Tétel: Mai magyar nyelvváltozatok
A nyelv használata nem egységes. A nyelvek különböző változatokban élnek: másként beszélnek az egyes tájegységekben, más a szókincse egy orvosnak, egy kommandósnak, ha a szakmájáról beszél, más lesz az írott szöveg a mindennapi szóbeli megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozatok minden nyelvnek természetes jellemzői, gazdagítják, színesítik.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolódása:
Normatív nyelvváltozatok: irodalmi nyelv, köznyelv
az irodalmi nyelv nem azonos a szépirodalom nyelvével, hanem a nemzeti nyelv legigényesebb, írott változata, amelyre jellemző a csiszoltság, az egyéni szín,
a köznyelv a nemzeti nyelv beszélt változata
Területi nyelvváltozatok:
nyelvjárások (dialektusok): nincs közöttük éles különbség, az egyes nyelvjárások hangtani és szókincsbeli szempontból térnek el egymástól – : Szeged környékén sok az ő hang, a palóc nyelvjárásban a zárt é, az ajakréses á hang; a szókincsre jellemzőek a tájszavak: kolompér, pityóka = burgonya, pampucka, pampuska = fánk
Társadalmi nyelvváltozatok: csoportnyelvek: főleg szókincsükben térnek el a köznyelvtől
szaknyelvek: foglalkozások szerinti elkülönülés; legfőbb jellemzői a szakszavak, amiket az adott csoporthoz, szakmához tartozók beszélnek: logaritmus, négyzetgyök, vektorok,
hobbinyelvek: szabadidős foglalkozások nyelve, sportágak, játékok nyelve: csatár, partjelző,
életkori nyelvváltozatok: gyereknyelv (dajkanyelv), diáknyelv (diri, karó), katonai nyelv,
argó (tolvajnyelv): a cél az elkülönülés a társadalom többi rétegétől: duma, dohány, átráz
Feladat: Készítsen néhány mondatos párbeszédet a diáknyelv jellemzésére!
Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!
Facebook Megosztás |
Nyomtatás
|
PDF letöltésEzek a tételek is érdekelhetnek:




(+7 pont, 7 értékelésből)

