Pierre de Coubertin báró 1863. január 1-én született Párizsban. Elhatározása, miszerint magántudós lesz, botrányszámba ment. Első akadémiai vizsgájának tárgya: előadás az “Ember alkotó fantáziájáról”. Nagy-Britanniai és egyesült államokbeli tanulmányútja után 1880-ban megalapította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban pedig egy sportpropaganda-bizottságot. Ez a bizottság 1890-ben csatlakozott a francia atlétikai egyesületek uniójához, amelynek titkára Coubertin lett. Ugyanebben az évben, január 25-én Párizsban megjelent folyóiratának, a Revue Athlétiqué-nak első kiadása. Sport, propaganda és szervezés -ezzel a fantáziadús fiatalember előkészítette a talajt, hogy megvalósítsa az olimpiai játékok újjáélesztésének kalandos eszméjét.

1892. november 25.: Pierre de Coubertin báró (francia iparmágnás) Párizsban felhívást tesz közzé az ókori olimpiai játékok felelevenítésére.

1894. június 23.: A Coubertin báró által június 16-án összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszus Párizsban “az olimpiai játékok újjáélesztéséről” szóló határozattal zárult. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). (Tagjai (10 állam képviselői): Dimitrosz Vikélasz (Görögország), Pieere de Coubertin báró és E. Callot (Franciaország), Alekszander Butovszkij (Oroszország), Viktor G. Balck (Svédország), W. M. Sloane (USA), Jiri Guth-Jarkovsky (Csehország), Kemény Ferenc (Magyarország), C. Herbert és Lord Ampthill (Nagy-Britannia), J.B. Zubiaur (Argentina), L.A. Cuff (Új-Zéland), D’Andria Carafa (Olaszország).

1996. április 6.: Ünnepélyesen megnyitják az első újkori olimpiai játékokat Athénben (április 15-ig).

Az a döntés, hogy az I. olimpiai játékokat Athénban rendezzék meg, nem egyezett Pierre de Coubertin báró elképzeléseivel. Nem hitte ugyanis, hogy Görögország felnőtt volna e feladatokhoz. Ő Párizst és az 1900-as évet részesítette előnyben egy világkiállítás pompázatos keretén belül. De be kellett látnia, hogy Görögországnak ősibb jogai vannak.

Tiltakozott a hölgyek olimpiai részvétele mellett az ókori minta alapján. De 1900-ban, Párizsban már hat hölgy versenyzett.

1912. július 23. Óda a sporthoz című költeményével Coubertin elnyeri az olimpiai művészeti versenyen az irodalmi szakosztály aranyérmét. Álnéven írta, és csak utólag vette át az aranyérmet (1912.július 23.).

1925. május 28.: lemond az elnöki tisztségről és pedagógiai világszövetséget alapít.

1927. szeptember 2.: szívrohamban meghalt.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!