TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A középkori város | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A középkori város

Beküldő: dudii95
Történelem tételek

Beküldte: Dudics Dávid

Időbeli elhelyezés:

Az ókor végén Nyugat-Európában a legtöbb város elnéptelenedett .Így a kora középkorban alig léteztek nagyobb települések. A XI. században a mezőgazdasági fellendülés és a népességnövekedés és a több termék miatt a városok újraépültek.

Gazdasági fellendülés:

A mezőgazdasági fejlődés fontos szerepet töltött be a termények mennyiségének növekedésében. Elerjedt a két- és háromnyomásos gazdálkodás. Az éghajlat melegebbé válása is növelte a hozamot. Ennek köszönhetően a népesség is jelentősen megnövekedett, mivel a mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, és előtérbe került a pénzgazdálkodás. A technikai forradalom is megkezdődött eközben. A vízimalmok széles körben elterjedtek és idővel a forgómozgást átalakították egyenes vonalúvá. Így létrejött a vízierőgép, amit kézművesek is használtak, illetve kalapácsokat, fűrészeket, fújtatókat hajtottak meg vele.

A városok születése:

A népvándorlás során a városok jelentős része elpusztult. Eleinte kereskedők alakították ki a közösségeket, személyük és árujuk védelmének érdekében. Később csatlakoztak hozzájuk a kézművesek is . A kereskedők szervezésével így kommunák jöttek létre. A kommunák a földbirtokosokkal szemben pénzzel, s ha kellett erővel is kiharcolták önállóságukat.

Városi önkormányzatok kialakulása:

A saját városi önkormányzat komoly előrelépést jelentett, mivel így függetlenné váltak a feudális rendszertől, és jogilag is elkülönültek. A városi polgárok szabadon választhatták bíráikat, és egyéb jogokat kaptak pl.: Vásártartási jog – Árumegállító jog –Vámmentesség- Várfalépítés. Egy összegben adóztak a földesuruknak és a királynak. Idővel a városi polgárság külön helyet foglalt el a ranglétrán. A város élén a polgármester vagy a bíró állt, akit városi tanács választott. Eleinte csak a leggazdagabb kereskedők szavazhattak, de idővel az iparosmesterek is beleszólhattak. A városlakosság többsége, a szegények voltak a. Plebs.

Élet a városban:

A városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra. Elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is. A XIII. század közepén Nyugat és Dél Európában nagyobb városok alakultak ki, amik környezetüket látták el, míg Keleten közepes 4-5000 fős városok voltak. Párizs volt ekkor a legnagyobb város.

Céhek:

A szakmunkások szakmánként külön-külön hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, ezek voltak a céhek. A céhek teljes jogú tagjai a mesterek, akik saját műhellyel rendelkeztek. A mester először inasként kezdett egy mester mellett dolgozni, majd legényként dolgozott a műhelyben, és vándorútra kellett mennie tanulni, és csak ez után tehette le a mestervizsgát ahol el kellett készíteni a remekművét, illetve lakomát kellett tartani, ahol megvendégelte mesterét, majd csak ez után vált ő is mesterré. A szakmai színvonal magas volt A céhek közti verseny kiküszöbölése érdekében szigorúan korlátozták a munkaidőt, az alkalmazottak és a szerszámok számát, illetve nem volt munkamegosztás, vagyis az elkészítés teljes folyamatát ismerniük kellett. A mester is dolgozott. A céhen kívül iparosokat kontároknak nevezték és üldözték őket. Idővel a céhek terjedésével specializálódtak a műhelyek. Ezen kívül a céhek feladata volt egy-egy adott városfalszakasz védelme elhunyt tagok családjáról a gondoskodás, és a rend fenntartása.

Kereskedelem:

– A helyi kereskedelmet a parasztok a piacon bonyolítottak le, ahogy az iparosok is többnyire, de a műhelyben is árultak. Az árukat ezüst és arany érmékért cseréltek gazdát.
– A távolsági kereskedelem is jelentős volt az óriási haszon miatt, de ezt vízen vagy zarándokutakon bonyolították le.

A legnagyobb jelentőségű útvonal a kelettel a LEVANTEI útvonal volt. Ezt az útvonalat elsősorban Velence és Genova uralta. A kereskedelem megerősödése miatt megjelentek a fegyverek, posztók, bársonyok a fűszerek és luxuscikkek mellett. Jelentős útvonal jött létre a Balti-tenger térségében is. Ezen az útvonalon prémeket, viaszt, kátrányt, fémeket, gabonát vittek nyugatra, ezért cserébe pedig fegyvereket, iparcikkeket és szerszámokat küldtek. Létre jött a HANZA szövetsége, így két tengeri útvonalat a CHAMPAGNE útvonal kötötte össze az Alpokat megkerülve. Így a német városok is felélénkültek.

A Kelettel való kereskedelem növelte az európai színvonalat, de hosszú távon komoly árat fizetett érte Európa, hiszen aranyuk nagy része kikerült Európából.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában   » Az Oszmán Birodalom létrejötte és terjeszkedése   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 21 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor