Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Csaba Fruzsina

Előzmények:

III. Károlynak nem született fiú örököse, így 1722-ben bevezette a Pragmatica-Sanctio-t (törvényes szabályozás). Ez lehetővé tette a leányágon való örökösödést.
1740-ben III. Károly meghalt, és lánya Mária Terézia került a trónra.

A felvilágosult abszolutizmus: Európa több uralkodója rokonszenvezett a felvilágosodás eszméivel, a kormányzati módszereikben igyekeztek azokat megvalósítani, közigazgatási és jogi reformokat hajtottak végre.

Biztosították a vallásszabadságot. Ugyanakkor az uralkodó hatalma érintetlen maradt.

Mária Terézia: (1740-1780)

1741. szeptember 11., Magyar Rendi országgyűlés: Nemesi felkelést hirdetett, és megszavazta 35 000 katona kiállítását, a Habsburgok mellett.

Mária Terézia a trónját megvédte, de a birodalom területeket vesztett, így került Poroszországhoz Szilézia.

A 7 éves háború: Habsburgok ↔ Poroszok. A területeket nem sikerült vissza szerezni.

Mária Terézia a felvilágosodás szellemében uralkodott.

Legfontosabb rendeletei:

  •  1752. Minden vármegyében orvosi állást kell biztosítani
  •  1754. Csökkentette az egyházi ünnepek számát.
  •  1754. Vámrendelet: Lényege a kettős vámhatár volt.

Belső vámhatár: Mo. és a birodalom többi része között húzódott. Mo.-ról olcsón lehetett kivinni mezőgazdasági termékeket, és olcsón lehetett behozni ipari termékeket.
Külső vámhatár: Megegyezett az egész birodalom politikai határával. Itt mind befelé, mind kifelé magasak voltak a vámok.

  •  1767. Úrbéri rendelet: A jobbágyok kötelezettségeit, a jobbágy földek nagyságát és a szolgáltatások 3 elemét (termény, kötelező robot, füstadó) tartalmazta. Ezzel az állami bevételek biztosítása volt a célja.
  •  1777. Ratio Educationis/ Oktatásügyi rendelet: A felvilágosodás új embereszményét, hasznos, tevékeny polgárokat akart ezzel nevelni. Kimondta, hogy az oktatás állami feladat. Alsó-, közép-, és felsőoktatáshoz tanterveket rendelt. (Fontos: természettudományok, latin, német, honismeret, történelem, testnevelés)
  • 1772. Lengyelország első felosztása: Mo.-hoz csatolta a szepeségi városokat, amelyeket még Luxemburgi Zsigmond zálogosított el 1412-ben.

II. József: (1780-1790)

Édesanyja, Mária Terézia 1765-től nem hívta össze a rendi országgyűlést, ezt a gyakorlatot a fia is folytatta.
Nem koronáztatta meg magát, mert nem akarta letenni a koronázási esküt, ezért ő a kalapos király.

Célja a birodalom korszerűsítése, Európa fejlett országainak a szintjére emelni.

Legfontosabb rendeletei:

  •  1781. Tolerancia/ türelmi rendelet:

1. Feloszlatta a szerzetes rendeket, kivéve azokat, amelyek oktattak és gyógyítottak.
2. Szabad vallásgyakorlat: reformátusok, evangélikusok, és görög keletiek.
3. Felújította a királyi tetszés jogot(placetum regium): A pápai rendeletek kihirdetését a katolikus templomokban, királyi engedélyhez kötötte. /Pápa válasza: fordított kanosza járás/
4. Biztosította a zsidók letelepedését a szabad királyi városokban, ha német hangzású nevet vettek fel.

  •  1784. Nyelvrendelet: A német nyelvet tette államnyelvvé. Ebben a birodalom egységesebb irányításának, nélkülözhetetlen eszközét látta. Ezzel azonban nemzeti érdekeket sértett.
  •  1785. Jobbágy rendelet: Védte a jobbágy személyét a földesúri önkénytől, hogy ne foszthassák meg a földjétől. Illetve biztosította a jobbágyok szabad költözését, és szabad pályaválasztását, de fenntartotta az úrbéri szolgáltatások kötelezettségét. (M.T úrbéri rendelet)

Elengedhetetlenek tartotta a közigazgatás átszervezését, melynek alapja a nemesi vármegye rendszer. Felszámolta a vármegye rendszert, mert II. József szerint megakadályozták a hasznos célú rendeletek gyakorlati végrehajtását. Az országot 10 albinisztratív kerületre osztotta: Nitra, Beszterce bánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs, Zágráb. A főispáni tisztséget megszüntette, a kerületek élére biztost nevezett ki. A vármegye gyűlés intézménnyel felszámolta az önkormányzatot, ezzel a központi hatalom tovább erősödött.

A magyar rendek elégedetlenek voltak, és ezt növelte II. József szándéka a nemesség megadóztatására. Ez a terve még a jozefinistákat is eltántorította az uralkodotól. A jozefinizmussal szemben nőtt az elégedetlenség. /jozefinizmus: II. J. politikája, jozefinisták: II. J. pol. támogatói/

II. József uralkodása végén a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete kedvezőtlen volt. (Törökkel háború, porosz fenyegetés, a nagy francia polgári forradalom)

Halála előtt rendeleteit visszavonta, leszámítva a türelmi rendeletet, és a jobbágy rendeletet.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Magyarország az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond korában   » Az ipari forradalom és társadalmi következményei (1)   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 13 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor