1. Nyelvemlékek: a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat nevezzük így. Ezek a történeti nyelvészet kutatásának fő segítői. A magyar írásbeliség az államalapítástól ill. a kereszténység felvételétől számítható. A X. század előtti kor nyelvemléktelen. Az egyház és a krónikák a latin nyelvet ill. a latin betűs írást használták, de szükségszerűen írtak bele magyar szavakat is.

2.   Nyelvemléktípusok:

• Szórványemlékek: idegen nyelvű szövegbe ágyazott magyar nyelvi elemek, rendszerint tulajdonnevek. Ilyen Konsztantinosz Porphyrogennétosznak: A birodalom kormányzásáról c. műve is ill. az 1055-ből fennmaradt Tihanyi Alapítólevél egy magyar mondata: „feheruuaru rea menek hodu utu rea”. (58 magyar szót találunk benne.) Ez a legelső ismert magyarul leírt mondat.
• Kéziratos szövegemlékek: a magyar nyelvű kódexek megjelenése előtti időkből származnak (öt szövegemlék latin kódexekben). Az első összefüggő magyar szövegemlékünk a Halotti Beszéd és Könyörgés. A Pray-kódexben találták meg és az 1192-1195 közötti időkből maradt ránk. 32 soros, tartalma halotti búcsúztató. 1770-ben találták meg.
• A második legrégibb összefüggő szövegemlék, egyúttal az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom. 1300 körül Észak-Itáliában írhatták. A Sermones-kódexből került elő 1922-ben. Ez egy latin vers művészi fordítása, a keresztre feszített fiát emberi fájdalommal sirató Szűz Máriáról szól. Rímeket is találunk benne, ütemekre bontható és alliterációkkal is találkozhatunk a versben.
• Kódexek: a legrégibb magyar nyelvű könyv a Jókai-kódex. 1372 és 1400 között keletkezhetett, másolata pedig 1448-ban. A könyv Assisi Szent Ferenc életéről szól.
• Az első magyar bibliafordítás a XV. században keletkezett. Ez a Huszita Biblia, mely a Bécsi-, a Müncheni-, és az Apor-kódexből áll.
• Szó-, és kifejezéskészletet rögzítő emlékek: a glosszák latin szövegbe a sorok közé vagy a lap szélére írott magyar nyelvű magyarázatok. A legrégibb a Königsbergi Töredék.
• Nyomtatott szövegemlékek: 1471-ben Hess András megalapította az első nyomdát Budán.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!