Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A testnevelés és sport társadalmi funkciói

Beküldő: adminszamalk
Testnevelés tételek
1. A testnevelés és sport társadalmi funkciói
2. A szabadidősport-rekreáció, iskolai testnevelés és sport, versenysport-élsport iránti társadalmi elvárások, funkcióbeli különbségek
A sport helye a társadalomban:
A sport a műveltségünk alapjait biztosító kultúra szerves része. Az egyetemes kultúrán belüli területként helyezkedik el a testkultúra. A testkultúra tevékenységi oldalát képezi:
1. Testi nevelés
2. Testnevelés
3. Sport
1. Testi nevelés: Ide azok a neveléshez tartozó ismeretek, intézkedések, feltételek és tevékenységek köre tartozik, melyek feladata az egészséges testi fejlődés biztosítása, egészség megvédése, megszilárdítása, teljesítőképesség támogatása, értékes tulajdonságok fejlesztése. (Pl. testápolással, öltözködéssel, táplálkozással, étrenddel kapcsolatos ismeretek)
2. Testnevelés:    A testnevelésnek és a sportnak sok közös vonása van. Nagyobbrészt fedik egymást ezek a fogalmak és természetesen a fogalmak mögött értendő tartalom is. Testnevelésnek kell felfognunk minden olyan szervezett foglalkozást, ahol testgyakorlatot alkalmaznak a testi nevelés törekvéseinek támogatására. Konkrét megjelenési formái: óvodai, iskolai, egyetemi és főiskolai, munkahelyi, lakóhelyi, valamint a fegyveres erők testnevelése. (A teljesítőképesség előfeltételeit igyekeznek megteremteni.) Nem versenyszerű tevékenység.
3. Sport:    Az emberi vetélkedés, versengés sajátos formája, ahol hagyományok, történetileg alakult szabályok, megállapodások alapján törekszenek jobb teljesítményre. Az ember fizikai teljesítményén túl szellemi játék (sakk), műszaki segédeszközök (autó, motor, ejtőernyő…) és az állatok közül a ló bevonásával szélesedtek a sportszerű vetélkedés keretei. Alapvető jellemzője, hogy közvetlen eredményeként használati érték nem jön létre. A közvetlen értékek eszmeiek: gól, pont, tus, távolság, magasság stb.
A testnevelésben és a sportban legfőbb egyezést az igénybe vett eszközöknél és az alkalmazás módszereinél találunk. A cél elérését mindkét esetben testgyakorlatokkal kívánjuk biztosítani. A sport a testnevelés legfőbb eszköze. (versengésre való hajlam, mások teljesítményének túlszárnyalása.
testkultúra
testi nevelés
testnevelés
sportolás
Sportgazdaságtanilag a
ü szabadidő és iskolai testnevelés = szabadidő sport, ami működhet egyesületi formában, illetve üzleti alapon.
ü a versenysport = látványsporttal, ez az a sport, amiért fizetünk, ez működhet egyesületi vagy liga alapon.
Motivációs tényezők, melyek miatt szükséges a sport:
ü egészség
ü fittség
ü öröm (a tevékenység végzéséből)
ü társas kapcsolatok
ü szórakozás
ü kikapcsolódás
ü élmény
ü szeretnénk jobban sportolni
Az állami beavatkozás szervező ereje:
ü vannak nem szándékolt közgazdasági hatások = externáliák
(Pl.: fitt, egészséges férfiak látványa jó hatással van a nőkre),
ü a sport növeli az ország imagát
ü a sport nemzetegészségügy (háború)
ü a sportnak bűnmegelőzési szerepe van)
ü a társadalom esélyegyenlősége
ü az ember jövedelmét azért nem úgy osztja el a sport irányába, mert nem tudatosult benne annak kedvező hatása.
Sportmenedzsment:
A testnevelés és sport társadalmi jelenség (a kultúra része), ami sajátos módon kapcsolódik a társadalom egészéhez. Az ipari fejlődés, az urbanizáció, a szabadidő növekedése által a sport mint tevékenység és mint szórakozás egyre nagyobb fontosságú lett, melynek következtében saját intézményrendszere alakult ki. Ez a társadalom testnevelési és sportcélú feladatainak ellátását szolgáló alrendszer.
A sport területeinek felosztása:
1. Versenysport 10%
2. Iskolai testnevelés és diáksport 30%
3. Szabadidősport 60%
A versenysport
3 szféráját különböztetjük meg :
1. Igazolt versenyzők.  Minősített versenyzők, akik a hazai sportág élvonalában nem szerepelnek
2. Országos élvonal. Azon versenyzők, akik a hazai versenysport élvonalába tartoznak, de nemzetközileg nem kvalifikáltak.
3. Nemzetközi élvonal. Az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó versenyzők.
Verseny(él)sport funkciói:
ü szórakoztató (résztvevőként, vagy nézőként, mint szabadidőeltöltés)
ü szurkolás (adott csapatért, élményszerzés, életmód alakító)
ü politikai funkció, ehhez szükséges a nemzetközi versenyképesség, annak fenntartása, illetve a győzelem. Az ez által létrejövő közvéleményt formáló hatása nagyon erős. A nemzeti tudat alakítása, a közvélemény formálásának egyik lehetséges és hatásos eszköze.
ü gazdasági funkció, ez elsősorban az iparilag fejlett nyugati országokban intenzív.
Ennek több ága is van:
ü a szórakoztató ipar a leglátványosabb, legnépszerűbb sportokat felszívja a sportclubok adása-vétele
ü van reklámcélú felhasználás ez a csapat, sportoló hírnevét, közismertségét, presztízsét használja ki.
ü stadionok reklámfelületeinek eladása
ü ruha, üdítő, sportszerszállítói egy-egy események, amit az adott cég megvásárol
ü turizmust ösztönöz a sportesemény (a hazait és nemzetközit egyaránt, hiszen a nagy események az országhatárokon túlról is vonzzák a nézőket)
ü életmód-alakító tényezők (példamutatás, érdeklődés felkeltése)
A sport társadalmi jelenség . A társadalmi megítélés: mennyire épül be, milyen funkciót tölt be az egyes emberek tevékenységrendszerében a sport. A sportolás nem válik az élet nélkülözhetetlen részévé. A létesítményhiány az életmódra is hatást gyakorol.
A sportbeli mobilitás a társadalmi mobilitás része, sajátos formája. Az élsport életkorhoz kötött, ezért a státus csak átmeneti.
A világ élvonalába tartozó sportolók társadalmi helyzete, anyagi lehetőségei, presztízsük különböző. Az 50-es években társadalmilag mást jelentett a sportkarrier (mobilitás), mint ma.
Az élsport társadalmi funkciói nem azonos módon érvényesülnek a különböző sportágakban:
ü a sportág nézettségi foka, népszerűsége
ü nemzeti, sporttörténeti hagyományok, tradíciók
ü a nagypolitika elvárásai az illető sportággal szemben
ü a sportág űzéséhez szükséges természeti, anyagi és személyi kondíciók megléte, illetve előteremthetősége
Versenyspirál:
Sportoló elkezd sportolni –
egészségmegőrzés
szórakozás
Jelentősebb eredmények –
gazdasági szerep, pénz nagyobb jelentősége
Siker biztosításához minél több pénz kell
–  sport üzletiesedése, vállalkozások
Extrém edzésmunka, káros szerek használata
károsodás, halál
Spirális folyamat, állandóan visszatér.
Szabadidősport
Funkciói:
Itt maga az aktív sportmozgást végző szórakoztatja önmagát, mely által a saját egészsége javul. Az életmódja megváltozik (életmódalakító hatás):
ü Az elsődleges funkció az egészséges életvitel elősegítése.
ü Szabadidő eltöltésének lehetséges aktív módja.
ü Társadalmi hasznossága a munkaképesség (fizikai aktivitás) megőrzésében és a pozitív élettani (káros hatások ellensúlyozásával, ülőmunkából fakadó ) mutatók elérésében fedezhető fel.
ü A gazdasági funkciók itt gyengébbek, de a nagy tömegkommunikáció (pl. tömegfutások) közel olyan hatást idézhet elő.
ü Míg az élsportnál a szuperteljesítmény következtében learatható hírdömping kíván kedvező piaci klímát, addig a tömegeseményeknél a potenciális vásárlók a résztvevők maguk.
ü Itt is megjelenik a turizmust ösztönző funkció.
ü Az iparágak itt is erősen érintettek, hisz a sportszergyártók, élelmiszergyártók, szórakoztatóipari szereplők mind részesei a szabadidősport terjesztésében.
Azok a sportágak virulnak igazán az üzleti világ tevékenysége során, melyek él- és tömegsport űzésére egyaránt alkalmasak, népszerűek, valamilyen értelemben reklámhordozók.
Iskolai testnevelés, sport funkciói:
A társadalomban alapfunkciót kell kiépítenünk, melynek lényege, hogy konkrét testgyakorlati rendszer a tanulóifjúság egészségi állapotát, fiziológiai mutatóit emeli, és olyan igényszínvonalat, szemléletmódot formál a tanulókban, amely következtében életmódelemmé válik a rendszeres sportolás, testmozgás.
Az iskolai testnevelés- és sport  az él- és szabadidősport fizikai, mentális alapozó területe:
ü az egészséges életmódra nevelés
ü a diák foglalkozási ártalmak ellensúlyozása
ü fizikai képesség fejlesztése
ü erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése
ü versenysport utánpótlásának biztosítása.
Szociológia (Laki László – Nyerges Mihály: Élsport és társadalom)
Az, hogy az egyes országok a sport egyes területeinek milyen fontosságot tulajdonítanak nem csupán attól függ, hogy mennyire ismerték fel annak társadalmi hatásait, és hogy milyen célok szolgálatába kívánják állítani, hanem a gazdasági fejlettségtől is. A fejletlen vagy kevésbé fejlett országokban még napjainkban sem vagy alig jelentek meg olyan szükségletek és igények, amelyek akár az urbanizáció, akár a mozgásszegény és monoton munka ellensúlyozása – egyszóval a munkaerő fizikai és pszichikai állapotának megőrzése és újratermelése, edzettségének növelése – miatt szorgalmaznák a felnőtt sportot. Ugyanakkor katonai szempontok mégis a felnőtt sport fontosságának felismerése és ösztönzése irányába hathatnak ezekben az országokban is.
Tekintve, hogy a versenyeken résztvevők a lehető legjobb helyezést kívánják elérni, és mivel a felkészülés során mindent az eredményesség növelésének vetnek alá, a legrangosabb versenyeken kiélezett versengés és küzdelem folyik. Ez pedig izgalmat, látványosságot nyújt és szórakozást biztosít a nézőnek. Ebben az összefüggésben a sportesemény a szabadidő eltöltésének egyik módja. Ez történhet személyes részvétellel is, de a tömegkommunikációs eszközök által a közvetítés megoldott. A versenyek a személyesen jelenlévőknél jóval szélesebb tömegeknek jelenthet kikapcsolódást és felüdülést.
Mivel a versenyző nem mint egyén, hanem mint egy társadalmi nagycsoport vagy ország képviselője vesz részt a versenyen, a szurkoló nem egyszerűen beleéli magát a versenyző pillanatnyi helyzetébe, hanem az egy csoportba tartozás tudatával igyekszik a versenyzőt buzdítani, segíteni és így az eredmény alakulását befolyásolni, hiszen az esetleges győzelem visszahat az ő társadalmi csoportjára, annak helyzetére. Növeli a csoport presztízsét, vonzóvá teszi azt mások számára. A szurkoló pedig mint a csoport tagja, egyénként is részesül a társadalmi nagycsoport tekintélyének növekedéséből. Mindebből következik, hogy a győzelem esetén lehetővé válik a közvélemény formálása. A magánvállalkozásokon alapuló társadalmak egy részében a legnépszerűbb és a leglátogatottabb sportágak élmezőnyét  általában felszívta az un. szórakoztató ipar. A sportklubok vagy önálló vállalkozásként működnek, vagy más gazdasági tevékenységgel is foglalkozó vállalkozások részeként, többnyire önálló elszámolás egységként. Itt nemcsak a sportolók, de maga a klub is adásvétel tárgya.
Figyelembe véve azt, hogy a turisták egy része visszatér oda (persze már hosszabb időre, esetleg családjuk körében), ahol igényeit maradéktalanul ki tudták elégíteni, sőt ismerőseik körében is ajánlják ezt, az idegenforgalom fellendítésében is szerepet játszik a sport.
A sportnak a turizmusra gyakorolt hatása áldásaiból természetesen azok az üzletágak profitálnak a legjobban, amelyek a közönség ilyen irányú igényeinek a kielégítésére szakosodtak. Bizonyos sporttevékenység az ismertebbek közül, pl: az úszás, a tenisz, a természetjárás, a sízés népszerűsége egyre nő, és azáltal, hogy más sportágakhoz képest kevésbé életkorhoz kötöttek, vagy mert divatosak, egyre nagyobb tömegek töltik ezekkel a szabadidejük egy részét. Mivel e tevékenységeket részben versenysportként is űzik a sportszereket gyártó vállalatok felhasználják e versenysport nyilvánossága kínálta lehetőségeket termékeik népszerűsítésére. Egyrészt az élsportolók használta sportszereket az azon elhelyezett márkajelzéssel reklámozzák, másrészt a győztesek sportszerei külön nyilvánosságot is kapnak. Ez néha nem több, mint az a várakozás, ahogy az esélyesek felé fordul a figyelem (ui. őket alaposabban megnézik a szurkolók), de a riporter is felhívhatja a figyelmet a sportszer márkájára.
Tulajdonképpen ugyanazok a funkciók, mint a sportmenedzsmentnél leírtak, csak egy-két dolgot emeletem ki, mely az adott funkciót jól megvilágítja, illetve megmagyarázza.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Testi fejlődés jellemzése általános és középiskolás korban   » Az iskolai testnevelés célja és feladatai   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 8 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor