TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Verbális és non-verbális kommunikációs jelzések | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Verbális és non-verbális kommunikációs jelzések. A taktika szerepe és a három taktikai lépés ismertetése.

A szóbeliség az emberi kommunikáció legtipikusabb módja, jelentős információhordozó. Ugyanakkor a leggyakrabban lehet félreértések forrása, mivel azzal a feltételezéssel élünk, hogy egy-egy szó azonos jelentéssel bír mindenki számára. Pedig azt, hogy egy-egy szónak az adott pillanatban milyen jelentést tulajdonítunk, aktuális szükségleteink is jelentős mértékben befolyásolják. Ezért az egyes kommunikációs szituációkat kontrollálni kell. Mit jelent számunkra a szóbeliség? Következtetni tudunk tárgyaló partnerünk képzettségére, intelligenciájára, kulturáltságára, életútjára vagy akár valamely közösséghez (város-vidék) való tartozására, iskolázottságára. Egyúttal az egyéni motivációk is felismerhetők a szóbeliségből.

Non-verbális kommunikációs jelzések

A verbális jelek mellett a szóbeli információk kiegészítésére, ellenőrzésére vagy éppen hangsúlyozására a nem szóbeli, ún. non-verbális jelrendszert alkalmazzuk.

A non-verbális jelek tipikus megnyilvánulásai a mimika, a tekintet – szemkontaktus – szemmozgás, az ún. vokális jelek, mint hangnem, hanghordozás, hangerő, hangszín; a gesztusok, a testtartás és a távolságtartás-térközszabályozás. E felsorolt jelrendszert kiegészítik továbbá a szimbolikus jelek.

Mimika

Hétféle érzelem tükröződik arcunkon, s ezek kifejeződése, illetve felismerése a világban mindenhol teljesen azonos. A legősibb kultúráktól a civilizált nagyvárosok lakóiig hasonlóképpen mozdítjuk arcizmainkat, ha örömöt, bánatot, meglepetést, félelmet, haragot, undort, érdeklődést érzünk vagy tanúsítunk. Ez azért van, mert ezen érzelmek kifejeződése biológiailag meghatározott, és nem tanulásunk eredménye, nem tudatunktól függő megnyilvánulás.

Kultúránként azonban eltérés tapasztalható:

  • az érzelmek kiváltódásának okaiban (miért szomorú, miért vidám);
  • erősségű ingerre történik reagálás;
  • ideig és milyen mértékben fejeződik ki az arcon a konkrét érzelem;
  • mennyire kell szabályozni a mimikát az adott kultúra szabályi szerint.

Általános szabály: nagyon fontos a szóbeli és nem szóbeli jelek egybehangzása. A szóbeli és nem szóbeli kommunikációk közötti megfeleltetés, összhang a hitelességet fejezi ki.

Tekintet – szemkontaktus – szemmozgás

Ezzel az adottságunkkal ellenőrizhető, hogy az általunk közöltekből mit fog fel a külvilág vagy mit nem fog fel, mit ért vagy mit nem ért. A tekintet egyúttal a benyomáskeltés eszköze is. Tekintetünk lehet értelmes vagy buta, sugárzó vagy tompa, de lehet kedves, ellágyult, szerelmes, csábító, szemérmes, kihívó, vádló, számon kérő és üres. Mások tekintetét nézve-figyelve bennünk is keletkezik egyfajta benyomás, és mások is benyomásokat szereznek a mi tekintetünkből.

A szemkontaktus fontos hatáskeltő és figyelemfelkeltő eszköz. Időtartamából – amely az egyes kultúrákon belül eltérő – fontos következtetéseket vonhatunk le, ezért figyelni kell rá.

Vokális jelek

A vokális jeleket nehéz elválasztani a verbálisaktól, hiszen az ezt kísérő hangeffektusokról van szó. Ami mégis indokolja a non-verbális jelekhez történő sorolását, azaz, hogy nem szóbeli megnyilvánulás, hanem annak önálló jelentést is hordozó kísérője, továbbá nem vagy nem mindig tudatos, ellentétben a verbalitással. A vokalizáció elemei: a hangnem, a hanghordozás, a hangerő, valamint a hangszín.

A hangnemmel, hanghordozással fejezzük ki, ha kemény hangon beszélünk, ha felemeljük a hangunkat, ha hivatalos hangnemben beszélünk, vagy ha éppen nem megfelelő hangnemet ütünk meg! Hangerőnk ehhez kapcsolódva lehet halk, hangos, harsogó, normális vagy éppen suttogó.

Általában természetes hangszínen beszélünk. Ez minden ember normális, kiegyensúlyozott lelkiállapotára jellemzően egyedi; testi adottságainktól (hangszálak, arcüreg formája, nagysága stb.) is függ. A hangszín önmagában is kelthet bennünk egyfajta benyomást. Lelkiállapotunk negatív vagy pozitív változásai szerint hangszínünk is megváltozik, és eltér egyébként szokásos hangszínünktől.

Gesztusok

A gesztus alatt értjük a fej, a kéz és a karok mozgását. A fejmozgások gyakoribb jelentései: az igenlés, a tagadás, a helytelenítés, a megszégyenülés, elszomorodás stb. A kéz- és karmozgások jelentése: a hívás, elutasítás, tiltakozás, kérés, könyörgés, fenyegetés, köszöntés stb. A gesztusokat a partner beszédének szabályozására (magyarázás, gyorsítás-lassítás stb.) is használjuk.

A kulturális különbségekre a gesztusok jelrendszerében is oda kell figyelni. Például a latin gesztusrendszer rendkívül bő, árnyalt, míg a skandinávoké, angoloké jóval visszafogottabb, és sokkal kevesebb jelet tartalmaz.

Testtartás

Kifejezhet:

  • viszonyt (alá-fölérendeltséget stb.),
  • szubjektív értékelést (pl. rosszallást),
  • álláspontot,
  • érzelmeket.

A testtartás változásai jelenthetik az érzelmek, a gondolkodás megváltozását, de jelezhetnek szándékot is. Ilyenkor odafordulást, súlypontáthelyezést, felegyenesedést stb. láthatunk. Mindenkori célunknak megfelelően különböző testhelyzeteket, testtartásokat veszünk fel. Mindenki maga tudja meghatározni, hogy milyen testhelyzet felel meg leginkább aktuális céljának. Hol van az az optimum, amellyel zavartalanná tudja tenni a tárgyalást.

Térközszabályozás, távolságtartás

Az egymástól való távolságnak jelentősége és jelentése van. A távolsággal együtt változik a kommunikációban szerepet játszó érzékszerveink használhatósága, megbízhatósága. A közelség-távolság a partnerek közötti viszony jellegére vonatkozóan ad információkat. Más-más az elfogadott vagy lehetséges távolság két ember kapcsolatának különböző fázisaiban és a különböző kultúrákban.

Bizonyított dolog, hogy minden élőlénynek szüksége van valamekkora saját térre, területre az életben maradáshoz. Kísérletekkel igazolt tény, hogy állatnál, embernél egyaránt “kiborulás” következhet be, ha a tér a minimális alá csökken. Ezáltal ugyanis megbomlik a szervezet egyensúlya, és rendellenességek keletkezhetnek a fiziológiai és lelki folyamatokban.

Az alábbi távolságtípusokat különböztethetjük meg:

  • Bizalmas, intim távolság: 0 – 0,5-méter között. A teljes intimitás az a közelség, amely a testi kontaktus lehetőségével jár. A 0,25 méteren belüli közelség az intim közelség. Jól hallatszik a suttogás, nagy szerepe van a szaglásnak, érintésnek, a látás a partner igen kis részletére koncentrálódik. Még a 0,25 – 0,50 méter közötti távolság is közeli.
  • Személyes távolság: 0,5 – 1,2 méter között. A beszéd még lehet halk, viszonytól függetlenül alkalmas személyes témák megbeszélésére. Csaknem a partner teljes alakja látható, csökken a szaglás szerepe.
  • Társasági távolság: 1,2 – 3,0 méter között. Normál hangvétel melletti beszélgetésre van mód. Tovább csökken a szaglás szerepe, a partner teljes alakja látható. Hivatalos témák megbeszélésére alkalmas távolság.

A tárgyalási helyzetek leggyakrabban a személyes és a társasági távolságban zajlanak. A kétszemélyes tárgyalásokhoz inkább a személyes távolság ad megfelelő kereteket, míg delegációk esetében a társasági távolság.

Érdemes szót ejteni a távolsággal összefüggésben az írott információk hozzáférhetőségéről. Gyakran van szükség bonyolultabb számításokra, feljegyzésekre. Figyelni kell tehát a szükséges tér meglétére és az egymás mellett ülők közti távolságra is!

Szimbolikus jelek

A szimbolikus jelek is jelentős információhordozó eszközök. A non-verbális jelek körébe tartoznak, úgymint: ruházatunk, hajviseletünk, arcunk kikészítése, különböző díszítőeszközök, a közvetlen környezetben tartott tárgyak és elrendezésük. Ezek a jelek fontos információkat továbbíthatnak a személyiségről, az egyén társadalmi helyéről stb. Noha nem igaz a mondás, hogy “ruha teszi az embert”, mégis első benyomásunkat a ruházat, az ápoltság, a hajviselet, s egyéb kellékek alapján nyerjük. E jelcsoport információkat továbbít az egyén anyagi helyzetéről, státuszáról is. A szimbolikus jelek továbbá segítséget nyújtanak az emberek közötti viszony meghatározásához. A köztudat nagymértékben igényli e jelrendszert, mint biztos támpontot az eligazodáshoz. Ezek a jelek – mint például: karikagyűrű = házasság, talár = jogász stb. – azonban statikus, tudatosan szabályozható jelek.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A társalgási stílusréteg sajátosságai   » A közéleti stílusréteg   

Nem hasznosHasznos (+21 pont, 23 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor