Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A dualizmus

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Gazdaság – Gazdaságpolitika – Anyagi kultúra

A magyar gazdaság a XIX. század második felében

Bevezetés: A kiegyezés után a magyar társadalom szabadabban kezdett élni. Ezt a kiegyezés azon pontja szavatolta, amelyben a magyar félnek önálló minisztériumokat enged. Csak a külügy, hadügy és pénzügy (részben) volt közös a birodalom országainak. Tehát a gazdaság és az ezt kiszolgáló pénzügyről a magyar kormány és országgyűlés döntött. Elsődleges cél volt egy erős gazdaság megteremtése ezért lehetett támogatni az ipart. Egy második ipari forradalom jött létre Magyarországon.

Mezőgazdaság, közlekedés, Ipar

  1. Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan fejlett mezőgazdasággal rendelkezett. Magyarországon volt Európa egyik legjobb termőföldje a Bácskában. A hetvenes évek közepéig folytatódott a gabonakonjunktúra. Bővült a magyar búzatermelés és export. A hetvenes években az amerikai búza megjelenése megnehezítette a magyar gabona értékesítését. A magyar mezőgazdaság ezért a belterjes kultúrák felé fordult. Szőlő, gyümölcs, állattenyésztéssel kezdtek foglalkozni. Új eljárások hatására egyre jobban nőtt a gabona és más termények termésátlaga. Gépesíteni kezdték a magyar mezőgazdaságot. A Cséplőgépek hódítottak először teret. Ezek a gépek egyre több kézi munkaerőt tettek fölöslegessé. A felszabaduló munkaerő a városokba ment és a feldolgozóiparban próbált munkát találni.
  2. Magyarországon ebben az időszakban jött létre az európai szintű vasúthálózat. A magyar gazdaságot csak a vasút tudja bekapcsolni a világkereskedelembe. A pályák nyomvonalának meghatározásában a gabonatermő területeket, hadászati célokat és az új nyersanyagforrások lelőhelyeit – szén, vas – vették figyelembe. A kiegyezés megkötése után a vasútépítés üteme felgyorsult. A kamatbiztosítási törvény ösztönzőleg hatott a vasútépítésre. A törvény kimondja, hogy a magántőke által épített vasútvonalak árát az állam a saját kárára is kénytelen kifizetni. Ezáltal a vasútépítés biztos üzletté vált. Jelentős lépés volt a MÁV létrehozása és óriás vállalattá fejlesztése. A MÁV több kistérségi vasúttársaság (pl.: déli vasút) összeolvasztásából született.
  3. Az ország adottságainak és a piac lehetőségeinek megfelelően az ötvenes évektől a leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött. A terményfelvásárlásból felhalmozódó tőkét a vállalkozók e területbe fektették. A legjelentősebb a Budapesten koncentrálódó malomipar volt, amely a gépesítés és az új találmányok (Mechwart féle hengerszék) hatására a világ élvonalába került. A századfordulón Pest malmai már orosz és balkáni búzát is őröltek. A magyar iparban is teret hódított a gőzgép, ami a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. Vaskohászati centrumok ott alakultak ki, ahol a közelben vasércet is rejtett a föld. Így jött létre a zömmel magyar tőkével induló borsodi, a francia, osztrák érdekeltségű szörényi iparvidék, majd Vajdahunyad vidékének nehézipara. Az iparfejlesztést és a külföldi tőke beáramlását a kormányzat adókedvezményekkel segítette.

Fejlődést elősegítő technika és politikai feltételek

  1. Adókedvezmény a gyárat és ipart alapító társaságoknak. Évekig adómentességet kaptak, hogy Magyarországon meghonosodjanak és gyárakat alapítsanak. Francia, osztrák német befektetők vették igénybe ezeket a kedvezményeket. De sok magyar vállalat is ettől tudott felfejlődni.
  2. A vasút fejlesztésére, építésére a magántőkét is bevonták. Magáncégek építették a vasútvonalakat. Elkészültük után a MÁV (állam) kivásárolta ezeket a vonalakat. Sok gazdasági csalásra adtak lehetőséget ezek a kivásárlások.
  3. Bankok alapításának lehetősége. Az osztrák-magyar pénzintézet magyarországi terjeszkedése. Ezzel a hitelezés lehetőségét a nagyvállalatok irányába a bankok intézték.
  4. MÁV állami vállalatként való létrehozása.
  5. Technikai újításokként a kor híres magyar feltalálóinak találmányait sorolhatjuk fel. A villamos áram felhasználása egyre nyíltabb utat engedett a technika fejlődésének. Kandó Kálmán villanymozdonyával a vasúti közlekedés egyre gyorsabbá vált. Déry Miksa, Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó feltalálták a transzformátort, amivel megoldották a villamos áram nagy távolságba való szállítását. A robbanómotorokat is egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban.

Torlódó társadalom:

Az ipari forradalom hazánkban évszázados késéssel jelentkezett. A késve indulók gyorsaságával bontakozott ki a városiasodás, a társadalom szerkezetének átalakulása. A változások természetesen nem egyszerre érintették az egész országot, s miközben Budapest nyugat-európai színvonalú nagyvárossá alakult, egyes vidékeket alig érintett meg az átalakulás. Az országban egymás mellett élt az új, polgáriasodó társadalom és a régi formákat őrző világ. A kettő erősen hatott egymásra: Az egykori nemesség polgárosult, ám életmódja és mentalitása, mintául szolgált a kialakuló polgári világ számára. A torlódó társadalom kifejezés ezt az együttélést jelenti. A jobbágyság széles rétegeiből a gépesítés hatására városi munkásság lett. A nemesség, aki nem tudta fejleszteni birtokát, folyamatosan eladósodott és a városba kényszerült. Ebből a rétegből fejlődött ki a dzsentri réteg. A nagybirtokosok, akiknek volt tőkéjük be tudták azt fektetni az iparba, amely miatt egyre gazdagabbak lettek. A társadalmi olló, tehát folyamatosan nyílt szét. Egyre nagyobb volt a különbség a gazdagabb és a szegényebb rétegek között.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az ipari forradalom és társadalmi következményei (1)   » A dualizmus korának társadalma   

Nem hasznosHasznos (+42 pont, 46 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor