Nyelvújítás

A magyar nyelvnek két nagy korszaka van:  a nyelvemléktelen, vagyis az ősmagyar kor, valamint a nyelvemlékes kor. Ide tartozik az ómagyar, a középmagyar, és az újmagyar.

š        A magyar nyelv történeti korszakai

1. Kr.e. kb. 1000 – Kr.u. 896: ősmagyar kor
2. 896 – 1526: ómagyar kor
3. 1526 – 1772: középmagyar kor
4. 1772 – 1920: újmagyar kor

š        Ómagyar kor

Az ómagyar kor nem jellemezhető egységesen. Ekkor keletkeztek a nyelvemlékeink, mint a tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, valamint az Ómagyar Mária-siralom. Ezek egy része szórvány vagy szövegemlék, melyeket többségében kódexekben találhatunk meg.

A 15.századtól találkozhatunk imakönyvekkel, és vallási tárgyú könyvekkel.

A 16. században már csaknem kialakult a mai magyar hangrendszer. Bővült a szókészlet, meghonosodtak a szláv, latin, német jövevényszavak, mint az ostrom, a bástya, és a király. Elkülönült az alanyi és tárgyas ragozás; csökkent az igeidők száma; nőtt az igekötők szerepe, valamint a névutók és a ragok száma. Ekkor jelent meg a glossza, amely a sorok közé, vagy a lapszélre írott jegyzetet jelenti. Ezek leggyakrabban fordítások voltak. A leghíresebb a gyulafehérvári glosszák, melyeket Szabó T. Attila jelentetett meg. Ő értelmezte először az erdélyi szavakat.

š        Középmagyar kor

A középmagyar kor a reformáció és az ellenreformáció időszaka. A bibliafordítások miatt megszilárdult a magyar nyelvű írásbeliség. Károly Gáspár fordította le először a Bibliát magyarra, melyet vizsolyi bibliának nevezzünk. Pesti Gábor, Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, valamint Szenozi Molnár Albert is bibliafordítók voltak. Apáczai Csere Jánosnak köszönhetjük a tudományos nyelv fejlődését. Valamint Zrínyi Szigeti veszedelem című eposza is hozzájárult a nyelv fejlődéséhez.

š        Újmagyar kor

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem.”

A magyar felvilágosodást Bessenyei György Ágis tragédiája című művétől számítjuk. Ebben a korban vált a nyelv politikailag is fontos tényezővé. 844-ben fogadták el hivatalosan is államnyelvként. A reformkor politikusai tudták, hogy a nyelv az alapja a nemzeti megmaradásnak, valamint a felemelkedés záloga is egyben. Nyelvújító, nyelvművelő mozgalmak indultak országszerte.

Mikes Kelemen a nyelvújítás előtti nyelven írta Törökországi leveleit, mégis itt kell megemlítenünk, hiszen magába foglalja a korabeli erdélyi nyelvjárásokat.

™   A nyelvújítás

A nyelvújítás Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik. Társadalmi és szellemi mozgalom volt. Tágabban értelmezve kb. 100 esztendőt ölelt fel, szűkebben értelmezve pedig mindössze 20-at.

A nyelvújítás koráig nem igazán született tudományos mű magyar nyelven. Batsányi és Kármán voltak ennek az úttörői.

A nyelvújítás egyik célja a magyar nyelvű szépirodalom, valamint a fordítások megerősödése volt. Anyanyelvi társaságok, irodalmi szalonok és írói társaságok alakultak. Egy másik célja volt a nyelvújításnak a magyar nyelvű színházi élet fellendítése, valamint könyvtárak alapítása. 1790-ben Budán nyitotta meg kapuit az első magyar nyelvű színház.

A szűken vett nyelvújítás mozgatója Kazinczy Ferenc és köre volt. Központja Kazinczy lakhelye, Széphalom (Bányácska) volt. Kazinczy a fentebb stíl jegyében adta ezt a nevet lakhelyének.

Az ortológusok, vagyis a maradiak ellenezték a neológusok, vagyis az újítást akarók mozgalmát. Kazinczy-ék az ő vidékies és parlagias stílusuk ellen hadakoztak. 1811-ben a neológusok a Tövisek és virágok című műben kigúnyolják a maradiakat, s az elavult írókat. Válaszként az ortológusok egy pamfletet írnak 1813-ban Mondolat címmel. 1815-ben Kazinczy-ék válaszolnak. Felelet a Mondolatra címmel visszavágnak az ortológusoknak. 1819-ben Kazinczy egy békítő iratot adott ki Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél címmel. Ebben írta: „Jól és szépen csak az ír, aki tüzes ortológus és neológus egyszersmind.”

Ebben a korban egy helyesírási háború dúlt a jottisták és az yszilonisták között. A két tábor vezetője Révai és Verseghy voltak.

A nyelvújítás eredményének tudható be, hogy a magyar nyelv alkalmas az új műveltség közvetítésére, valamint az is, hogy 10 ezer új szóval és szóalkotási módszerrel gyarapodott nyelvünk.

Ï    A nyelvújítás módszerei:

1. elavult, régi szavak felújítása (hon, lomb, aggastyán, folyam, év)
2. tájszavak beemelése a köznyelvbe (bitó, betyár, hullám, páholy, szamóca)
3. tükörfordítás, vagyis az idegen szavak fordítása (pincér, vízesés, előítélet)
4. szóösszerántás (csőr, higany, rovar, könnyelmű, lég, tanár, csipesz)
5. szóképzési módok elterjesztése
6. alkottak képzőket (-onz, -önz)
7. rövidítés

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!