Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje

– általában több mondatból áll → lezárt, teljes egység

– megszerkesztett → összefüggések, láncolatok (lineáris és globális kohézió)

– kommunikatív szerep → a közlési folyamatba illeszkedik

A szöveg osztályozása:

– irány szerint:     – egyirányú (monológ): a feladó állandó, nincs szerepcsere (pl. levél, könyv, tv, előadás)

– kétirányú (dialógus): a feladó-címzett szerep állandóan cserélődik (pl. telefonálás, vita)

– közvetettség szerint:     – közvetlen: a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen

– közvetett: nem egy térben (pl. telefon) vagy időben (pl. levelezés) zajlik

– téma szerint: magánéleti / közéleti / sajtóbeli / tudományos / szépirodalmi / …

– nyelvezet szerint: anyanyelvű / idegen nyelvű (nyelvhasználat: mai / régies)

– cél szerint: ismeretközlő / érzelemkifejező / felhívó / kapcsolatteremtő / értelmező / esztétikai

– csatorna szerint:    – írott: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer

– beszélt: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű

1. Az írott szöveg eszközei:

– szerkesztettség → kapcsolóelemek, kohézió

– térbeli, vizuális benyomás → üzenethordozó, íráskép

– tudatos alkotás, szigorú normák (nyelvtani szabályok)

– műfajok: levél, vers, novella, újságcikk, felhívás, hirdetés, távirat (+ szépirodalom, publicisztika)

2. A beszélt szöveg eszközei:

– kötetlenebb, mint az írott → lazább szerkesztés, kisebb eltérések a nyelvi normáktól

– időbeli, akusztikus benyomás → a nyelv zenei elemei (hangsúly, hanglejtés, hangerő, tempó, szünet)

– metakommunikációs eszközök → nonverbális jelek (arcjáték, tekintet, testtartás, taglejtések, térköz)

– a hallgató visszajelzésének lehetőségei (adó-vevő szerep váltakozhat)

– műfajok: beszélgetés, felszólalás, telefonálás, köszöntő, műsorvezetés (+ retorika)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!