Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Gaia35

Az írott és íratlan emlékek egyaránt az ókori Görögországot tartják az olimpiai játékok bölcsőjének. A mondák szerint Zeusz és a többi Isten tiszteletére alapították a versenyeket. Az utóbbi idők kutatásai alapján a messzi idők homályából kitűnik, hogy a legfőbb verseny Zeuszt illette, mert a világuralomért folytatott harcban legyőzte apját Kronoszt.

A görög városállamokban (Spárta, Athén) a kalokagathia eszméje uralkodott, azaz az „ép testben, ép lélek", az ember testi és szellemi művelése egyaránt fontos volt. A testet már gyerekkorban sokoldalúan edzették, a szellem fejlesztésének előfeltételeként.

A görögök helyi versenyeiből kialakultak a városállamok közös rendezvényei, melyek közül leghíresebb az olimpia volt. Olümpiában, Zeusz szent ligetében csodálatos stadiont építettek a versenyek lebonyolítására. Az első olimpiai győztes nevét i.e. 776-ban jegyezték fel, így a szakirodalom ezt a dátumot fogadja el az olimpiai játékok kezdetének.

Az ókori olimpiai játékokon csak szabad görög férfiak vehettek részt. A játékok időpontját a hírvivők közhírré tették, és egyúttal fegyvernyugvásra szólítottak fel. Az Isten-béke ettől az időponttól számított, és tartott a játékok ideje alatt, valamint a játékok végétől számított 1 hónapig. (Így a versenyzők békében hazatérhettek.)

Az első tizenhárom olimpián csak 1 versenyszámot, a stadionfutást rendezték meg. . Később bővült a program, pl.: fokozatosan bevezették a pentatlont, (melynek versenyszámai: stadionfutás, birkózás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás), az ökölvívást, pankrációt, fegyveres futást. A kocsi – és lovasversenyek az arisztokrácia küzdelmeit jelentették, hisz a lovak és a kocsik tulajdonosai nyerték az olimpiai bajnokságot, a hajtók pedig gazdáik pénzjutalmában részesültek.

A győzteseket Olümpiában a szent olajfa ágából font koszorúval jutalmazták. Szülőföldjükön „tejbe¬vajba" fürdették őket, halálukig városuk díszpolgáraivá váltak, és pl. mentesültek az adófizetés alól. Görögország virágkora után, ahogy a társadalom általános hanyatlásnak indult, a görög kultúra is -melynek szerves része a testkultúra – egyre jobban pusztult. Olümpia hanyatlása is folytatódott, bár a játékokat még több száz éven át megrendezték. A gyakori háborúk sem kímélték Olümpiát, de a végső pusztítást a 6. században történt földrengés okozta, eltörölte a föld színéről az ókori olimpiák helyszínét. A középkorban teljesen elfelejtődött az olimpia eszméje. Az 1800-as évek végéig nem történt számottevő lépés az olimpiai mozgalom feltámasztására. 1863-ban született meg Párizsban Pierre de Coubertin báró, aki életcéljául tűzte ki az ókori testkultúra feltámasztását. Lelkesedésének és kitartásának köszönhető, hogy 1894. június 23-án a párizsi nemzetközi kongresszuson ellenszavazat nélkül elfogadták a küldöttek az olimpiai mozgalom felújítását.

Elhatározták, hogy az első újkori olimpiai játékokat 1896-ban Athénban rendezik – ahol csak amatőr sportolók indulhatnak -, majd 4 évente mindig más és más ország egy-egy városa ad otthont a játékoknak.
A kongresszus megválasztotta az első Nemzetközi Olimpiai Bizottságot 1 NOBI, melynek a görög Demetriosz Vikelasz lett az elnöke, titkára pedig Pierre de Coubertin. Magyarországot Dr. Kemény Ferenc képviselte alapító tagként, aki 1894-1907-ig tagja volt a NOB-nak, és nagy szerepet játszott a magyar olimpiai mozgalom elindításában. 1896-tól 4 évente megrendezésre kerülnek a nyári olimpiai játékok, kivéve a világháborúk idejét,bár ezeket is sorszámozzák.

1912-1948-íg szellemi olimpiára is sor került, építészet, szobrászat, zene, festőművészet és irodalom kategóriákban.

1928-ban az amszterdami olimpián Dr. Mező Ferenc: „Az olimpiai játékok története" című művével irodalom kategóriában olimpiai bajnokságot nyert. Olimpiai sikere végképp meghatározta további munkásságát, egész életét a sporttörténeti kutatásoknak szentelte. A NOB kiemelkedő olimpiatörténeti munkásságáért 1948-ban tagjai sorába választotta. A nemzetközi szervezet megbízásából 1950-ben elkészítette „Az újkori olimpiák" című nagyon értékes, és a maga nemében addig egyedülálló könyvét. A magyar nyelven kívül németül, angolul, franciául, oroszul és szlovákul is megjelent.

A magyar sportolók 1896-tól, 2 kivétellel minden megrendezett olimpián részt vettek. 1920-ban, mint az I. világháborúban vesztes ország nem kaptunk meghívást az olimpiára, 1984-ben pedig a szocialista országok, köztük hazánk is bojkottálta a Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékokat.

Halós Alfréd

Magyarország első olimpiai bajnoka, 1896-ban Athénben nyert 100m-es gyorsúszásban, sőt a második aranyérmet is ő szerezte 1200m-es gyorsúszásban. 1924-ben a művészeti versenyen, építészet kategóriában ezüstérmet szerzett Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével. Az első díjat nem adták ki.

Elek Ilona

Az első női magyar olimpiai bajnokunk, 1936-ban nyerte a női tőrvívást. 12 év múlva 41 évesen Londonban sikerült megismételnie ezt a bravúrt. 1952-ben a dobogó második fokára állhatott.

Gerevich Aladár

A magyar csapat arany halmozója. Hétszeres olimpiai bajnok kardvívó. 1948-ban egyéniben, hat olimpián (1932-1960) pedig csapatban állhatott a dobogó legfelső fokára.

Kovács Pál

1952-ben a kardvívás egyéni olimpiai bajnoka, és emellett 1936-1960 között ötször volt tagja az aranyérmes csapatnak.

Kárpáti Rudolf

Kardvívó, két egyéni aranyérmet szerzett 1960-ban és 1956-ban. Csapataranyainak száma 4, 1948-1960 között szerezte.

Keleti Ágnes

Ötszörös olimpiai bajnok tornásznő. 1952-ben Helsinkiben a műszabadgyakorlat, 1956-ben Melbourne-ben a műszabadgyakorlat, a gerenda és a felemás korlátaranyérmese, valamint tagja az olimpiai bajnok kéziszercsapatnak. Melbourne-ből nem tért haza, Izraelben telepedett le, és néhány évig tagja, majd edzője volt az izraeli női tornászválogatottnak. A kilencvenes évek végén visszatért szülőföldjére.

Novák Dezső

Vas megye legeredményesebb olimpikonja. 1964-ben és 1968-ban az aranyérmes labdarúgó válogatott oszlopos tagja, bronzérmét 1960-ban, Rómában szerezte. Büszkék lehetünk arra, hogy az olimpiák történetében ő a legsikeresebb labdarúgó.

Papp László

Háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, 1948, 1952 és 1956 dicsőségének állomásai. A profik között is megállta helyét, Európa bajnoki címet szerzett, ám a világbajnoki övért már nem szállhatott ringbe, mivel a szocialista sportvezetés ezt megtiltotta.

Hegedüs Csaba

Vas megyében, Sárváron született. 1972-ben Münchenben a magyar csapat 100 aranyérmét nyerte kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjában.

Egerszegi Krisztina

Minden idők legsikeresebb magyar sportolónője. A szöuli olimpián 14 évesen robbant be a világ úszó élmezőnyébe, aranyérmet nyert 200m-es hátúszásban, ezüstöt 100m-es hátúszásban. 1992-ben Barcelonában 3 arannyal lett gazdagabb Krisztina és Magyarország is, a 100 és 200m-es hátúszásban, valamint a 400m-es vegyesúszásban győzedelmeskedett.. Utolsó olimpiáján 1996-ban Atlantában egy aranyat, 200m hátúszás, és egy bronzérmet, 400m vegyesúszás, nyert. Edzője Kiss László volt. 2001-ben NOB érdemrendet kapott.

Darnyi Tamás

A vegyeskirály, aki 8 éven át veretlen a 2 vegyesúszó számban. 4 olimpiai aranyérmet nyert, 1988¬ban Szöulban és 1992-ben Barcelonában is megnyerte a 200 és 400m-es vegyesúszás. Edzője Széchy Tamás volt.

Dr. Schmitt Pál

Kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, 1968-ban és 1972-ben tagja az aranyérmes csapatnak. Felesége Makray Katalin, olimpiai ezüstérmes tornásznő. 1990-től a MOB elnöke. 1983-tól tagja a NOB¬nak. 1999-ig a NOB alelnöke, azóta a NOB protokollfőnöke. A Magyar Köztársaság nagykövete volt Madridban, majd Bernben.

Hódos Imre

Kötöttfogású birkózó, a magyar olimpiai mozgalom 50. aranyérmese, melyet 1952-ben Helsinkiben jégsúlyban szerzett.

Nagy Tímea

Párbajtőrvívó, Magyarország 150. aranyérmét nyerte az athéni olimpián, 2004-ben. Kétszeres aranyérmes, hisz 2000-ben Sydney-ben is olimpiai bajnok lett. Mindkét esetben ő szerezte a magyar olimpiai küldöttség első aranyérmét.

Janics Natasa

2000-ben Szerbia színeiben már bemutatkozott, hisz K-1 500m-en olimpiai negyedik helyezett lett. Azóta Magyarországon él, a szegediek versenyzője, és magyar állampolgárságot kapott. 2004-ben Athénben kétszeres olimpiai bajnok lett. Ő nyerte a K-1 500m-es versenyt, és Kovács Katalinnal együtt K-2 500m-en állhatott a dobogó legfelső fokára.

Igaly Diána

Skeetlövő, a világ- és Európa bajnoki címe után 2004-ben Athénben olimpiai bajnokságot nyert. A döntőben hibátlan teljesítményt nyújtott, mind a 25 kísérlete telitalálat volt. Sydney-ben holtverseny utáni szétlövéssel nyerte az olimpiai bronzérmet.

Olimpiai jelvény: Az 5 világrész békés összefogását jelképező, egymásba fonódó 5 színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a zöld Ausztráliát és Új-Zélandot szimbolizálja.

Olimpiai jelszó:
Citius – Altius – Fortius
Gyorsabban – Magasabbra – Erősebben

Olimpiai láng:
– az ókori olimpiák hagyománya, melyet 1936-ban elevenítettek fel. Olümpiában Zeusz oltáránál lencse segítségével, a nap sugarai lobbantják fel a lángot. A meggyújtott fáklyát futóváltó viszi az olimpia helyszínére, tengeren repülő vagy hajó szállítja.
Égjen az olimpiai láng nemzedékeken át, egy mindig magasabbra törekvő, bátrabb és tisztább emberiség javára(Pierre de Coubertin)

Olimpiai zászló:
– fehér, szegély nélküli mezőben az olimpiai öt karika. 1914-ben a NOB már elfogadta, de csak 1920¬an loboghatott először.

Olimpiai eskü:
– 1920-ban, az antwerpeni olimpián tettek először ún. amatőr esküt a résztvevő sportolók, és azóta is minden olimpia megnyitó ünnepségén elhangzik ez az eskü. A sportolókon kívül a versenybírók is esküt vesznek.

Olimpiai megnyitó- és záróünnepély:
-1908-ban, Londonban vonultak fel először országuk zászlaja alatt a résztvevők formaruhájukban. Azóta minden olimpián a rendező ország abc sorrendjében történik a bevonulás, hagyomány, hogy a görög sportolók jönnek elsőként, és utolsónak a házigazdák zárják a sort.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Sorolja fel a ritmikus gimnasztikai szereket! Jellemezze őket!   » A testnevelés és sport társadalmi funkciói   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 6 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor