Szavak szerkezete

A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van előtagja és utótagja. Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az alárendelt összetett szó.

Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van amennyi mondatrész (A, Á, T, H, J). Az összetett szavakat mindig egybe írjuk, pl.:

1. húsdaráló – tárgyas
2. kislány – minőségjelző (jelzős szerkezetnél a jelzőt hangsúlyozzuk)
3. nyaklánc – birtokos jelző
4. háromszög – mennyiségjelző
5. nagyravágyó – képes helyhatározó
6. földalatti – alanyi
7. messzelátó – helyhatározó
8. délután – alany

Többszörösen összetett szó: kettőnél több szóból alkotott. Hat szótagig egybe írjuk, hat szótag felett – a toldalék nem számít bele a szótagszámba – ételemszerűen kötőjellel írjuk, pl.: rendőrfőkapitány, rendőr-főkapitányság, tehergépkocsi-vezető, nyersvastermelésekről.

Jelentéssűrítő szó: több összetett alárendelt szó, pl.: üvegcipő, viharlámpa, fénysorompó. Nem lehet egy szóval válaszolni a kérdésre. Mellérendelt összetett szavak: előtag és az utótag egyenlő értékű, nem lehet kérdezni az egyik tagra a másikkal. Egyrészt kötőjellel írjuk, másrészt nem.

Fajtái:

• szóismétlés (mindig kötőjellel írjuk): egy-egy, néha-néha;
• ellentétes jelentésű szavak (mindig kötőjellel írjuk):kisebb-nagyobb, le-fel, ki-be;
• hasonló jelentésű szavak (az előtag is toldalékot kap, ezért mindig kötőjellel írjuk): éhen-szomjan, ázva-fázva;
• ikerszó, hasonló hangzású szavakat kapcsoltak egybe, gyakran csak az egyik szónak van jelentése, a másiknak nem: icipici, icike-picike (ha raggal írjuk, akkor mindig kötőjellel írjuk), ákom-bákom, sete-suta;

Mellérendeltnél az előtag és az utótag mindig egyforma szófajú, az alárendeltnél nem feltétlenül szükséges.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!