TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A parlamenti demokrácia működése Magyarországon | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Dudics Dávid

1. A demokrácia
2. Az országgyűlés felépítése
3. Az alkotmány alapelvei
4. A törvényhozás bemutatás
5. A választások bemutatása
6. A végrehajtás, a kormány és az államfő bemutatása
7. A törvényhozást korlátozó és ellenőrző intézmények
8. Önkormányzatok
9. Az önkormányzatok főbb intézményei és tisztségviselői

1. A demokrácia

A rendszerváltás (1989) óta Magyarország jogállam. Jogi garanciák biztosítják az emberi jogok betartását. Az állampolgárok részt vehetnek az államhatalom ellenőrzésében.
Minden 18 év feletti magyar állampolgárnak van választójoga. Részt vehet a közügyekben. Kétféle kormányzati rendszer van.

Két demokratikus rendszer létezik:
– Elnöki rendszer: A törvényhozást és az elnököt is a nép választja.
– Parlamentáris rendszer: Csak a törvényhozást és a parlamenti képviselőket választja a nép. A köztársasági elnököt a parlament választja.

2. Az országgyűlés felépítése

Az országgyűlés a törvényhozó hivatal. Feladata a törvényhozás, az éves költségvetés elfogadása és a kormány munkájának ellenőrzése. Az országgyűlés egy kamarás, a Kormánypárt és az ellenzéki párt alkotja. Maga választja meg az elnökét, és határozza meg a működését, ez a házszabály. Az országgyűlésnek van Házelnöke. A képviselők szakbizottságokban és plenáris gyűlésen vesznek részt. Az egyes párthoz tartozó képviselők frakciókhoz tartoznak. 2012-ben új választójogi törvény lépett érvénybe, ami a mandátumok számát 176-ról 106-ra csökkentette, illetve a képviselők száma is 386-ról 199-re csökkent. A képviselők felszólalhatnak, ez az interpelláció.

3. Az alkotmány alapelvei

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, úgy is mondjuk, hogy a törvények törvénye. Ez az alaptörvény a jogforrási hierarchia csúcsán áll.

Népszuverenitás: Minden hatalom a népé, amit a választott képviselő által gyakorol.

Hatalmi ágak megosztása: A törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás külön van, ha egy kézben lenne, zsarnokságról beszélnénk.

Emberi jogok védelme: Olyan jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Élethez való jog, szólásszabadság, törvény előtti egyenlőség.

Aktív választójog: A választás lehetősége. Feltétele, hogy az állampolgár már betöltötte 18. életévét, ideiglenes lakcímmel rendelkezik, magyar állampolgár, és nem elmebeteg..

Passzív választójog: A választhatóság lehetősége. Feltétele, hogy az állampolgár már betöltötte 18. életévét és állandó lakcímmel rendelkezik

4. A törvényhozás bemutatás

Jelenleg a III. Magyar Köztársaságban a legfőbb népképviseleti szerv az országgyűlés, ami a törvényhozó hatalmat gyakorolja. Az alkotmányt csak a képviselők kétharmadával módosítható. Minden évben kötelező a következő évre a költségvetést elkészítenie, és az előző évről szóló számadást is el kell készíteni. Az országgyűlés választja a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt.

5. A választások bemutatása

Magyarországon vegyes választási rendszer van életben. Négyévente kerül ár sor. A választójog általános és egyenlő, a választás pedig közvetlen és titkos. A képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, a másik részét országos pártlistáról választják, legfeljebb 106 mandátumot. A mandátumot nem eredményező töredék szavazatok alapján, az országos koncepciós listáról is bekerülnek képviselők. Listáról csak olyan párt küldhet képviselőt az országgyűlésbe, amely elérte országosan az 5%°-ot.

6. A végrehajtás, a kormány és az államfő bemutatása

Magyarországon parlamenti demokrácia van, ezért a miniszterelnököt az országgyűlés választja 4 évre, ha egy pártnak sincs abszolút többsége az országgyűlésben és így nem tud egyedül miniszterelnököt választani, akkor több párt együttműködésével, koalíciós kormányt hoz létre.

A kormányt a győztes párt miniszterelnöke alakítja. Az esküt a parlament előtt teszi le a miniszterelnök. A kormány minisztériumokból áll, amelyek egyes szakterületeket felügyelnek. A kormány a végrehajtás szerve, ezért irányítja az államigazgatást és rendeleteket alkot. A gyakorlatban a kormány terjeszti be a törvényjavaslatok többségét.

A köztársasági elnök az államfő, akit az országgyűlés 5 évre választ. Feladata jórészt reprezentatív (jelképes) őrködik a demokrácia felett, és a nemzet egységét fejezi ki. Joga van a törvényeket egyszer visszaküldeni az országgyűlésnek, illetve az alkotmánybíróság elé utalni. Egyébként köteles ezeket aláírni és kihirdetni. Népszavazást írhat ki, és összehívhatja az országgyűlést, vagy feloszlathatja.

7. A törvényhozást korlátozó és ellenőrző intézmények

Az alkotmánybíróság a törvényhozást korlátozó legfontosabb intézmény. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja.

A nép mindig élhet közvetlenül is döntésjoggal, azaz népszavazással, DE TILOS népszavazást kezdeményezni a költségvetésről és a hadseregbevetéséről, illetve nemzetközi szerződésekről.

Az állami szervek működését ellenőrzik az országgyűlési biztosok, vagyis az ombudsmanok.

8. Önkormányzatok

A magyar önkormányzati rendszer kétszintű: A települési önkormányzatok felett, a megyei és a fővárosi önkormányzatok állnak.

Az önkormányzatok képviselőinek választása egyes településeken eltérő. A 10.000 fősnél kisebb településeken kislistás szavazás van. Minden jelölt egy listán szerepel.

A 10.000 fősnél nagyobb településeken egyéni választókerületek vannak, és a pártok kompenzációs listáról is küldenek a testületbe képviselőket. A területi önkormányzatok képviselőit a pártlistáról választják. A polgármestert valamennyi településen közvetlenül választják.

9. Az önkormányzatok főbb intézményei és tisztségviselői

A képviselő testület, helyi rendeleteket alkot, költségvetést készít és ellenőrzi a képviselőket. A polgármester irányítja a települést és a jegyző feladata a törvényesség betartása. Az önkormányzatok feladata az úthálózatok és a közművek karbantartása, a szociális segélyezés, és a különböző nyilvántartások vezetése. Illetve az oktatás és egészségügyi intézmények fenntartása. 2013 január1.-jétől az intézmény fenntartó nem az önkormányzat, hanem a KLIK, azaz a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az iszlám és az arab térhódítás   » Magyarország 1944 – 1956 között   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor