TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

1848-as magyar szabadságharc | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

1848-as magyar szabadságharc

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

1848 tavaszán forradalmi hullám indul el Európában, köztük Magyarországon is. A Habsburg Birodalomban 1848. március 13.-án a párizsi forradalom hírére a bécsi diákok fellázadtak és megalapították az Akadémiai Légiót. Metternich elmenekült, és új kormány alakult a régi rend híveiből. Összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az osztrák liberálisok Bécs központú centralizált alkotmányos monarchiát akarnak létrehozni. A csehek nem akarnak kiszakadni a birodalomból, de egy laza föderatív kapcsolatot akarnak létrehozni a birodalmon belül. Néhány radikális viszont ki akar lépni a Habsburg ellenőrzés alól, és kitör Prágában is a forradalom, ezt vérbe fojtják. Magyarországon ebben az időben már kitört a forradalom, de a németek el vannak foglalva a bécsi forradalommal, ezért Jellacic, horvát bán ajánl segítséget, de szeptember 29.-én vereséget szenved Pákozdnál. A Prágából érkező Windisch-Gratz csapatai – a magyar előretörés megállítása után – október 31.-én kemény harcban elfoglalták Bécset, a forradalom megbukott. V. Ferdinándot lemondatták és I. Ferenc Józsefet ültették a trónra. Az új uralkodó 1849. március 4.-én kiadta Olmützben az oktrojált alkotmányt, mellyel visszaállították az abszolutizmust. Ez biztosította a népek teljes beolvasztását a Birodalomba, mivel nem adott önállóságot a nemzetiségeknek.

Az utolsó magyar rendi országgyűlés 1847-1848-ig tartott Pozsonyban. A párizsi forradalom hírére 1848. március 3.-án az országgyűlés alsó táblája elfogadta Kossuth felirati beszédét. Ebben megfogalmazta a kötelező örökváltság bevezetését, a közteherviselést, parlamentnek felelős magyar kormány létrehozása és a törvény előtti egyenlősséget. Március 14.-én a pozsonyi országgyűlésen a felsőtábla sem utasította el a felirati javaslatot. A márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vasvári Pál ás Vidats János március 15.-én délelőtt a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy utcai tüntetést szerveznek. Megszövegezték a 12 pontot, melyben követelték a sajtószabadságot, a felelős minisztériumot Buda-Pesten, évenkénti országgyűlést, törvény előtti egyenlőséget, nemzeti hadsereget, közteherviselést, az úrbéri viszonyok megszűntetését, egy esküdtszék felállítását a képviseleti egyenlőség alapján, Nemzeti Bank létrehozását, a katonák alkotmányra való felesküdését, uniót Erdéllyel és a politikai foglyok szabadon engedését. Az ifjak maguk mellé állították az egyetemistákat, majd a polgárok egy részét és lefoglalták a Landerer nyomdát, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Délután a már húszezer fősre duzzadt tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett, majd a városháza felé vonult, ahol elfogadták a 12 pontot, majd petícióként Pozsonyba küldték. A márciusi ifjakhoz csatlakozott a liberális nemesség is, Nyáry Pál alispán, Klauzál Gábor és Pest városának a tanácsa. A tömeg a Hajóhídon át Budára vonult a Helytartótanács épülete elé. A tanács vezetői nem vetették be a katonaságot és teljesítették a tüntetők kéréseit. Szabadon engedték a börtönből Táncsics Mihályt. Este a cenzúra által betiltott Bánk bánt adták elő a Nemzeti Színházban.

Az Államtanács a Kossuth által megfogalmazott követeléseket először visszautasította. A pesti forradalom hírére és István nádor személyes közbelépésére azonban az uralkodó március 17.-én jóváhagyta a feliratot. Még ezen a napon a nádor kinevezte Batthyány Lajost Magyarország első felelős miniszterelnökévé. Batthyány koalíciós kormányt hozott létre, melyben az össze politikai irányzat megtalálható volt, többségét viszont liberálisok alkották. Centralista volt Eötvös József, konzervatív volt Esterházy Pál, pártatlan volt Széchenyi István, mérsékelt liberális volt Batthyány és Deák, radikális liberális pedig Kossuth Lajos. A kormány tagjai: Batthyány Lajos – miniszterelnök, Szemere Bertalan – belügy, Esterházy Pál – király személye körüli, Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy, Kossuth Lajos – pénzügy, Mészáros Lázár – honvédelmi, Széchenyi István – közmunka és közlekedésügy, Eötvös József – vallás és közoktatás, Deák Ferenc – igazságügyi miniszter. A kormányban nem volt külügyminiszter. Március 28.-án az uralkodó be akarta olvasztani a had- és pénzügyet a birodalomba.

1848. április 11.-én létrejött a polgári és alkotmányos Magyarország, a király aláírta az Áprilisi törvényeket. Magyarország berendezkedése polgári parlamentáris állam, államformája alkotmányos monarchia. Az Áprilisi törvényeknek 32 cikkelye volt. A törvényeket kétfelé oszthatjuk: alapzat és felépítmény. Az alapzatban a társadalmi átalakulást szolgáló törvények vannak. A 9. törvénycikk alapján a jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással fogják végrehajtani, a módját a következő országgyűlésen fogják eldönteni. Eltörölték az ősiséget. A keresztény felekezetek egyenjogúságot kaptak. A származási különbségek megszűntek. Törvény előtti egyenlőség. Eltörölték a tizedet. A 12. törvénycikk alapján létrehozták a nemzetőrséget. A felépítmény az államszervezeti, kormányzati törvényeket tartalmazza. Magyarország és Erdély egyesítése. 2 kamarás parlament Pesten. Népképviseleti országgyűlés. Az országgyűlés jogköre bővült: ők szavazzák meg az éves költségvetést, bármilyen törvényt hozhatnak. Minden évben össze kell hívni az országgyűlést, amit a király berekeszthet, ha megvan a következő évi költségvetés, de legkésőbb 3 év múlva össze kell hívni újra. Csak akkor hozhat rendeletet az uralkodó, ha legalább 1 Pest-Budán székelő kormánytag aláírja. Nincs abszolutizmus. A választójogot vagyoni cenzushoz köti, a nőknek nincs választójoga. A 24 éven felüli magyar állampolgár választható. A sajtószabadságot is törvénybe foglalták, de a sajtóalapítást vagyonhoz köti.
A törvénykönyv által Magyarország és a Habsburg Birodalom viszonya akár perszonálunió is lehetne, de Magyarországnak nincs hadserege, önálló külügyminisztere és a pénz is közös.

A jobbágyfelszabadítást azonnal megkezdik, de a törvény nem teljes, így sok ponton nem jutnak egyességre. A jobbágyok többet akarnak, de a cselédekre viszont nem vonatkozik a felszabadítás. A szőlődézsmát sem törölték el. A nemzetiségi kérdés is megoldatlan maradt, erre se, tér ki a törvény. A Délvidéken a szerbeknél zavargások kezdődtek, Batthyány kéri az uralkodót, hogy küldje haza a magyar katonákat, de nemet mondott az uralkodó. Május 16.-án Batthyány utasítást adott az első 10 honvéd zászlóalj toborzására, mivel hadseregre volt szüksége az országnak. Július 5.-én az első népképviseleti parlamentben Kossuth megtartotta a megajánlási beszédét, amelyben 200 000 újoncot és a felszerelésükhöz szükséges pénz megszavazását kérte, melyet egy emberként megszavazott az országgyűlés. Június 17.-én megjelent a Kossuth bankó a forradalom pénze, ezzel fedezték a forradalom kiadásait.

Az új alkotmány szerint egy politikai nemzet van, és ebbe mindenki beletartozik, a nemzetiségek is. A kevert nemzetiségek, a magyar lakta helyeken élő nemzetiségek támogatják a magyar szabadságharcot, ilyenek a magyarországi románok. A nem magyar lakta helyen élő nemzetiségek a szlovákok, az erdélyi románok és a szerbek a Habsburgokat támogatják.
1848. augusztus 31.-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar vezetés azt nem fogadta el, ezért szeptember 11.-én Jellacic átlépte a magyar határt. Megkezdődött az újoncozás, a parasztok megnyerése érdekében eltörölték szeptember 15.-én a szőlődézsmát. Létrejött az OHB az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos elnökletével. Októbertől az OHB veszi át a végrehajtó szerv szerepét. Jellacic eljutott egészen Pákozdig, mivel a magyar tisztek nem merték az ütközetet vállalni, végül a román származású Móga János lett a magyar sereg vezetője. 1848. szeptember 29.-én a magyar sereg visszaverte Pákozdnál Jellacic seregét, aki ezután 3 napos fegyverszünetet kért. Ezalatt visszavonult Bécsbe. Móga János csak késve indul utána, majd a határt nem lépi át országgyűlés felhatalmazása nélkül. Október 4.-én V. Ferdinánd feloszlatta a magyar országgyűlést. Október 6.-án kitör Bécsben a forradalom. Október 7.-én Ozoránál a Perczel Mór és Görgey Artúr vezette népfelkelők fegyverletételre kényszerítették az ellenséget. Kossuth mikor engedélyt adott a határ átlépésére akkor mák késő volt. Október 30.-án Windisch-Gratz csapatai hatalmas vereséget mértek a még csak alakulóban lévő magyar hadakra.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Nagy Földrajzi Felfedezések   » Magyarország az I. világháború után   

Nem hasznosHasznos (+30 pont, 42 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor