Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A bethleni konszolidáció lépései

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A bethleni konszolidáció lépései

1919. augusztus 1-én a Forradalmi tanács átadta a hatalmat a Peidl Gyula kormánynak (főleg szakszervezeti vezetőkből alakult).

  • visszaállította a régi bíróságokat
  • elrendelte a rendőrség és a csendőrség újraszervezését
  • visszaadta az államosított tulajdonokat

Nincs katonai háttere ( a Vörös Hadsereg felbomlott, a Vörös Őrséget pedig feloszlatta). Eközben a románok folytatták az előrenyomulást, gépeket közkincseket vittek ki az országból.

1919. augusztus 6. Friedrich István és Csilléry András (kereszténypártiak) sikeres puccsot hajtanak végre. Király-barát. Az antant kijelenti, hogy Habsburg-család tagja nem lehet az ország államfője. Ennek a kormánynak sincs katonai háttere.

Az egyetlen katonai erő az országban a Nemzeti Hadsereg, vezetője Horthy Miklós. 1919. november 16-án bevonulnak Budapestre. Bosszúhadjárat folyt a tanácsköztársaság miatt. 1500‑2000 embert öltek meg, 73 ezer ember ellen eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le.

1919. novemberében megalakult a Huszár Károly vezette koalíciós kormány. Kiírták a választásokat (általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog). A terror miatt az MSZDP visszalépett. A legtöbb mandátumot a Kisgazdapárt szerezte, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával alakított kormányt. A legfőbb feladat az államfői hatalom rendezése volt. A Habsburgok nem lehettek (IV. Károly), így Horthy lett ( fegyveres erő, antant bizalma).

1920. március 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választja a nemzetgyűlés. (Mo. királyság marad).

1920. június 4. Trianon. Nagy veszteségek, megszületnek a revíziós törekvések.

1920. július- 1921. április gróf Teleki Pál a kormányfő.

Teleki Pál ősi hagyományokkal rendelkező erdélyi főnemesi családból származott. Kiváló földrajztudós volt. Egyengette Horthy útját. Távol állt a liberalizmustól, de nem vallotta a teljes változatlanságot hirdető ókonzervatizmust sem. Az úri középosztály erősítését, a zsidó polgárság és értelmiség visszaszorítását, a parasztok földigényének legalább részleges kielégítését akarta.

A terror után jobb a helyzet, a többpártrendszer csak formális.

A nagyhatalmak belátják a revízió szükségességét, autonómiát ígérnek. Elfogadják a numerus clausus törvényt. Ez kimondja, hogy egyetemekre és főiskolákra minden nemzetiségből csak a népességen belüli arányának megfelelő számú embert lehet felvenni ( első antiszemita törvény). A parasztok földreformot akartak, Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárt) programját támo­gatták. Azt akarta, hogy a 100 hold feletti földek aránya 30 % alá csökkenjen. Nem sikerült, így attól félve, hogy semmilyen földreform sem fog végbemenni, elfogadott egy olyan javaslatot, amely csak a pillanatnyi földéhséget enyhítette. Az ország területének 8,5 %-át osztották fel. A földek többsége törpebirtok volt.

A király kétszer próbál visszatérni. Teleki nem ellenzi, az antant azonban felháborodik, és Horthy is ellenzi.

Teleki lemond.

1921. november a Habsburg-ház trónfosztása.

1921. áprilisában Bethlen István az első királypuccs után átvette a miniszterelnökségi tisztséget.

Gróf Bethlen István történelmi családból származott, református volt. A parlamentáris kormányzati forma híve volt. Kiterjedt kapcsolatai voltak (magasabb államhivatalnoki réteg, iparvállalatok és bankok ügyvédei, nagytőke, nagybirtok).

1921. december Bethlen-Peyer paktum. Biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek törvényes működését. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról.

A következő lépés az egységes kormányzópárt megteremtése volt. A legfőbb akadály Nagyatádi ellenállása volt. 1922. januárjában Bethlen bejelentette “csatlakozását” a párthoz. Erre nem mondhatott nemet. Biztosította az úri politikusok vezető szerepét. Létrejött az Egységes Párt.

Új választójogi törvény: Budapesten és néhány nagyvárosban titkos szavazás, a kisvárosokban és a falvakban azonban nyíltan kell szavazni. Ez a rendszer automatikusan biztosította az éppen kormányzó párt többségét.

Gazdaság: infláció, tőkehiány® a gazdaság teljesen működésképtelen. 1924 a Népszövetség 250 milliós aranykorona kölcsönt ad. Rossz feltételekkel, de ennek hatására megindul a magántőke is. 1927. január 21. bevezetik a pengőt. Védővámok. Felgyorsul a gépesítés. Villamosítás. A kölcsön lehetővé tette az életszínvonal emelését célzó intézkedéseket, az infrastruktúra fejlesztését.

Külpolitika: függés a nyugati hatalmaktól. Létrejöttek kereskedelmi szerződések, de komolyabb kapcsoltok nem. A legfőbb cél a revízió elfogadtatása volt. 1927 áprilisában aláírják az olasz-magyar barátsági szerződést. Olaszország támogatja a revíziót, cserébe magyar mezőgazdasági termékeket (gabona) vesz át és fejleszti a hadsereget.

Szociális intézkedések: 1927. munkásság kötelező beteg- és balesetbiztosítás ( a mezőgazdasági parasztságnál még nem), valamint öregségi és rokkantsági biztosítás. 1938-ban kiterjesztik a parasztokra is. A munkanélküliség kérdése nyitva maradt.

Ideológia: keresztény-nemzeti ideológia a meghatározó a korban. Keresztény: zsidó ellenes, illetve a zsidó nagytőke elleni. Nemzeti: internacionalista vonal elleni, revízió, Szent István állameszme, a Duna medencében magyar felsőbbrendűség.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A dualizmus gazdasága   » Magyarország a két világháború között   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 22 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor