Ómagyar kor: 896–1526, a honfoglalástól a mohácsi vészig

– letelepedés a Kárpát-medencében → jelentős változások a társadalmi, gazdasági életben

– latin betűs írásbeliség megjelenése → írásos emlékek fennmaradtak

Nyelvemlékeink:

– szórványemlékek: idegen nyelvű szövegben lévő magyar szavak, kifejezések

pl. 950. Konstantin császár (A birodalom kormányzásáról) → görögül, magyar + arab + perzsa szavak

1055. A tihanyi apátság alapítólevele („feheervaaru rea meneh hodu utu rea”)

– szövegemlékek: a szórványemléknél hosszabb, kerekebb közleményt tartalmaznak magyar nyelven

Pray-kódex: első magyar szövegemlék (Halotti beszéd és könyörgés)

Leuveni-kódex: Ómagyar Mária-siralom (XIII. sz. közepe)

Jókai-kódex: Assisi Szent Ferenc legendája (1925-ben, a Jókai-centenáriumra vette meg az állam)

Huszita-kódexek (Bécsi-kódex, Müncheni-kódex, Apor-kódex → 1450-es évekből)

– glosszák: idegen nyelvű szöveg margóján álló magyar kifejezés-gyűjtemények

– szójegyzékek: Schlägli-kódex (több mint 2000 magyar szót tartalmaz)

Hangváltozások:

– a korszak végére: teljes magyar hangállomány kialakulása

– változások lezajlása: beszédben kialakul → írásban rögzítik → beszédben visszatér (kontrollként)

– változások a magánhangzók körében:

– tővéghangzók lekopása (utu → út), diftongusok eltűnése (œ → ö), rövidülés (víz, tűz toldalékolása)

– labializálódás (gyimilcs → gyümölcs), nyíltabbá válás (fördik → fürdik), ē hang eltűnése

– változások a mássalhangzók körében:

– szóeleji torlódás feloldása (sluga → szolga, iszkra → szikra), hiátustöltés (v, h, j)

– új hangok: dzs (törököktől), zs (szláv jövevényszavakkal terjed el)

– hasonulás: birtokos személyjel (mk → nk), elhasonulás (duccás → durcás), hangátvetés (kuhnyó)

A szókincs változása:

– érintkezés más népekkel → szavak átvétele, meghonosodás (jövevényszavak, idegen szavak)

– ősi finnugor alapszókincs: ma már elenyésző (1000 finnugor eredetű tőszó) → de képzéssel: 50% felett

– de: jelentős belső szóalkotás (ősi képzők: -t, -d, -l, -s, -g, -k → ige+névszó is, pl. les, fagy), összetétel

– átvett szavak:

– török eredetű: tyúk, búza, alma, oroszlán, betű

– szláv eredetű: pap, csütörtök, barázda, cseresznye, vacsora

– német eredetű: polgár, püspök, herceg, suszter, zsindely, frakk, cukor, páncél, spenót

– latin eredetű: muzsika, sors, iskola, citrom, patika, január

– francia eredetű: lakat, kilincs, szekrény

– olasz eredetű: tréfa, opera, kandalló, narancs, torta

– nemzetközi műveltségszavak: technika, atom, motor, kabaré, giccs, futball, lottó, torreádor, trafik

(későbbi keletkezés)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!