Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Hangtörvények (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Nyelvtan tételek

Hangtörvények

Hang (fonéma):

  • A nyelv legkisebb egysége
  • Külön-külön nincs jelentésük
  • Jelentés megkülönböztető szerepük van
  • Betűk segítségével beszédet alkotnak (hangok + betűk = beszéd)
  • Nyelv = Beszéd + Írás

A magánhangzók osztályozása:

  • Időtartam szerint:
  • Rövid (pl.: a)
  • Hosszú (pl.: á)
  • Elöl képzett → magas
  • Hátul képzett → mély
  • Felső nyelvállású
  • Középső nyelvállású
  • Alsó nyelvállású
  • Ajakkerekítéses
  • Ajakréses
  • A nyelv vízszintes mozgása szerint:
  • A nyelv függőleges mozgása szerint:
  • Ajakműködés szerint:

MAGÁNHANGZÓK

MAGAS

MÉLY

KEREKÍTÉSES

RÉSES

KEREKÍTÉSES

RÉSES

FELSŐ

Ü, Ű

I, Í

U, Ú

-

KÖZÉPSŐ

Ö, Ő

É

O, Ó

-

ALSÓ

-

E

A

Á

A mássalhangzók osztályozása:

  • Időtartam szerint:
  • Rövid (pl.: tol)
  • Hosszú (pl.: toll) → kettőzéssel minden mássalhangzóból képezhető hosszú
  • Ajakhang
  • Foghang
  • Szájpadláshang
  • Gégehang
  • Zárhang
  • Réshang
  • Zárréshang
  • Orrhang
  • Pergőhang
  • Képzés helye szerint:
  • Akadály minősége szerint:

  • Hangszalagok állása szerint:
  • Zöngés
  • Zöngétlen

MÁSSALHANGZÓK

AJAKHANGOK

FOGHANGOK

SZÁJPADLÁSHANGOK

GÉGEHANGOK

ZÖNGÉS

B, M, V

D, DZ, DZS, L, N, R, Z, ZS

G, GY, J, NY

-

ZÖNGÉTLEN

F, T

C, CS, S, SZ, T

K, TY

H

Magánhangzótörvények:

  • A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
  • A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:
  • Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
  • Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótaga
  • Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
  • Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:

  • Részleges hasonulás:
    • Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik zöngéssége csak kiejtésben megváltozik
    • Fajtái:
      • Zöngétlenné válás:

ž   Egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngétlen hatására az előtte álló zöngés zöngétlen párját ejtjük

ž   Pl.:

ü  Háztető → kiejtésben „Hásztető”

ü  Fogkefe → kiejtésben „Fokkefe”

  • Zöngéssé válás:

ž   Egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngés hatására az előtte álló zöngétlen zöngés párját ejtjük

ž   Pl.:

ü  Ablakban → kiejtésben „Ablagban”

  • Képzés helye szerinti részleges hasonulás:

ž   Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)

ž   Pl.:

ü  Különbség → kiejtésben „Külömbség”

  • Teljes hasonulás:
    • Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonul a másikhoz
    • Fajtái:
      • Írásban jelölt:

ž   Ez + -vel  = ezzel

ž   Ez + -vel = evvel

ž   Asztal + -val = asztallal

  • Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):

ž   Egészség → kiejtésben „Egésség”

ž   Anyja → kiejtésben „Annya”

ž   Bátyja → kiejtésben „Báttya”

  • Összeolvadás (csak kiejtésben):
    • Két különböző képzésű mássalhangzó helyett egy új harmadikat ejtünk
    • Pl.:
      • Segítség → kiejtésben „Segíccség”
      • Mulatság → kiejtésben „Mulaccság”
  • Kiesés (csak kiejtésben):
    • Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
    • Pl.:
      • Mondta → kiejtésben „Montta”
  • Rövidülés (csak kiejtésben):
    • Két (három) egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik hosszú, így az kiejtésben megrövidül
    • Pl.:
      • Otthon → kiejtésben „Monta”
      • Többnek → kiejtésben „Töbnek”

  • Egyéb fontos mássalhangzó törvények:
    • Egy hosszú (kk) és egy ugyanolyan rövid mássalhangzó találkozásakor (kkk):
      • Összetett szavak esetében:

ž   Kötőjelet kell alkalmazni

ž   Pl.:

ü  Sakk-kör

ü  Váll-lövés

ü  Balett-táncos

  • Toldalékos szavak esetében:

ž   Az egyszerűsítés elve érvényesül

ž   Pl.:

ü  Toll + -val = tollal

ü  Meggy + -vel = meggyel

  • A „-d” végű felszólító módú, tárgyas ragozású, E/2 személyű, rövidebb alakú igék esetében:
    • Írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül
    • Pl.:

ž   Ad + -j = Add

ž   Fed + -j = Fedd

ž   Véd + -j = Védd

ž   Mond + -j = Mondd

  • Az „-l”-re végződő igék esetében:
    • Általában megtartják eredeti írásmódjukat
    • Néhány kivétel:

ž   Gyúl → Gyullad → Gyullaszt

ž   Fúl → Fullad → Fullaszt

  • A „-ll”-re végződő igék:
    • Legnagyobb részének toldalékos alakjában is megtartják a „-ll” alakot
    • Pl.:

ž   Hall → Hallottam

ž   Mállik → Mállott

ž   Áll → Állomás

ž   Száll → Szálloda

  • Néhány kivétel:

ž   Torkollik → Torkolat

ž   Sarkall → Sarkalatos

  • Az „-s”, az „-sz”, a „-z” és a „-dz” végű igék esetében:
    • Felszólító módú, E/2 igéknél:

ž   Írásban jelölt teljes hasonulás történik

ž   Pl.:

ü  Edz + -j = Eddz

ü  Játsz + -j = Játssz

ü  Néz + -j = Nézz

ü  Mos + -j = Moss

  • A T/1 és T/3 igéknél tárgyas ragozásban:

ž   Írásban jelölt teljes hasonulás történik

ž   Pl.:

ü  Edz + -jük = Eddzük

ü  Játsz + -ják = Játsszák

ü  Néz + -jük = Nézzük

ü  Mos + -ják = Mossák

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A mai magyar nyelvváltozatok   » A szöveg   

Nem hasznosHasznos (+15 pont, 23 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor