Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Dudics Dávid

1. tétel: A magyar királyság gazdasága az Anjou-korban

Anjou kor előzménye:

Az Árpád- ház 1301-ben kihalt. Ezt követően újult erővel folytatódtak a trónharcok. A trónharcokból végül a nápolyi Anjou-ház került ki győztesen, ami leányágon rokonságban állt az Árpád-házzal. I. Károly (1308-1342) más néven Károly Róbert megkoronázása nem volt egyszerű, mivel háromszor koronázták meg, annak érdekében, hogy mindenki elismerje. Nagy támogató táborral rendelkezett. Ebbe beletartozott a pápa, a főpapok, a városok és a délvidéki urak. 1308-ban választják meg és 1310-ben koronázták Fehérváron. AZ ország több tartományúr birtokában volt, ezért meg kellet küzdenie a tartományúri hatalmat kiépítő bárókkal, kiskirályokkal, ezért kezdetben csak az ország déli részét birtokolta, és Temesvár volt az uralkodásának központja. A kiskirályokkal szembeni harcban széles támogató táborra támaszkodhatott. 1321-ben meghalt Csák Mátét, és ez után már az egész országra ki tudta terjeszteni uralmát, mivel ő volt az utolsó kiskirály az ország határain belül. Az így megnövekedett királyi birtokállomány lehetővé tette számára, hogy honor birtokokat hozzon létre, és ezeket a birtokokat a hűséges támogatóinak adományozza, s ez által új családokat emeljen fel nemesi szintre Pl.: Széchenyi, Garai. Így új bárói réteget létrehozva, akik kizárólag őt támogatják.

– HONOR BIRTOK: Bizonyos méltóságok viselői kapták, de csak a méltóságuk idejére.

A legfontosabb méltóságok:
– Nádor: A király helyettese
– Vajda: Erdély kormányzója
– Bán: Horvátország kormányzója
– Tárnokmester: A regálé kezelője (a kincstárnokhoz hasonló poszt)

– Erős banderiális hadszervezetet hozott létre-> hadsereget, akik egy zászló alatt álltak fel, vagyis az ország hadereje a királyi, a bárói és a vármegyei bandériumokból tevődött össze.

Károly Róbert gazdasági reformjai:

– Az Árpád-ház idején a legnagyobb bevétel a királyi várbirtokoktól szedett adó volt, de mivel Károly Róbert földeket adományozott, és a királyi udvar illetve a hadsereg megnövelte a költségeket, növelni kellett a királyi bevételt, és megnőtt a regálé fontossága.

– Ezt az ásványkincsek kitermelésének növelésével oldotta meg. Károly fellendítette a nemesfémbányászatot és bányászokat telepített be az országba. Engedélyezte a földesúri birtokon is az ércbányák nyitását. A földesurak megkapták a bányabér, azaz az URBURA harmadát. Ennek hatására bányanyitási láz kezdődött Magyarországon és az ország Európa legnagyobb aranytermelője, és második legnagyobb ezüst termelője lett.

URBURA: A bányászok által a királynak fizetendő bányabér az URBURA. Ennek egyharmadát engedi át a király a terület birtokosának. Korábban, mivel a bányakincs királyi tulajdonnak számított, ha valahol nemesfémet találtak a birtokot a király elcserélte más birtokra a birtokossal. Tehát a birtokosok nem voltak érdekeltek a bányafeltárásokban.

– A legnagyobb hasznot a királyi nemesgém-monopólium biztosította, vagyis nemesfémmel csak a király kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet, ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi kamarához, ahol vert pénzt adtak érte. A kibányászott nemesfémet csak a királyi kamara vehette meg. Ez volt a nemesfém monopólium. A nyers fémért vert pénzt adtak, de a kamara a beadott érc értékének a felét megtartotta. Ez mellett bevezette az értékálló aranypénz veretését a firenzei minta szerint. Arany forintot és ezüst dinárt vezetett be, és felhagyott az évenkénti pénzrontással. Ez miatt viszont elveszett az évenkénti pénzbeváltásból származó bevétele. Ennek pótlására pedig kivetette a kapuadót.

Kapuadó: A kapuadót 1336-ban vezette be a pénzrontásból származó bevétel kiesésének pótlására. Ezt az adót Jobbágy portánként fizetik. Az adó 18 dinár volt kapunként. Idővel a jobbágyok kijátszották ezt az adót mivel több jobbágyportát építettek egy kapuhoz, és az adó úgy szólt, hogy minden olyan kapu után kell fizetni amin, átfér egy szénával megrakott szekér. Így volt, hogy több jobbágy portéka tette össze az adóra valót.

– Az árutermelés kibontakozásával és a pénzgazdálkodás fejlődésével megerősödtek a városok. Egyre több szabad királyi város, bányaváros és mezőváros jött létre.

Város típusok:

Szabad királyi város: Minden városi kiváltsággal rendelkezik: Önálló igazgatás és igazságszolgáltatás, egyösszegű évenkénti adózás. Lakói kereskedelemmel, kézműiparral foglalkoznak pl.: Buda, Pozsony, Kassa

Bányaváros: Minden városi kiváltsággal rendelkezik: Önálló igazgatás és igazságszolgáltatás, egyösszegű évenkénti adózás. Lakói bányászattal foglalkoznak.
pl.: Besztercebánya, Selmecbánya

Mezővárosok: Minden városi kiváltsággal rendelkezik: Önálló igazgatás és igazságszolgáltatás, egyösszegű évenkénti adózás. Lakói jobbágyok, akiknek csak kis része foglalkozik kereskedelemmel és kézműiparral. A többség egy földbirtokos fennhatósága alatt lévő termőföldön dolgozik.

– A gazdaság fejlődése biztosította a távolsági kereskedelmet megadóztató harmincad vám sikerét. Károly Róbert 1335-ben viszont egy királyi találkozót hívott össze, ahol jelen volt a Lengyel király, Nagy Kázmér és a Cseh király, Luxemburgi János. Céljuk egy új kereskedelmi vonal kiépítése volt, ami megkerüli Bécset. Mivel Bécs árumegállító joggal rendelkezett. Felvásárolt a kereskedőik áruját, alacsonyabb áron, mint amin ők értékesíteni tudták volna nyugaton. Az elkerülő út Bécstől északra lett volna, de a kereskedők nem voltak nyitottak az ötletre így a terv megbukott.

I. Nagy Lajos trónra kerülése és körülményei (1342-1382)[Károly Róbert fia]

– Lajos egy kitűnő gazdasággal rendelkező országot örökölt, de ez mellett egy szörnyű politikai helyzetet is. Óriási összeget fizetett testvére, András trónra kerüléséért, akit felesége meggyilkolt. Ezt nem hagyhatta megtorlás nélkül, így több sikertelen hadjáratot kellett indítani Nápoly ellen. 1370-ben megörökölte a lengyeltrónt, így perszonálunió jött létre. Ő alapította az első egyetemet Pécsett.

Törvényei és gazdasági reformjai:

A sikertelen hadjáratok és a pestis miatt 1351-ben összehívta az országgyűlést, és megújították az 1222-ben kiadott Aranybullát.

Megfogalmazták a nemesség szabadságjogait:

– Adómentesség
– A nemes háza sérthetetlen
– Csak az ország védelméért köteles hadba lépni
– Ősiség: A nemesi tulajdon szabadon örökítését megszünteti vagy a birtokot csak családon belül lehetett tovább adni, ha nem volt fiú örökös a földet a király örökölte. Ez később a fejlődés gátjává vált.
– Bevezették a kilenced megfizetését, amit a jobbágyok fizettek.

Törvényeinek köszönhetően létrejött a jogilag egységes jobbágyi és nemesi réteg.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» IV. Béla politikája és a tatárjárás   » Athén és Spárta   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 14 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor