:

MAGÁNHANGZÓK
	MAGAS		MÉLY
	KEREKÍTÉSES	RÉSES	KEREKÍTÉSES	RÉSES
FELSŐ	Ü, Ű	I, Í	U, Ú	-
KÖZÉPSŐ	Ö, Ő	É	O, Ó	-
ALSÓ	-	E	A	Á

A mássalhangzók osztályozása:

• Időtartam szerint:

• Rövid (pl.: tol)
• Hosszú (pl.: toll) → kettőzéssel minden mássalhangzóból képezhető hosszú
• Ajakhang
• Foghang
• Szájpadláshang
• Gégehang
• Zárhang
• Réshang
• Zárréshang
• Orrhang
• Pergőhang

• Képzés helye szerint:

• Akadály minősége szerint:

• Hangszalagok állása szerint:

• Zöngés
• Zöngétlen

MÁSSALHANGZÓK
	AJAKHANGOK	FOGHANGOK	SZÁJPADLÁSHANGOK	GÉGEHANGOK
ZÖNGÉS	B, M, V	D, DZ, DZS, L, N, R, Z, ZS	G, GY, J, NY	-
ZÖNGÉTLEN	F, T	C, CS, S, SZ, T	K, TY	H

Magánhangzótörvények:

• A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
• A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:

• Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
• Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótaga
• Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
• Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:

• Részleges hasonulás:
  • Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik zöngéssége csak kiejtésben megváltozik
  • Fajtái:
    • Zöngétlenné válás:

ž   Egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngétlen hatására az előtte álló zöngés zöngétlen párját ejtjük

ž   Pl.:

ü  Háztető → kiejtésben „Hásztető”

ü  Fogkefe → kiejtésben „Fokkefe”

• Zöngéssé válás:

ž   Egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngés hatására az előtte álló zöngétlen zöngés párját ejtjük

ž   Pl.:

ü  Ablakban → kiejtésben „Ablagban”

• Képzés helye szerinti részleges hasonulás:

ž   Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)

ž   Pl.:

ü  Különbség → kiejtésben „Külömbség”

• Teljes hasonulás:
  • Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonul a másikhoz
  • Fajtái:
    • Írásban jelölt:

ž   Ez + -vel  = ezzel

ž   Ez + -vel = evvel

ž   Asztal + -val = asztallal

• Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):

ž   Egészség → kiejtésben „Egésség”

ž   Anyja → kiejtésben „Annya”

ž   Bátyja → kiejtésben „Báttya”

• Összeolvadás (csak kiejtésben):
  • Két különböző képzésű mássalhangzó helyett egy új harmadikat ejtünk
  • Pl.:
    • Segítség → kiejtésben „Segíccség”
    • Mulatság → kiejtésben „Mulaccság”

• Kiesés (csak kiejtésben):
  • Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
  • Pl.:
    • Mondta → kiejtésben „Montta”

• Rövidülés (csak kiejtésben):
  • Két (három) egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik hosszú, így az kiejtésben megrövidül
  • Pl.:
    • Otthon → kiejtésben „Monta”
    • Többnek → kiejtésben „Töbnek”

• Egyéb fontos mássalhangzó törvények:
  • Egy hosszú (kk) és egy ugyanolyan rövid mássalhangzó találkozásakor (kkk):
    • Összetett szavak esetében:

ž   Kötőjelet kell alkalmazni

ž   Pl.:

ü  Sakk-kör

ü  Váll-lövés

ü  Balett-táncos

• Toldalékos szavak esetében:

ž   Az egyszerűsítés elve érvényesül

ž   Pl.:

ü  Toll + -val = tollal

ü  Meggy + -vel = meggyel

• A „-d” végű felszólító módú, tárgyas ragozású, E/2 személyű, rövidebb alakú igék esetében:
  • Írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül
  • Pl.:

ž   Ad + -j = Add

ž   Fed + -j = Fedd

ž   Véd + -j = Védd

ž   Mond + -j = Mondd

• Az „-l”-re végződő igék esetében:
  • Általában megtartják eredeti írásmódjukat
  • Néhány kivétel:

ž   Gyúl → Gyullad → Gyullaszt

ž   Fúl → Fullad → Fullaszt

• A „-ll”-re végződő igék:
  • Legnagyobb részének toldalékos alakjában is megtartják a „-ll” alakot
  • Pl.:

ž   Hall → Hallottam

ž   Mállik → Mállott

ž   Áll → Állomás

ž   Száll → Szálloda

• Néhány kivétel:

ž   Torkollik → Torkolat

ž   Sarkall → Sarkalatos

• Az „-s”, az „-sz”, a „-z” és a „-dz” végű igék esetében:
  • Felszólító módú, E/2 igéknél:

ž   Írásban jelölt teljes hasonulás történik

ž   Pl.:

ü  Edz + -j = Eddz

ü  Játsz + -j = Játssz

ü  Néz + -j = Nézz

ü  Mos + -j = Moss

• A T/1 és T/3 igéknél tárgyas ragozásban:

ž   Írásban jelölt teljes hasonulás történik

ž   Pl.:

ü  Edz + -jük = Eddzük

ü  Játsz + -ják = Játsszák

ü  Néz + -jük = Nézzük

ü  Mos + -ják = Mossák

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!