Szókincsünk változása: A nyelv változása a legnyilvánvalóbban és legnagyobb mértékben a szókincsben mutatkozik meg. A változásban – ha kisebb mértékben is – számolnunk kell egyes elemek elavulásával, kiveszésével. (pl. nem él a halotti beszédből ismert isat „bizony” és az Ómagyar Mária-siralomban szereplő Mária john „szív, lélek” szavunk.) A szókincs változásának fő iránya azonban a bővülés, a gyarapodás . Ez mindenek előtt a társadalom, a gazdaság, a politikai viszonyok változásából, fejlődéséből következik. De az emberi gondolkodás egyre árnyaltabbá válása, az emberi megismerő tevékenység előrehaladása, a nyelv művészi felhasználása is a szókészlet gyarapodását mozdítja elő.

Szókincs bővülésének forrásai: A szókészlet bővítésének sok módja van. Mai szavaink legnagyobb hányada ún. belső keletkezésű szó: ezek a nyelvrokonainktól való elválás után keletkeztek ősi vagy idegen eredetű tövekből való képzéssel, összetétellel vagy pedig szóteremtés útján. Az ősi eredetű elemek azonban folyamatosan és fokozatosan kiegészülnek más nyelvekből – tehát idegen forrásból – átvett szavakból.

Belső keletkezésű szavak, a szóteremtés: A szóteremtésnek azt az eljárását nevezzük, amelynek során nem már meglévő elemekből jön létre új szó, hanem egy új eddig nem volt hangsor válik szóvá. Így keletkeznek, pl. az indulatszavak, a hangutánzó és hangulatfestő szavak.

A szóképzés: A szóképzés a legrégibb időktől máig fontos eszköze a szókincs gyarapításának

A szóösszetétel: A szóösszetétel is ősi lehetősége a nyelvnek, pl. név  nő+fi, az orca  orr+száj, az öt-ven („öt+tíz”)

A mozaikszó: A szóösszetétellel rokon eljárás az ún. mozaikszó alkotása. Két változatát különböztetjük meg: a betűszókat, amelyek a szavak első betűjéből alakulnak, esetleg egy ejtéskönnyítő magánhangzó betoldásával. E.L.T.E., M.T.A. és a szóösszevonásokat, amelyek az összetett szavak egy-egy darabjából tevődnek össze, OFOTÉRT (Optikai Foto Értékesítés).

Az idegen eredetű szavak: Az idegen eredetű szavak körében megkülönböztetjük egymástól a jövevényszavakat és az idegen szavakat. A jövevényszavakat nem érezzük már idegennek, mert hangzásuk általában hozzáidomult nyelvünkhöz (ezért lett, pl. a szláv szlivábol  sziliva  szilva), alaktanilag is beilleszkedtek a mi nyelvünk rendszerébe, alapjává váltak képzett vagy összetett alkotásának.

A jövevényszavak fogalma: A magyar nyelv jövevényszavainak nyelvi forrásai nagy mértékben összefüggenek őseink földrajzi elhelyezkedéseivel, helyváltoztatásaival, a vándorlás korában és a letelepedés után kialakul gazdasági, politikai, művelődési kapcsolataival. Iráni (pl. tej, tehén, vár) és ótörök (pl. túró, sajt, kecske)

A jövevényszavak főbb csoportjai az átadó nyelvek szerint: A honfoglalás utáni történelmünk ismeretében érthető, hogy a társadalmi-politikai érintkezés révén a szláv és német nyelv, a római katolikus egyházi befolyás miatt pedig a latin nyelv hagyott leginkább nyomot a szókincsünkben. Olasz eredetű szavakat ( pl. lovagi élet: lándzsa, pálya; művelődés: opera freskó, szóló; kereskedelem, hajózás, piac, gálya és gondola ; növények, ételek: narancs, mandula, mazsola, torta stb.) Román jövevényszavak (pl. cimbora, poronty, kopé) Némi francia hatás szóátvétellel (pl. kilincs, lakat, szekrény, mécs) Egyéb pl. garzon, limonádé, rezsó.

Több nyelven át vándorló szavak: Az ún. nemzetközi műveltségszókat nem egy nyelvtől vettük át, hanem európai áramlásuk révén több irányból is eljutottak hozzánk. Ide tartoznak a modern nemzetközi szavak, amelyeket főként a tudomány, a technika, a politikai élet, a kereskedelem, a sport területén használunk (pl. atom, energia, konnektor, rádió, bolsevik, fotel, troli, atléta, gól stb.)

Idegen szavak: A nyelvhasználatban az idegen eredetű szavak jelentős része azonban őrzi az idegenes jelleget. Ezeket nevezzük idegen szavaknak. Pl. komputer – számítógép

Tükörszavak: A tükörszavak leginkább úgy keletkeznek, hogy pl. egy idegen összetett szó elő és utótagját lefordítjuk, pl. Tiergarten – állatkert.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!