TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A humanizmus és a reneszánsz | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A humanizmus és a reneszánsz

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

Beküldte: Hajdú Dóra

A reneszánsz nemcsak művelődéstörténeti korszak, hanem átfogó művészettörténeti stílus is. Hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart, de nincs éles törésvonal a reneszánsz kor kezdetén és végén. A középkor és a reneszánsz között igen nagy mértékű a folyamatosság az átmenet.

Technikai találmányok

A XIII..századi Európa technikája sok szervetlen energiát tárt föl az emberi és állati izomerő helyettesítésére. Az ókori találmány, a vízkerék, most terjedt el egész Európában. Fejlesztették a kézművesipart. A pedált (lábítót) összekapcsolták a forgattyúval, s így alkalmazták a kovácsfújtatónál, esztergapadnál, szövőszéknél, fazekaskorongnál. A szövőipar is fejlődött a rokka, a szövőszék és a kallómalom révén. Meghonosodott a selyemhernyó-tenyésztés, föllendült a selyemszövés. A vízkerék mellett alkalmazták a szélkereket. A malmokat fűrészelésre, bányavíz kiemelésre is alkalmazták. Papírt a XII. századtól állítanak elő. 145ö körül Gutenberg János kidolgozza a nyomtatás technológiáját. Fejlődött a haditechnika. A puskaporral megjelent az első mesterségesen előállított energia: bevonult a kémia a tenchnikába. Megjelentek a vasgyűrűből összekovácsolt ágyúcsövek. A fokozódó szállítási szükségletek a kölekedési tenhnika tökéletesítését sürgette. Feltalálták az iránytűt, a genovaiak megépítették a hátsó kormányszerkezettel ellátott kétárbocos tengerjárót: a carracot. Megjelentek a különböző térképek, csillagászati műszerek.

Társadalmi átalakulás

A XIII. században bekövetkező tecnikai fejlődés a gazdaság fejlődést vont maga után. A gazdasági fejlődés lehetővé tette egy új osztálynak, a polgárságnak a kialakulását és fokozatos megerősödését. Ez a folyamat legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. Az északi-itáliai területeken a feudális rend már a XIII – XIV. században bomlásnak indult. A megerősödött városállamok nem egymással, hanem más területekkel kereskedtek és egymással konkurenciaharcot vívtak. Velence volt a leggazdagabb, polgárainak vagyona főleg a levantei kereskedelemből származott, de keresett termék volt a velencei selyem, a tükör és egyéb üvegáruk. Velence volt a kor vezető politikai hatalma. Genova, mint tengeri kereskedelem és bankközpont, Milánó mint szárazföldi kereskedelmi központ vált jelentőssé. Firenzében az itáliai textiliparnak és a bankházaknak volt vezető szerepe. Kereskedői és bankárai a posztóipart irányították. A kézművesek készítette posztót fölvásárolták, és maguk értékesítették. Ez volt a fölvásárlási és kiadási rendszer, az első lépés arra, hogy a kereskedők és vállalkozók közvetlenül az iparba fektessék tőkéjüket. A parasztok, a jobb élet reményében, a városokba vándoroltak, ahol hamarosan munkanélküliség alakult ki, a koldusok száma megnőtt. Firenzében , a nemesek és a bankárok a gyapjúkereskedők ellen lázították a bérmunkásokat (ciompi – rongyosok). 1378-ban a posztómunkások fölkelést indítottak (az első munkásfelkelés), és győztek. Észak-Itália városállamaiban egy-egy gazdag polgárcsalád ragadta magához a hatalmat. Ezek elegendő anyagi erővel rendelkeztek ahhoz, hogy kellő számú zsoldoskatonaságot tartsanak. Firenzében a bankár Medici-család, Milánóban Francesco Sforza herceg teremtett egyeduralmat. Ezek a nagyurak fényes udvart tartottak, írókat és művészeket fogadtak pártfogásukba, anyagilag támogatták a művészeteket (mecénásai voltak), tehát a polgár volt a művészet megrendelője.

A reneszánsz

A XIV. században a gazdasági és társadalmi fejlődés során kialakult és megerősödött polgárság gondolkodásában lényeges változások történtek. Az anyagi jólétet a Földön akarták élvezni, a vallásos aszkétizmus életideáljával szemben az életörömre törekvésnek az eszménye hódított. A megerősödött és öntudatra ébredt polgárság emberközpontú világnézete a humanizmus. A humanizmus, emberszeretet, emberközpontúság, de bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent, ott van benne az igény a harmóniára. Az új eszmék tükröződtek a reneszánszban is. A reneszánsz Itáliából indult ki, a szó francia eredetű, jelentése "újjászületés", az antik görög és római kultúra újjászületése. Az új kultúra, az új világszemlélet nem jelenti a középkor megtagadását, inkább a középkor világi törekvései erősödtek fel benne. Az emberek szabadon akarták élni az életet, keresték a szépségeit: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természet, az emberi test és a művészet szépségeit. Megnőtt az egyéniség szerepe, eltűnt a középkorra jellemző névtelenség. Az ember ismét fölfedezte önmagát, s minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett.

Irodalom

A humanisták tanulmányozták az ókori görög és római irodalmat. A kor nagy költője, Dante. Hatalmas művében, az Isteni színjátékban a vallásos hit és filozófia mellett a humanista eszmék elemeit is megtaláljuk, de a reneszánsz a dantei színképekben aránylag kisebb helyet foglal el, mint a középkor. Petrarca szonettjei, Boccaccio elbeszélései az emberi érzelmek vívódások és örömök hű kifejezői. Az irodalomban ekkor kezd feltűnni a nemzeti nyelv használata.

Képzőművészet

A képzőművészet vezérelve a természet utánzása, célkitűzése a harmonikus emberideál megformálása lett. Megjelentek az önálló arculatú, összetéveszthetetlen művészegyéniségek, szellemóriások. Elmélyülten tanulmányozták az anatómiát. Kidolgozták a perspektíva (távlatfestés) elméletét, amit a térbeliség kifejezési technikájának tekintettek. A szobrokról lehullt a lepel: szabadon gyönyörködtek az emberi test szépségében. Az építészetben a gótikus függőleges tagoltságot fölváltotta a vízszintes tagoltság erős hangsúlyozása.

Festők: – XV. század
Giotto, Masaccio, Fra Angelico, Filippo Lippi, Botticelli (Venus születése)
– XVI..század
Leonardo (Az utolsó vacsora), Michelangelo (Dávid), Raffaello, Giorgione (A vihar) ,Tiziano, Dürer ( Ádám és Éva ), Holbein
építészet: – Filippo Brunelleschi (firenzei Pazzi család kápolnája)

Zene

A XVI.. században virágzik a zenei reneszánsz. Leghíresebb műfaja a madrigál: anyanyelven írt értékes költői szövegre szerzett, hangszerkíséret nélküli, négyszólamú társasének.Divatos hangszer a lant.

A reneszánsz más országokban

Angol: Kezdete a XVI.. század második felére tehető, egybeesik a dél-európai barokk kezdetével. VIII..Henrik és Erzsébet királynő uralkodása alatt teljesedik ki. Ekkor alakul ki az angol dráma (Shakespeare), ez Angliában a reneszánsz vezető műfaja. Nagy humanistájuk Morus Tamás, aki Utópia című művében a tökéletes állam eszményét teremti meg. Ő teremti meg az utópista irodalmat, elődje a nagy utópistáknak, pl.: Owen,Saint-Simon, Fourier, Madách.

Német, francia: A német humanizmus vezéralakjai, mint a reformáció előkészítői nevezetese. Franciaországban a reneszánsz és reformáció egyszerre, a XVI.. század elején jelentkezik. A francia reneszánszban erős a nemzeti vonás. Spanyolországban a reneszánsz egybeesik a nagy földrajzi fölfedezésekkel.

A reneszánsz Magyarországon

Nyugaton a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának időszaka, nálunk egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz életszemlélet, életforma kialakításában, s ez egybeesik a török elleni harccal, Magyarország három részre szakadásával. A késő Anjou-kor és Mátyás kora tekinthető a magyar reneszánsz kezdetének. A gótika nem tűnt el, inkább a reneszánsz hatására megújult. A Vajdahunyadvár reneszánsz stílusú részei Mátyás uralkodása idején épültek. (Bakócz-kápolna, Visegrádi palota ) Mátyás udvara lett a humanista műveltség központja. Ennek egyik bizonyítéka óriási könyvtára a Corvina. A mgyar nyelvű könyvnyomtatás Hess András (1572) nyomdájában történt. Sok külföldi humanista fölkereste az udvart, itt élt egy ideig Jannus Pannonius nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök is, aki Janus Pannoniust Itáliában neveltette. A Mátyás korában beáramló reneszánsz művészet kivirágzását a török uralom megakadályozta. A reneszánsz kultúra Erdélyben élt tovább, főleg Bethlen Gábor fejedelemségének ideje alatt, Erdély aranykorában. Bethlen támogatta a tudományt és a művészeteket, jövedelméből jelentős összegeket fordított tudományos célokra. A jobbágyi származású tehetséges fiatalok külföldi egyetemeken végezhették tanulmányaikat. Bethlen nagyszabású építkezései a késő reneszánsz stílust folytatták.
A magyar reneszánsz kiemelkedő irodalmi alakjai: Balassi Bálint, Janus Pannonius, Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az I. világháború (1914-1920) (I)   » Az önkényuralom csődje és a kiegyezés   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor