Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A görög-perzsa háborúk

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A görög-perzsa háborúk

A Kr.e. 5.sz. végén a Perzsa Birodalom elkezdett terjeszkedni, és előbb a ióniai városokra tették rá a kezüket, ahol perzsabarát türannoszokat segitettek hatalomra, majd pedig Kr.e. 514-ben I.Dareiosz a birodalmát fenyegető szkitákkal akart leszámolni, de ez kudarcba fulladt, habár a Boszporuszt, a Dardanellákat és Thrákiát elfoglalta. Ez elsősorban Athén számára volt veszélyes, mert elvágta a fő kereskedelmi útvonalakat. A perzsák ellen felkelt iónokat Athén támogatta, de csak kis erőkkel, igy a felkelés (Kr.e. 500-494) elbukott. Büntetésképpen I.Dareiosz háborút kezdeményezett Athén ellen.

Az első hadjáratot a perzsák Kr.e. 492-ben inditották el, de a thrák törzsektől vereséget szenvedtek, flottájukat pedig az Athosz-hegyfoknál szétszórta egy vihar, de Thrákiát és Makedóniát elfoglalták. Ez a támadás még nem érte el Görögországot. Kr.e. 490-ben újabb támadást inditottak Athén ellen. A sereget Peiszisztratosz fia, az 510-ben elűzött Hippiasz vezette, akit Dareiosz újra hatalomra akart segiteni. A perzsák 25000-es lovas és gyalogos sereget állitottak fel, ráadásul a harcterep a lovasság számára volt kedvező. Az athéniak 10000 athéni 1000 szövetséges hoplitát tudtak felállitani. A görög sereg falanxban nyomult előre, ők a közelharcban biztak, mig a perzsák, mint általában, nyilzáporral akarták eldönteni a harcot. Az összecsapásra az Attikai félszigeten, Marathónnál került sor, ahol a görögök Miltiádész vezetésével legyőzték a perzsákat. Ugyanis a görögöknek sikerült harcmodorukat rákényszeriteni a perzsákra és lerohanták őket. Miután a perzsákat visszaszoritották a tengerik, megtámadták a hajóikat. Hérodótosz szerint az athéniek közül 192-en, a perzsák közül 6400-an estek el.

A Kr.e. 486-ban elhunyt I.Dareioszt fia, Xerxész követte a trónon.

Athén tudta, hogy a perzsák ismét támadni fognak, ezért el kellett dönteni, hogy a szárazföldi vagy a tengeri erőket erősitik. A marathóni győzelem a szárazföldi erők erősitése mellett szólt, de az athénieknek legnagyobb tapasztalatuk a tengeren volt. A szárazföldi erők erősitése mellett álltak az arisztokraták és a parasztok, akik háborúban földjeik védelmét, békében politikai befolyásuk növekedését várták. Vezetőjük Ariszteidész volt. A flotta megerősitése melletta kereskedő és kézműves rétegek álltak, akik etől a kereskedelem fellenditését várták. Vezetőjük Themisztokész, egy marathóni sztratégosz volt. A vitát Themisztokész nyerte, Ariszteidészt cserépszavazással száműzték. Nemsokára Athén egy 200 hajóból álló flottát tudott felállitani, amely négyszer-ötször meghaladta a nagyságra másodikat, a korinthoszit.

Xerxész Kr.e.480-ban újabb támadást inditott, 200 000-es sereggel és 650 hajóval közeledett Athén felé. Miközben a perzsa sereg vonult, több görög polisz behódolt. A két sereg először a Thermopülai-szoronál küzdött meg egymással, de a Spártaiak Leonidász király vezetésével vesztettek. Az isztmosz-földszorosig vonultak vissza, feladtál Attikát és Biótiát. Attika lakosságát Themisztoklész Szalamisz szigetére vitette át, igy a perzsák az üres Athént pusztitották el. Ezután a görögök Szalamisznál tengeren döntő győzelmet arattak a perzsák felett. Igy Xerxész nem vonulhatott vissza tengeren, ezért visszatért Ázsiába, de jelentős erőket hagyott Hellászban, és az ott maradt katonáknak nem volt esélyük a győzelemre, és Kr.e. 479-ben a spártai fővezér. Pauszaniasz győzelmet aratott Plataia-nál. Még ebben az évben Milétosz mellett, a Mükalé-hegyfoknál a görög flotta is győzedelmeskedett, ezzel biztositva a görögök égei-tengeri fölényét.

Athén és a szigetvilág poliszai folytatni akarták a háborút, de nyugat felé kereskedő és szárazföldi jellegű városállamok ezt ellenezték, köztük Spárta is. 478-ban Ariszteidész javaslatára a háború folytatása mellett álló poliszok létrehozták a déloszi szövetséget.A legnagyobb flottát Athén adta, igy övé volt a döntő szó. A szövetségesek hajókkal és pénzzel támogatták a háborút. Miltiádész fia, Kimón Kis-Ázsia mellett tönkreverte a főniciai flottát, Athén pedig támogatta az egyiptomi perzsaellenes felkelést, de súlyos vereséget szenvedett, majd Kr.e. 449-ben Kimón újra legyőzte a Perzsákat a ciprusi Szalamisznál.

Mivel a két fél nem birt egymással, békét kötöttek. A perzsák lemondtak az égei-tengeri jelenlétről, a tengerszorosokról és a ión városokról, Athén pedig a további terjeszkedésről.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az I. világháború (1914-1920) (2)   » A nagy földrajzi felfedezések (2)   

Nem hasznosHasznos (+18 pont, 20 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor