Stílus: többféle jelentés (görög-római eredet: ’hegyes tárgy’, ’íróvessző’)

1. az egyén összetett viselkedésmódja (nyelvi + nem nyelvi kifejezőeszközök) → egyéni, sajátos

meghatározó: személyiség, külvilág, szituáció

2. művészi kifejezésmód

3. adott kor művészeti jellemzőinek összessége (művészi formanyelv)

Nyelvi stílus: kiválasztás + elrendezés eredménye (nyelvi jelek készletéből → mit használunk fel)

Stíluseszközök:

– stíluselem: bármilyen nyelvtani elem, amely elsődleges jelentése mellett többlettartalmat hordoz

– denotatív (megnevező) jelentés: elsődleges, állandó (pl. asztal = ’bútorfajta’)

– konnotatív (együttjáró) jelentés: alkalmi (pl. József Attila: Klárisok)

– szókincs, szövegformálás (pl. címadás), mondatformák, zenei eszközök, nonverbális jelek

Stíluskorszakok:

– egymást követő irodalmi korszakok → eltérő stílusirányzatok (stílusáramlatok)

– változás elindítója: történelmi / társadalmi / gondolkodásbeli változás

A magyar irodalom rövid stílustörténete:

– középkor: latin nyelvi stílusformák átvétele, ősi magyar nyelv (népköltészet) → tömör, nehézkes

– reneszánsz: antik versformák, motívumok (harmónia, szépség), természeti metaforák (virág, fülemüle)

– barokk: hatásosság, túlzás → metaforák, hősi pátosz (Zrínyi), hosszú körmondatok (Pázmány)

– rokokó: játékosság, aprólékosság, kecsesség, idilli hangulat → szinesztézia, kicsinyítés (Csokonai)

– klasszicizmus: ókori minta → retorika, időmértékesség, tanító műfajok, választékosság (Berzsenyi)

– szentimentalizmus: érzelmi lázadás, háborgás (sóvárgás-lemondás) → finom szavak (Csokonai-Berzs.)

– romantika: a legszélesebben ható művészi stílus, szabályok felbomlása (Vörösmarty)

fokozott érzelmek, egyéni szóalkotások, képzelettársítások (lángzó kebel), nyelv zeneisége + színek

– népies-realisztikus stílus: egyszerűség, természetesség, tájnyelvi kifejezések (Petőfi) → népköltészet

– realizmus: valósághű ábrázolás (mindennapi beszéd követése), párbeszédek (köznapi társalgás)

– naturalizmus: dokumentumszerű leírás, egyenes beszéd (mindennapi nyelv + argó)

– szecesszió: dekorativitás, zeneiség → rímek, alliterációk, jelzőhalmozás (Babits)

– impresszionizmus: érzéki benyomások, élmények (jelzős szerkezetek, szinesztéziák, szóképek)

– szimbolizmus: felfokozott képek, víziók, szimbólumrendszer (Ady, Babits)

– avantgárd: stílusforradalom (nyelvi szabadság, egyéni asszociációk)

– népies stílus: beszédszerűség, népnyelvi források, nyelvjárások

(Fazekas Mihály → Petőfi → Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Veres Péter)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!