Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Stagnálás, válság és változás a mező gazdaságban

A háborús konjunktúra a közép és kisbirtokos nemességet is árutermelésre ösztönözte. De drága eszközök beszerzésére, bérmunka alkalmazására nem volt pénzük. Inkább a művelésre volt föld területét bő vitették. Közben jellemző maradt a robotoltató, háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés. Nőtt a verseny, a nagy szállítási költségekkel terhelt, veremben tárolt, földszagú hazai gabona nehezen talált vevő re. A pénzhiányban szenvedő birtokosok kis adósságokra nagy kamatokat fizettek. Néhány nagybirtokos árugabonájának nagyobb része nem a parasztok dézsmájából származott, hanem saját kezelésű majorságokban termett.

A korszerűsített nagybirtokon terjedt a vetésforgó, egységes, nagy táblákat alakítottak ki. Vasekét, vető gépet használtak, képzett gazdatiszteket alkalmaztak. Követésük azonban a tő kehlány miatt a legtöbb birtokos számára szinte lehetetlen volt.

A napóleoni háborúk után az állandó piacok még hiányoztak.

Van azonban a majorsági gazdálkodásnak egy belső, lényegébőI adódó ellentmondása, amely megakadályozza, hogy a termelés egy bizonyos szint főié emelkedjen. Ha a földbirtokos kiterjeszti majorságát, növekszik a robotszükséglete is, az úrbéres földek korlátozása miatt viszont nem növekszik vagy egyenesen csökken az igénybe vehető robot mennyisége. Bérmunkás alkalmazására nincsen pénze, ezért a majorságban oszt ki parcellákat-a jobbágytelekhez hasonló feltételek szerint zsellérek számára.

Ellentmondások az ipar és a kereskedelem helyzetében:

A napóleoni háborúk idején fölvirágzott a kontinentális kereskedelem, Hatására leginkább a kereskedő k kezdeményezésére- nálunk is új manufaktúrák alakultak. Fönnmaradt viszont a kézmű ipar céhes szervezete.

Az osztrák-cseh ipar versenye meggyorsította az elavult kézmű ipar szükségszerű sorvadását, a tő kés manufaktúráknak elterjedését akadályozta. A megkülönböztető vámpolitika elvágta Magyarországot hagyományos kereskedelmi partnerejtő I, és az örökös tartományok piacává tette. Hazánk jobbára nyerstermékeket szólított. Így egyszerre élező dött kí a kézmű ipar és a manufaktúrák belső válsága, valamint az Ausztriához fű zó dö (gazdasági és politikai) viszony.

A parasztság:

A parasztságon belű) kialakult különbségeket a telkes jobbágyok és a zsellérek aránya mutatja. A telekaprózódást a természetes szaporodás mellett a mező gazdasági árutermelés térhódítása gyorsította. A földesurak majorságuk (allódium) növelésére törekedve, nem létesítettek új telkeket, sőt az úrbéres állomány csonkítása is előfordult. A parasztság felső rétegének sikerült az árutermelésbe bekapcsolódnia. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak, pusztákat bérelhettek, s fölhaszná9ták a nincstelenek munkaerejét.

A zsellérek sem voltak teljesen földtelenek. Az úrbéres földbőI töredéktelkük, házuk volt, vagy ideiglenes mű vetésre átengedett majorsági földön gazdálkodtak. A teljesen nincstelenek szolgának álltak, az ügyesebbek céhen kívüli falusi mesteremberek, kontárok lettek. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot jelentettek. A viszonyok azonban nem biztosították munkaerejük kihasználását.

A legszegényebb paraszt nád- vagy faviskóban, földbe vájt putriban húzta meg magát. Edénye cserép, maga faragta kanállal, fatányérból evett. Ünnepszámba ment, ha savanyú levesen, kásán, répán és káposztafőzeléken, főtt tésztán kívül paprikáshús került az asztalára.

A módos gazdák a konyhából balra, jobbra nyíló két ágas szobában laktak. Bútoraikat-pad, tölgyfa asztal, mennyezetig ágyneművel rakott gombos nyoszolya, támlás karosszék- iparos készítette. Asztaluk ismerte a sült tésztát, a főtt és sült húsokat a befőtteket. A férfiak kék vagy zöld posztóban, az asszonyok rékliben, karton szoknyában, ünnepen selyemben, vállkendő vet jártak.

A nemesség

A XIX. század elején sem beszélhetünk egységes nemesi osztályról. Mintegy 700.000-es tömegének nagy része gazdálkodó vagy bocskoros nemes volt. A bocskoros nemesek életformája , műveltsége nem különbözött a parasztokétól. A nagybirtokot gyű tölték, de elő jogaikhoz görcsösen ragaszkodtak. Ezért lettek sokszor (leitatva, lepénzelve) a reakció eszközévé.

A középbirtokos nemesség egy része nyomasztóan eladósodott, de a megyékben övék volt a politikai hatalom. A feudális állam szavatolta számukra a jobbágyok ingyenmunkáját, társadalmi hanyatlásukat viszont már nem akadályozta meg. Ők hajlanak arra, hogy lebontsák a feudalizmus építményét.

Az arisztokrácia jelentő leggazdagabb, 100.000 holdas nemzetségek a válság idő szakában is fedezni tudták külföldi utazásaikat, szórakozásuk költségeit. Gazdasági erejük politikai hatalommal párosult: ők állottak a kormányszékek élén. Érdekeik a feudális rend megóvását kívánták.

Polgárság, munkásság, értelmiség:

A céhmesterek, a középkori polgárok utódai a feudalizmus fenntartását akarták. A manufaktúra-tulajdonosoknak, céhen kívüli ipatűzőknek, a kereskedők jó részének a polgári átalakulás létérdeke. Számuk, gazdasági erejük azonban elégtelen ahhoz, hogy komoly politikai szerepet játsszanak.

A munkásság még fejletlenebb, s mint a polgárság, jelentő s részben nem magyar származású.

A század elejére meg növekedett az érdeklődés az értelmiségi pályák iránt, különösen a birtokukat vesztett kisnemesek körében. A városi polgár is igyekezett felső iskolákba küldeni gyermekét. A jobbágyfiúnak az egyetlen lehetőség a fölemelkedésre az ügyvédi vagy lelkészi pálya. (A nem nemesi származású értelmiséget honorácioroknak nevezzük)

A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiek körébőI kerültek ki.

Kiegészítés

Magyarországon a malom-, üveg-, bőr- és papíripar előbb alakult ki, mint a textilipar. Hazánkat ekkor sok kis birtok jellemezte.

A régi feudális rendszer korszerűtlen volt, mert aki gazdag volt, nem feltétlenül volt hozzá politikai joga. A nemesek nem tudtak pénzhez jutni, mert nem volt hitelük a bankokban. Az ősiség törvénye (1351 megakadályozta a földesúri birtok eladását, mert a nemes halálával a királyra szállt.

Hajdúk, kunok:

Félkiváltságosok voltak, mert a jobbágyoknál több joguk volt.

Nemzetiségi kérdés:

A nép 50%-a magyar, a többi: román, szerb, horvát, szlovák, német, ukrán, örmény, zsidó. A polgárság 2%-ban, a nemesség 4,5%-ban van jelen.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Anjou Kings, Charles Robert   » A római köztársaság válsága   

Nem hasznosHasznos (-1 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor