TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A francia forradalom | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A francia forradalom

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A francia forradalom

Előzmények:

XV. Lajos 1715-ben ötéves korában kerül trónra.

Helyettesei: Dubois, Flenuny

Ebben az időben járvány volt Franciaországba. Meghal XV. Lajos apja és nagyapja is, csak a dédapja XIV. Lajos marad életben. 15 éves korában elvesz egy 21 éves lengyel származású nőt, Lesesinszky Katalin. Sok gyermekük születik. Madam Pomadur és Madam Dubarry XV. Lajos szeretői és lelki társai voltak, sőt még az állam ügyeibe is beleszólhattak. XV. Lajos a kulturális oktatást fejleszti valamint iskolákat nyit.

XVI. Lajos (1774-92)

Alkalmatlan uralkodó volt. Jóindulatú, de eredménytelen. Kezdetben nem tudott gyermeket nemzeni, de végül sikerült. Felesége Marie Antoinette, Mária Terézia lány volt.

Az ország válságos helyzetben volt ebben az időben, mivel:

  • Alkalmatlan uralkodó
  • Válságban lévő gazdaság
  • Felvilágosodás eszméi terjednek

A gazdaság válsága:

  • Rossz termés
  • Elavult gazdasági struktúra
  • Az udvar sok pénzt nyel el

Necker, gazdasági politikus a merkantilizmust próbálja ki, de sikertelen.

Türgoth megpróbálja a fiziókreatizmust: nem kell beleavatkozni a gazdaságba, a saját működési törvényében kell bízni. A legfontosabb iparág a mezőgazdaság. Ez sem sikeres. A válság tovább gyűrűzi, a nép lázong, ezért a király összehívja a rendi gyűlést 1789. május 5.-én 1614 óta először.

Francia rendi gyűlés:

3 rendből tevődik ösze.

  1. Papság
  2. Nemesség
  3. Polgárság

A Papásg és a Nemesség 300-300 képviselőt jelent, ami 3%-nak felel meg, míg a polgárság 600 képviselőt küldhet, mai a 97%-át teszi ki. Viszont a nemesesség és a papság fölényt képvisel együtt! Nem koponyánként szavaznak.

A forradalom korszakai:

  • 1789. május 5.- július 14.- Bevezető szakasz
  • 1789. július 14.- 1792 augusztus 10.- Alkotmányos monarchia
  • 1792. augusztus 10. – 1793. június 2. – Girondista Köztáraság
  • 1793. június 2.- 1794. július 27. – Jakobinus mozgalom
  • 1794. július 27. – 1799. november 9. – Termidori Köztársaság

1789. június második felében a III. rend előáll azzal a követelésével, hogy a 3 rend együtt ülésezzen és fejenként szavazzanak, így esélyük lenne, hogy reformokat hozzanak létre, ha esetleg a papságtól néhányan a III. rendhez csatlakoznának.

A király nem akarja elfogadni a követeléseket, ezért bezártja a III. rend üléstermét, azzal az ürüggyel, hogy fel kell újítani. Erre a III. rend bevonul a királyi labdaházba és ott megfogadják, hogy addig együtt maradnak, amíg a király nem hajlandó alkotmányt adni. Az uralkodó, azt tervezi, hogy katonai erőszakkal tesz rendet, de ezt keresztbehúzza az 1798. július 14.-i Párizsi felkelés. A francia nép fellázad, lerombolják a Bastille-t.

Párizsban megalakul a Nemzetőrség La Fayette vezetésével és a Községtanács Párizs vezetésére. A nemesség számára a nagy rettegés időszaka következik. Vidéken megrohamozzák a kastélyokat, ölnek, rabolnak főleg a tartozásokat tartalmazó dokumentumokat keresik, hogy megtudják semmisíteni. A nemesek nagy része emigrál.

1789. augusztus 4. A nemesek önként lemondanak a kiváltságaikról.

  • Feudális rend vége
  • Privilégium /kiváltság/
  • Immunitás eltörlése /mentesség/

1789. augusztus 26. elfogadják az Emberi és a Polgári Jogok Nyilatkozatát

  • La Fayette fogalmazta meg és Thomas Jefferson nézte át. Tükrözi a felvilágosodás eszméjét.
  • Ancien régime halotti levél —> Feudális Abszolutisztikus Franciaország vége
  • A nyilatkozatot azért írták, mert a társadalmi problémák az emberi jogok semmibevételéből fakadnak. A nyilatkozat által mindenki tudja a jogait és a kötelezettségeit. A törvényhozó és végrehajtó hatalom döntései minden politikai intézmény céljával összehasonlítható legyen. Elősegítse az állam működését.

Emberi és a Polgári Jogok Nyilatkozata

  1. Minden ember egyenlőnek és szabnak született. Társadalmi megkülönböztetés csak a hasznosság alapján működik.
  2. Minden politikai társulás célja az emberi jogok védelme. Szabadság, tulajdon – elnyomással szembeni ellenállás.
  3. Nép szuverenitás. Nép fenség elve. Minden hatalom forrása a nép.
  4. Minden szabad, ami nem árt a másiknak. Az egyes ember jogainak gyakorlását csak a törvény korlátozhatja.
  5. A törvény a közakarat kifejezése. Mindenkire ugyanúgy vonatkozik, mert mindenki egyenlő a törvény előtt. Mindenkinek jogában áll a törvényhozás és minden polgár alkalmazható közhivatali állás betöltésére.
  6. Vád alá csak akkor helyezhető valaki, ha az a törvényben foglaltatott.
  7. Addig, amíg nem ítélnek el valakit, addig ártatlan.
  8. Nincs vallás megkülönböztetés, de a vallás a közrendet nem sértheti.
  9. Van szólásszabadság, de vállalni kell a felelőséget a törvény elött.
  10. Az emberi és a polgári jogok 2 fő szerve a rendőrség (belső), hadsereg (külső) biztosítja a békét.
  11. Ahol a hatalmi szervek nem állnak külön, ott nincs alkotmány.
  12. Magántulajdon védelme.

A király nem akarta elfogadni a nyilatkozatot. Ősszel több ezer párizsi nő ment Versailles-be, és arra kényszeríttették a királyt, hogy költözzön Párizsba és hogy fogadja el az Emberi Jogok Nyilatkozatát.

Gazdasági változások:

  • Eltörlik a céheket és a belsővámokat.
  • Egységesítik mérték és a súlyrendszert.
  • 83 megyére osztják Franciaországot.

Alkotmányos monarchisták: Legmérsékeltebbek. Tehetősebb réteg. Vezetőjük : La Fayett

Girondisták: nevük Girond megyéről származik, mert innen van a legtöbb vezető. Thetősebb középréteg, polgárság. Vezetőjük: Brisott

Jakubinusok: Szt. Jakab kolostorban gyűltek össze, innen van a nevük. Kispolgárok, radikálisabb értelmiség. Robes Pierre, Danton, Marat, Saint Just

1791. év eseményei

  • nyár – A király megpróbál elszökni családjával, de a határnál visszafordítják Párizsba. Utána már nem szeretik. Aláírás gyűjtő mozgalom indul el a köztársaságért. A nemzetőrséggel La Fayett bele lövet a köztársaságot akarókba.
  • Elfogadják az alkotmányt —> létrejön az Alkotmányos Monarchia. Az kap választójogot aki: francia származású, férfi, 25 évet betöltötte, 3 napi munkabér adót fizet.
  • Pillnitzi nyilatkozat – a porosz és a Habsburg uralkodó adja ki. Megfenyegetik Franciaországot, ha bántják a francia királyt, akkor megbüntetik az országot.

Előtérbe kerül a háború kérdése a fő hatalmak ellen Európában.

Vélemények:

  • Girondisták: Támogatják, mert a hódítások miatt a gazdasági piac megnőne.
  • Király: Támogatja a háborút, mert hátha legyőzik Franciaországot.
  • Jakubinusok: Nem támogatják, mert félnek az idegen támadástól

A helyzetet a király oldja meg, úgy hogy Girondista kormányt nevez ki.—> 1792 kirobban a háború

1792 nyár : Poroszok aratnak sikert. A porosz hadvezér nyíltan megfenyegeti Párizst, ha a királynak valami baja lesz Párizsnak vége. Fölbőszíti a népet, mikor kiderül, hogy a király kapcsolatban áll az ellenességgel.

1792. augusztus 10. A nép megrohamozza a király párizsi palotáját, börtönbe zárják, majd fél év múlva kivégzik. Létrehozzák a forradalmi törvényszéket, tömeges kivégzések lesznek. A királypárti nemeseket végzik ki. /nyaktiló-giotin/

1792 ősz – Törvényes Terror lesz . Új kormány és végrehajtó tanács jön létre. Az új törvényhozó szerv —> Nemzeti Konvent

1792. szeptember 20.

  • Nagy francia katonai siker—>Volmy csata
  • Konventben kimondják a köztársaság létrejöttét

Konvent:

  • Jakubinusok 100 fő
  • Girondisták 200 fő
  • Mocsár 500 fő ( ide-oda csapódnak, mindig a kedvező oldalra állnak)

1792. november Jemappesnél újabb francia siker

1793. január Egész napos szavazási procedúra. Névvel kell szavazni a király kivégzéséről. Mint egy polgárt úgy ítélik el Capet Lajos néven.

1793 Vendée-ven kirobban egy lojalista felkelés. Brutális módszer folyik, barbár kivégzések vannak. Elhúzódik, de végül leverik. Az élelmiszer ellátás nem működik a szegényebb réteg, főleg Párizsban éhezik. 1793. június 2. a Konventet fegyveresek veszik körül.

1793. június 2. Párizsban felkelnek a Jakubinusok és hatalomra kerülnek 1794. július 27.-ig.

A tömeges terror odáig fajul, hogy még a jakubinusokat is kivégzik.

1793 őszén kivégzik Maria Antoanettet és a fontosabb girondista politikusokat. „ A forradalom felfalja a saját gyermekeit.”

1794. tavasz Robespiere lesújt a radikálisokra és a mérsékeltekre is. Dantont (mérsékelt), Hebert (veszettek vezetője) kivégezteti. Maratot fűrdés közben leszúrják.

Az 1793-as alkotmány, melyben szó van az általános választó jogról, arról, hogy minden embernek joga van tanulni és dolgozni, nagyban megelőzik korát. De a bevezetését csak a háború utánra hagyják, viszont addigra megbuknak. Így nem lép életbe csak elvi alkotmány marad.

1793-ban forradalmi naptár készül, ebben megtalálhatók a természeti jelenségek, új évszak nevek.

  • új vallás pótlék kitalálása: a legfelsőbb lény kultusza összedolgozva a felvilágosodás eszméjével
  • a kormány szerepét a Közjóléti Szerv veszi át
  • szegények érdekében maximálják az árakat

Nem lesz áru, mert a kereskedőknek nem éri meg. Egyre több gazdasági probléma támad, piaci bizonytalanság. A tulajdonos réteg, gazdagabb polgárság buktatja meg a jakobinus mozgalmat. A jakubinus vezetők azt hirdették, hogy aki közömbös az is lakoljon. „Vassal kell kormányozni.”

  • Robespierre: „erény és terror egyszerre” Jó rendszer nincs terror nélkül.
  • Sani Just: „nem csak az árulókat a közömbösöket is fel kell számolni”

1794. július végén Robespierréket elkapják és lefejezik őket 27-én.

Ez követi a Thermidori szakasz. Ez egy girondista szakasz újra. A tehetősebb középosztály kerül hatalomra.

Hatalmi struktúra: A kromány szerepét a 5 tagú direktórium látja el. Vezetője: Barras.

A törvény hozás  két fontos házból áll össze:

  • Ötszázak tanácsa
  • Vének tanácsa

Hasonlít az ókori görög berendezkedéshez—> klasszicista

1795-96 jobbról és balról is támadják a Thermidori Köztársaságot.

Jobb: Királypárti felkelés, amit Napóleon ver szét

Bal: 1796 Babeuff—> egyenlőek összesküvése: kommunisztikus egyenlőségen nyugvó rend.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Magyarország a Habsburg birodalomban   » A rendi állam kialakulása Európában   

Nem hasznosHasznos (+42 pont, 64 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor