TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A 18. századi magyar társadalom | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A 18. századi magyar társadalom

Beküldő: dudii95
Történelem tételek

Beküldte: Dudics Dávid

Bevezetés:

A 18. században Magyarország a Habsburg- birodalom részét képezte. A korszak uralkodói III. Károly (1711-1740), Mária Terézia (174-1780) és II. József (1780-1790).

Magyarország lakossága 1790-ben KB. 10 millió fő volt, míg az 1700-as évek elején ennek csak a fele volt. A növekedés oka a szervezett betelepítés, a belső vándorlások, és az önkéntes betelepülés. Ennek eredménye, hogy Magyarország soknemzetiségű ország lesz, és a magyar nyelvűek aránya 40% körülire csökken az országban.

Szervezett betelepítés:

A birtokosok és a bécsi udvar támogatta. Oka, hogy több jobbágyra volt szükség, és a jobbágyok számának növelésével az adóból származó bevételt is tudták növelni. A szervezett betelepítés során főként németek települtek be az országba (Baranya-Tolna megyébe). A Szervezetten betelepítetteket több kedvezménnyel segítették a letelepedéshez. Pl: 6 év adómentesség, sorolás mentesség, vámmentesség, és kész házakba költözhettek.

Önkéntes betelepülés:

• A Délvidékre szerbek, akik ortodoxvallásúak voltak főként parasztok. Az udvar a déli határ védelmével bízta meg őket.
• Erdélybe és az Alföldre románok települtek, akik ortodoxvallásúak voltak és Moldva és Havasföldről jöttek.
• Szlavóniába horvátok települnek
• Északkelet-Magyarországra lengyelek és ruszinok települtek be.
• Keletről zsidók és cigányok jöttek, de őket pogromok érték, és nem vehettek földeket.

A társadalom bemutatása:

1. Jobbágyság:

Az egyik legnagyobb társadalmi réteg a jobbágyság. Az összlakosság több, mint 80%-a a jobbágysághoz tartozik. Vagyoni helyzetüket tekintve rendkívül tagolt.

a. Telkes jobbágyok:
Földjük, házuk van és szolgálóval rendelkeznek. Részt vesznek a mezőgazdasági termelésben. Főként Nyugat, Dél és Dél- Nyugat Dunántúlon éltek.

b. Fél-, negyed-, nyolcad telkes jobbágyok:
Földjük és házuk van. Részt vesznek a mezőgazdaságban.

c. Házas vagy házatlan zsellér:
Alkalmi vagy idénymunkát végez, ha nincs munka tovább költözik.

A jobbágynak politikai képviselete, birtokjoga nem volt. A földesúr joghatósága alá tartozott. A jobbágyok erejükön felüli szolgáltatásokkal és eltúlzott terhekkel tartoztak.

• A földesúrnak tartoztak a kilenceddel / robottal / ajándékkal / és egyéb szolgáltatásokkal. (A szolgáltatások eltérőek voltak földesuranként, egészen Mária Terézia úrbéri rendeletéig)
• Az államnak/királynak a hadiadóval / porcióval (a katonák elszállásolása, etetése) / forsponttal (katonák szállítása) tartoztak.
• A Vármegyének házadót kellett fizetniük.
• Az egyháznak a tizedet fizették.

A jobbágyoktól a majorsági árutermelés következtében egyre több robotot követeltek. Ez ellen a jobbágy csak költözéssel tudott védekezni, de ez gyakran nem volt megoldás számára. A túlzott terhek miatt többször is fegyveresen felkeltek. 1735-ben Békésszentandrásin tört ki paraszt lázadás az állami terhek ellen.

2. Városi lakosság / Városi polgárok:

A társadalom 2%-a. Rendkívül kisszámúak, de a kereskedelem fejlődésével egyre erősödik ez a réteg. Politikai jogaik erőteljesen korlátozva vannak. Az országgyűlésen valamennyi királyi város szavazata, egyetlen megyével volt egyenértékű.

A városok lakói a polgárjog nélküli városi szegények, az iparos céhek mesterei. A nagykereskedők a patríciusok, akik a város életét irányítják, és rendszerint a városi tanácstagjai. A városlakók többségében német anyanyelvűek.

Városi polgárok:
Korábbi céhes mesterek, akik őrzik a kiváltságaikat.

Gyártulajdonosok, új polgárság:
Olyan polgárok, akik a szabad kereskedelemből élnek.

Honorácior:
Nem nemesi értelmiség.

Városi lakosok, de nem polgárok:
Munkások, iparosok, céhes legények

3. Nemesség:

Az ország lakóinak 5%-a. Kb. 400.000 fő. Szinte egyedüli kiváltságokkal rendelkező réteg. Jogilag egységesek és a gazdasági helyzetüket tekintve rendkívül különbözőek.

a. Főnemesség:
200.000 család. Nagybirtokos arisztokraták. Pl.: Eszterházy, Batthány. Kezükben van a politikai hatalom. Ők a megyék főispánjaik, az országos főméltóságok, és egyházi vezetők, püspökök. Illetve hozzájuk tartoznak azok a külföldi családok, akik az udvartól Magyarországi birtokot kaptak.

b. Középnemesség:
A középnemesség azok, akik a vármegyei közigazgatás tisztségviselői. Hangoztatják a nemesi jogaikat. pl.: nemesi adómentességet. Az ő számukra hozta létre Mária Terézia a magyar nemesi testőrséget, amely hozzá segítette a középnemes ifjúkat a műveltségük és látókörük bővítéséhez.

c. Kisbirtokos, törpebirtokos, birtoknélküli nemesek:
Lényegében paraszti sorban élő nemesek. A parasztoktól csak a nemesi cím különbözteti meg őket. Elszegődnek iparosnak vagy egy földesúr szolgálatába állnak, de a tehetséges kisnemesek soraiból kerül ki az értelmiség nagy része. Főként Pest-Budán élnek.

Reformkultúra:
A korszak uralkodó stílusa, a romantika szorosan összefonódott a nemzeti eszmével, a nacionalizmussal. A művészek magukat a nemzet képviselőinek „prófétáinak” tartották.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Egyiptom   » Magyarország Mátyás idejében   

Nem hasznosHasznos (+21 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor