Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az USA-nak gazdaságilag meghatározó szerepe volt, a világ országainak hitelezője volt. Ezért az USA gazdasági helyzete meghatározta Európa országainak gazdasági helyzetét. 1926 és 1929 között konjunktúra: virágzás figyelhető meg köszönhetően a sokmilliárdos kölcsönöknek és a fogyasztópiacnak. A 20-as évek második felében Európában is változás figyelhető meg. A gazdasági virágzás a tőzsdén is megmutatkozott. 1928-29 között a New York-i tőzsdén a részvények ára megkétszereződött. Minden más befektetésnél előnyösebbnek tűnt a részvényekkel való üzletelés, a spekuláció. A részvények ára emelkedett, miközben nem volt mögöttük valós érték. Bármikor bekövetkezhetett egy tőzsdekrach.

1929 második felében csökkent az építkezések száma, a beruházások száma. A gépkocsieladások száma. A mezőgazdaságban is értékesítési gondok léptek fel. A részvények ára rohamosan csökkent. Mindenki el akarta adni részvényei, eladási pánik tört ki, a részvények ára 40%-al csökkent egyetlen hét alatt. 1929. október 29-én a „fekete kedden” összeomlott a New York-i tőzsde. Az emberek megrohanták a bankokat és mentették a pénzüket. A bankok hitelképtelenné váltak és csődbe mentek. A termelés, a bel- és külkereskedelem működését is lehetetlenné tette. A készletek raktáron maradtak, az üzemeket kénytelenek voltak bezárni. Ez nagyarányú munkanélküliséget eredményezett, a vásárlók száma csökkent. Az USA-ban a munkanélküliek száma 1929 és 1933 között 1,5 millióról – 12,8 millióra nőtt. A kereslet és kínálat összhangja megbomlott: túltermelési válság alakult ki. Az ipari termelés a felére csökkent. A válság átterjedt Európára is, Németországban még nagyobb mértékű a csökkenés. Az ipari termelés 58%-ra csökkent, a munkanélküliek száma 6 millióra emelkedett. A világon összesen 30 millió volt munkanélküliek száma. Nagy-Britanniának és Franciaországnak hatalmas felvevőpiaca volt a gyarmatok révén és ez mentette ki őket a nagymértékű válságból. A világkereskedelem is megbénult, 65%-al esett vissza a világkereskedelmi forgalom. A politikusok és közgazdászok keresték a válságból kivezető utat. Keynes, angol közgazdász találta meg az utat a növekedési elméletben. Úgy gondolta, hogy az államnak be kell avatkozni a gazdaságba. Szavatolni kell a foglalkoztatást, olyan munkalehetőséget kell teremteni, amely tömegeket mozgat meg, de nem növelik meg veszedelmesen a piaci kínálatot. Erre alkalmasak az infrastruktúra beruházásai, a szociális intézmények és a fegyverkezés. Az államnak fel kell vásárolni a részvényeket, a vállalatokat. Az államnak fel kell lendíteni a devizaforgalmat, a külkereskedelmet.

Az USA-ban a nemztei jövedelem 1933-ban az 1929-es szint felét sem érte el. 1932-ben Franklin Delano Rooseveltet választották az Egyesült Államok elnökévé. Politikájának lényege, hogy a kapitalista rendszert akarja megmenteni és gyors cselekvést ígér. Ehhez teljesen szabad kezet kapott a törvényhozástól. 99 nap alatt 15 fontos törvényt fogadtat el, ez volt a New Deal (új egyezség), melyet az agytröszt dolgozott ki (a nagy monopóliumok vezetői), lényege:

– közvetlen állami beavatkozás;

– az elnök felhatalmazást kapott a banki ügyletek szabályozására;

– új banktörvények születtek: az értékpapír kibocsátásra, leértékelték a dollárt;

– a munkanélküliek foglalkoztatására létrehozzák a Polgári Tartalék Hadtestet: itt a fiataloknak közmunkát kellett végezni teljes ellátásért, napi egy dollárért;

– beindították a non-profit beruházásokat: autópályák, iskolák, kórházak, hidak, lakótelepek építése;

– a hazai árú vásárlására ösztönözték a lakosságot.

Létrehozták az Iparügyi Kormánybizottságot, az Országos Helyreállítási Hivatalt. Az agytröszt kidolgozta az ún. Tisztességes verseny-kódexet. 17 iparágban megszabták a legmagasabb munkaidőt, illetve a bérek alsó határát. Betiltották a gyermekmunkát, korlátozták a profitszerzés mennyiségét és felosztották a piacokat az egyes vállalatok között. Szociális intézkedések: törvényesítették a kollektív szerződéseket, elismerték a munkások jogát az önálló szervezkedésre (sztrájkjog, szakszervezeti jog)

A New Deal második szakasza (1936-37)

Bevezették a munkanélküli segélyt, 65 év felett az öregségi biztosítást illetve a betegek és rokkantak segélyezését. A mezőgazdaságban a farmereket anyagilag támogatták. A gabona- és gyapotkivitelre export kamatprémiumot fizettek. Csökkentették a vetésterületet és kártérítést fizettek az állatállomány egy részének elpusztításáért. A 30-as években 600 ezer farm ment tönkre, az összes farm 10%-a. Az iparban rengeteg kis- és középüzem ment tönkre.

A New Deal fő irányvonalát az elnök „a centrumtól valamivel balra” állónak határozta meg, támogatói: a munkásság, a feketebőrű lakosság, az etnikai csoportok és a liberális értelmiség.

A külpolitikában a 20-as években az elzárkózás volt a jellemző. 1933-ban az USA diplomáciai kapcsolatba lépett a Szovjetunióval.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A német fasizmus és az amerikai demokrácia   » A versailles-i és a washingtoni békerendszer   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 30 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor