1.  Társalgás közben laza szerkezetű szövegeket alkotunk. A kapcsolat felvétele fenntartása megszólítással történik. Találkozáskor köszönünk egymásnak napszaknak megfelelően, de használjuk az üdvözlöm, köszöntöm megszólítást is.

2.  Gyakoriak a kérdő, felszólító mondatok. Az élénk társalgásban a beszélők szavukat sokszor egymásba öltik, hiányos szerkezetű mondatokat használnak, ezek azonban teljes közlésértékűek, mivel az előző közléshez viszonítva az új gondolatelemet tartalmazzák.

3.  Ha igényesek vagyunk, ahhoz elkerüljük a mondatszerkezetei hibákat:
pl.: félbehagyott mondat
szerkezetváltás

4.  Az érzelemmel telített beszélgetés tartalmaz sok ötletes fordualtos megoldást, egyéni leleményeket is.

5.  Sok a bizalmas hangulatú szó. Egyéni jellemző a szójárások.
A megfelelő szó keresése közben töltelékszavakkal is élünk pl: izé

6.  Sokan szellemmesnek tartják a képszerű kifejezések konkrét értelmüvé való visszafordítását.

7.  A társalgást silányítják a tartalmatlan kifejezések, közhelyek. A művelt ember társalgása színes, fordulatos, mértéktartó, fegyelmezett és mindig az adott helyzethez illik.

Társalgási stílus

Műfajok: Párbeszéd, elbeszélés, magánlevél, napló

Szabadság: itt a legnagyobb (társalgás) a személyiség kifejezésének lehetősége

Kötöttség: társadalmi függőségek

Követelmények: a szabályok áthágása is jelentéshordozó

• szóhasználatban – szókészlet változatossága, gazdagsága, egyéni színezete
• írásban – nagy szerepe van a mondatfajtáknak, módosítószavaknak
• beszéd – zeneiség