Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Szabó Márk

A gimnasztika elnevezés görög eredetű. Az ókorban a korabeli testgyakorlást közös szóval gimnasztikának nevezték. A XIX. század végéig igen széleskörű volt. Sportágak kialakulásával és önállósodásával szűkült a tartalma. Napjainkra önálló tudománnyá vált. A gimnasztika motoros képességek fejlesztésének tudománya. Minden motorikus, fizikai tevékenységhez hozzájárul, annak eszközanyagát és mozgásanyagát adja. A gimnasztika rendszerezi, alkalmazza és elemzi a gyakorlatokat. Több idegen nyelven gimnasztikának nevezik azt a sportágat, amit mi tornának hívunk.

A gimnasztika gyakorlat- és mozgásrendszerének funkció szerinti felosztása:

1. Bemelegítő gyakorlatok
2. Levezető, regenerálódást segítő gyakorlatok
3. Motoros képességeket fejlesztő gyakorlatok:
• kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok
• koordinációs képességeket fejlesztő gyakorlatok
• ízületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok

A gimnasztikai gyakorlatok sokfélék és különböző hatásúak. Megtalálhatók közöttük az izmokat nyújtó, az ízületek mozgékonyságát növelő, a koordinációt fejlesztő gyakorlatok éppúgy, mint az állóképességet javító gyakorlatok. Megfelelő alkalmazásukkal sokoldalú, egész szervezetre kiterjedő hatás érhető el. Számos olyan gyakorlat is összeállítható, amely a testnek csak egyes részeit, sőt csak egyes izomcsoportjait működteti. A gimnasztika megtanít pontosan tájékozódni a végtagjaink és a testrészeink térben elfoglalt helyzetéről. Segíti a mozgási lehetőségeink megtapasztalását. A gimnasztikai gyakorlatoknak jelentős szerepe van a sérülések megelőzésében, és a sérülések utáni rehabilitációban. Mozgásanyaga korra, nemre és képességekre való tekintet nélkül mindenki számára megtanulható és alkalmazható. A bemelegítésnek a gimnasztika adja a gyakorlatanyagát.

Bemelegítés:

Ha valaki sportolni kezd a legfontosabb, hogy először alapos melegítsen be, tegye képessé a szervezetét a nagyobb terhelés elviselésére. A bemelegítés célja az általános fizikai és pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozottabb munkára, terhelésre. A bemelegítéssel megváltoztatjuk a szervezet élettani működését. A bemelegítő gyakorlatok hatására az izmok hőmérséklete növekszik, a hajszálerek kitágulnak, megnő az izmok vérellátása, a vérkeringés meggyorsul, a szívműködés és a légzés fokozódik, az energia ellátás biztosítottá válik. Javul a vér oxigén szállító kapacitása. Az izmok összehúzódásának sebessége és ereje fokozódik. Az idegpályák a növekvő ingerekhez bejáratódnak és pontos mozgáskoordinációt hoznak létre.

Az izmok több féle módon fejhetnek ki erőt:
• az izomhas összehúzódásával (izotóniás), azaz az izom rövidülésével, ez a dinamikus izomműködés. Pl.: Hanyatt fekvésben lábemeléskor a csípőhorpasz-izom húzódik össze és emeli fel a végtagot.
• az izom hosszának megváltozása nélkül, csak izomfeszüléssel (izometriás), ez a statikus izomműködés. Pl.: A mellső fekvőtámasz statikus izomműködéssel járó alapforma.

Az izotóniás és izometriás működés keveréke az intermediális, amikor dinamikus gyakorlat végrehajtása közben mozgás szünetet tartunk.

Bemelegítés fajtái: az általános és a speciális bemelegítés.

Általános bemelegítés alatt a szervezet sokoldalú előkészítését, átmozgatását értjük. A fokozatosságot betartva igyekszünk a test valamennyi izomcsoportját megmozgatni. Gyakorlatanyaga alkalmas az egészség megőrzésére, felhasználható a szabadidős sporttevékenységben, a rekreációban és a rehabilitációban.
Speciális bemelegítés az adott sportfoglalkozás során megcélzott képességek, illetve a sportág mozgásanyaga figyelembe vételével az idegpályák bejáratása és az ideg-izom kapcsolatok felfrissítése a cél. Nemcsak a képességek kialakítására szolgál, hanem azok fejlesztése és szinten tartása is a speciális bemelegítés során történik. Pl.: labdás bemelegítés: speciális ügyesség (a labdaérzék) fejlesztése. A bemelegítés során fontos az intenzitás. Az intenzitást befolyásolja a mozgásgyakoriság, a végrehajtás sebessége, irama, és a gyakorlatok sűrűsége.

Az általános bemelegítés szerkezeti felépítése:

1. Mérsékelt nyújtó hatású gyakorlatok: fő cél az ízületek finom nyújtása. A gyakorlatokat lassan, kímélten kell végrehajtani, alulról felfelé haladva.

2. A keringést fokozó gyakorlatok: a keringés szervrendszerének fokozott működésének megindítása a cél. A gyakorlatokat már lendületesebben, dinamikusabban kell végrehajtani, ügyelve a fokozatosságra.Pl.: járás (sarkon járás, lábujjon járás), futás (sarokemeléssel, térdemeléssel, kisebb tempóváltásokkal), szökdelések (egy lábon, páros lábon, helyben és haladással).

3. Fő nyújtóhatású gyakorlatok: a fő ízületi csoportokban (váll, gerinc, csípő) az ízületi mozgásterjedelem nevelése a cél. Ezt az összes nagy izomcsoport nyújtásával érhetjük el.

4. Erősítő hatású gyakorlatok: fő cél a nagy izomcsoportok feszítése és ernyesztése többszöri ismétléssel. Ezzel javul az izmok vérellátása, emelkedik a hőmérsékletük és javul az oxigénellátásuk. Fokozatosan erős intenzitással kell végezni.

Példák különböző gimnasztikai gyakorlatokra:

Nyújtó hatású gyakorlatok:

• nyújtott ülésben, egy társ segítségével végrehajtott előre törzshajlításkor megnyúlnak a hát-, a far-, és a térdhajlító izmok
• boka-, térd-, törzs-, csukló-, váll- és fejkörzés (alulról felfelé haladva)

Keringést fokozó gyakorlatok:

• váltott lábú szökdelések
• 15-20 méteres sprintek
• rajtgyakorlatok
• fogójátékok különböző változata

Erősítő hatású gyakorlatok:

• guggolás
• fekvőtámasz
• lebegőülés

Összetett gyakorlatok:

• utánzó mozgások: „pókjárás”, „rákjárás”, „nyusziugrás”, stb.
• játékos gyakorlatok: fogójáték egy lábon szökdeléssel

Társas gyakorlatok:

• „bakugrás”
• „talicskázás”
• háttal egymásnak könyökfűzés, a kulcsolás elengedése nélkül leülés és felállás

Ernyesztő, lazító hatású gyakorlatok:

(Lazító gyakorlatokkal az izmok tónusa a megfelelő szinte áll be, és ez gazdaságos izomtevékenységet tesz lehetővé, energia-megtakarítást eredményez, javul a koordináció)
• végtagok felrázása
• ellazított testrészek aktív mozgatása
• végtagok nagy ívű lendítése, lengetése

Bemelegítéshez használható kéziszerek:

• babzsák (főleg kisgyermekek részére)
• labda és medicinlabda (főleg nyújtó és erősítő hatásúak)
• ugrókötél (nyújtásra, ízületek mozgékonyságának növelésére alkalmasak, emellett fejlesztik a ritmusérzéket és a ruganyosságot)
• kézisúlyzó (a szer súlya miatt fokozottabb a terhelés, a gyakorlatok végzése közben biztosítani kell a szer fogását, tartását)

A bemelegítés időtartamát és intenzitását befolyásolja az edzettségi állapot, a sportág, a hőmérséklet, az életkor, az egyéni adottságok, és a megelőző tevékenység is. A bemelegítés során a cél az optimális készenléti állapot megteremtése, és a pulzusszám emelése minimum 120 ütés/percre. Ennek eléréséhez minimum 20-30 perc szükséges.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Soroljon fel sportjátékra előkészítő testnevelési játékokat !   » A testnevelés és sport társadalmi funkciói   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor