Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Forrásai

  • Zsidó vallás: monoteizmus. Szent Pálig ez a meghatározóbb.
  • Hellenisztikus kultúra Szent Páltól ez a fontosabb

A zsidóság története

Salamon után két részre oszlik a zsidó birodalom. Sokan elfoglalják a területeiket. Az asszíroktól Nagy Sándorig mindenki. A szeleukida birodalom részei lesznek.

I. e. 2. században újra függetlenek lesznek, de i.e. 63-ban Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet, bár még csak kliens állam lesz, provinciát még nem szerveznek belőle. I. e. 37-től i.sz. 4-ig uralkodik itt Nagy Heródes, aki Augustus bizalmasa. Az ő halála után azonban Júdeaként provincia lesz. Vezetője a Praefectus Judae.

2 felkelés is lesz, 66-72 között, és 132-136 között. Mindkettőt leverik. A második után kitiltják a zsidókat Jeruzsálemből. Ezután kirajzanak Jeruzsálemből.

Diaszpóra közösségeket hoznak létre. (=nem az anyaországon belüli település). Ezek nem új települések, hanem már meglévő városokban hoznak létre zsidó negyedeket. Így aztán nem különülnek el teljesen a városok lakóitól, így kölcsönösen hatnak egymásra a hellenisztkus kultúrájú lakosokkal. Ennek eredményeként mindkét vallás változik.

De a népet csapások érik, pedig Isten csupa jót ígért nekik. Az emberek elkezdenek gondolkodni, hogy mi lehet ennek az oka. Így jönnek létre a próféta mozgalmak. Ezek azt mondják, azért vannak a bajok, mert nem tartják be az isteni törvényeket. Több vallási szekta alakul ki, mind szerint más-más a teendő. Az mindenesetre közös, hogy várják a megváltót, de mind más milyennek képzeli el:

  • Zelóták: harcos szekta. Az ő elképzelésük szerint a Messiás harcos lesz, aki szabadságharcot robbant majd ki.
  • Szaddukeusok: ők a zelótákkal ellentétben nem politikai, csak vallási függetlenségüket akarták megtartani.
  • Farizeusok: Írástudók. Azt mondták, minden megoldódik, csak be kell tartani a mózesi törvényeket. Ők kezdték el felolvasni és magyarázni az Ószövetség egyes részeit a közösségnek.
  • Esszénusok: Ők alkották meg a holt-tengeri tekercseket. Nőtlenségben, vagyonközösségben éltek. Életük központjában az ima és az Írás tanulmányozása állt.

A hellenizmus

Keveredéses kultúra, a görögség és más népek kultúrája. Mint minden kultúra ez is arra próbált megoldást találni, hogy hogyan lehet az ember boldog. A hellenizmus előtt erre mindig az volt a válasz, hogy közösségben. Ezért hozott ez változást, mert eszerint az egyéni boldogság volt a cél.

Ennek megfelelően a vallás is ennek elérésére irányult. Misztériumvallások jöttek létre. Ezeknek a lényege, hogy van egy titkos szent tudás, amit csak a beavatottak nyerhetnek el, ha valaki ezeket megismerhette ezek szerint kellett élnie.

A kereszténységre a tanaik egy része hatott:

  • Isten majd testet ölt, leszáll az égből és elhozza a boldogságot. Általában a misztériumvallások erre az eseményre készítették fel tagjaikat.
  • Örökélet, feltámadás gondolata
  • Isten háromság
  • Aszkézis gondolata

Fordulópont: Jézus élete, kiléte

Mit lehet tudni Jézusról?

Élt?

Egyesek szerint nem is létezett. (Árpád sincs följegyezve a krónikákban, de biztosan élt). Ennek ellenére Jézus személye része az egyetemes történelemnek, nem szoktak vitatkozni ezen, tényként kezelik.

Josephus Flavius

Említést tesz krónikájában egy Jézus nevű vándor prédikátorról. De ezen és a Biblián kívül nincs írásos anyagunk róla, életét csak az evangéliumok jegyezték fel. Ezek azonban inkább csak vallási szempontból fontosak, történelmi tényként nem igazán.

Amit biztosan tudunk róla

  • Názáretben született
  • Ács volt
  • Vallási kérdésekkel foglalkozott
  • Keresztelő Szent János híveihez tartozott
  • Sikeres prédikátor és orvos. Ez váltotta ki a zsidó főpapság ellenszenvét, emiatt ítélik el Istenkáromlás vádjával
  • Mindenesetre az biztos, hogy Jézus élt, és hogy megpróbálta megreformálni a vallást.

Tanai

Ezek még nem azonosak a mai kereszténység alapelveivel, azokat Szent Pál fektette le. Jézus alacsony származású volt, az egyszerű emberekkel foglalkozott. Nem érdekelte a politika, művészet. Állítólag nem is tekintette magát megváltónak, csak tanítónak. Az ő megváltóságát halála után mondták ki, ezt az utókor magyarázta bele.

  • Egyetemes szeretet
  • Megbocsátónak kell lenni
  • Mások megítélésének tilalma
  • Tevékeny szeretet: Nem csak beszélni kell róla, tenni is kell érte.
  • Szegénység (A gazdagság nem kizáró tényező, de nehezíti a dolgot.)

A kereszténység terjedése

Az eszme Jézus halála után fennmaradt, terjedt, de időközben változott is.

Jézus tanításai a zsidó őskeresztényeknek szóltak, és a világvége hit alapvető része volt. De nem lett világvége. Elkezdett terjedni a vallás, egyre többen ismerték meg, a pogányok kezdtek áttérni ere, így előkerült egy probléma: Milyen törvények szerint kell élniük azoknak, akik áttérnek erre a hitre. Ők is a mózesi törvények szerint éljenek, hiszen kötelezőek voltak a zsidó-keresztények számára.

Szent Pál élete, tevékenysége

Szent Pál élete

Eredeti neve Saul volt. Római polgárnak született. Eredetileg szemben állt a keresztényekkel, de aztán megtért (Damaszkuszi úton megjelent neki Jézus), és ő lett a „pogányok apostola”.

Munkássága

Térítő utak

Három nagy térítő útjáról tudunk. Az általa alapított közösségnek írt leveleket, amelyekben gyakorlati útmutatásokat adott a kereszténység gyakorlására.

Pogány-keresztények kérdése

Annak a vitának az eldöntésére, hogy a pogány-keresztényeknek milyen tanok szerint kell élniük, Kr. u 50-ben került sor Jeruzsálemben, egy zsinaton. Ezen elismerték őket az egyház teljes jogú tagjának, anélkül, hogy át kellett volna térniük a zsidó hitre, s így meg kellett volna tartaniuk a mózesi törvényeket.

A hit terjesztése hellén területeken

Pál apostol a kereszténységet nem teljesen Jézus tanai szerint terjesztette, számolt ugyanis azzal, hogy a más kultúrájú népeket nem érintik meg a palesztinai gyökerű gondolatok, így a hit alapvető tanításait úgy fogalmazta meg, hogy az a hellén környezet számára is elfogadhatók legyenek. Így a keresztények közt hamarosan több volt a pogányságból megtért, mint a zsidó.

A kereszténység és a római birodalom viszonya

Régi római vallás

A római vallás nem jelentett szoros kapcsolatot az istenek és a hívők között. De a Kr. e 1- Kr. u 1 század zűrzavaros politikai viszonyai miatt egyre többen érezték úgy, hogy életük irányítása kicsúszik kezükből, egyre fontosabbá vált az emberfelettiekkel való kapcsolat.

A kereszténység terjedése

Ezért (főleg a lakosság alsó rétege) elkezdett érdeklődni a misztériumvallás iránt. A császár, és a nemesek hagyták ezt, bár megvetették a „babonaságokat”.

Több vallás terjedt így el, és az egyetlen intézkedés ellenük az volt, hogy nem tarthatták szertartásaikat a város falain belül.

Az első üldözések

Így először csak Kr. u. 64-ben terelődött a figyelem a keresztényekre, hogy ne Nérót vádolják a tűzvész miatt. Ekkor került sor az első hatósági üldöztetésre, de ez csak Rómára városára volt érvényes, és csak korlátozott ideig. Azonban az üldöztetésnek nem volt kiadott rendeletben alapja, így azt visszavonni sem lehetett, ezért ez az üldözésmentes időszakokban is létbizonytalanságot jelentett. Bár komolyabb üldözés Néró után csak a dominatus korában volt.

Az egyházszervezet kialakulása

A 2. századra kihalt az első keresztény generáció. A néhai üldözések mellett megjelent egy új probléma. Többen megjelentek olyanok, akik elvileg kereszténynek vallották magukat, de az általuk hirdetett elvek nem egyeztek meg a valódiakkal. Így szükségessé vált a hitelvek lefektetése, védelme, kánon kialakítása.

Az egyes közösségek életét eleinte az igehirdető apostolok vezették, később ezt a feladatot átvették az episzkoszok irányították. Az ő gyűléseiket nevezték zsinatnak, amikor megvitatták a vitás kérdéseiket. Mellettük létezett még az idősebb, tekintélyesebb tagok, a presbiterek tanácsa.

A 2-3. századra kialakult a liturgia, a szertartás rend.

A kereszténység a dominatus korában

Diocletianus/284-305/

Bevezeti a dominatus rendszerét. Ez egy keleties despotizmusszerű vallás. Így ő a legfontosabb isten a birodalomban. De ezt a keresztények nem tudták elfogadni, így megindultak a keresztények üldözések. De nem ő volt ellenséges, az üldözéseket caezarjának, Galériusnak tulajdonítják, aki személyes okok miatt utálta a keresztényeket.

A keresztény üldözések menete

303-ban adták ki a rendeleteket.

  • Bezárják a templomokat
  • A papokat és hívőket arra kényszerítik, hogy mutassanak be áldozatot a császárnak. Aki erre nem hajlandó, azt keményen megbüntetik:
  • Csonkítás
  • Kényszermunka
  • Halál (oroszlánok elé vetik őket)

De Galérius 311-ban beteg lesz, és elismeri a keresztények győzelmét, visszavonja az üldöztetésükről szóló rendeletet.

Mindenesetre ebből látszott, hogy az egyház egy erős szervezet, az üldözés ellenére sem törtek meg. A császárságnak ki kell egyeznie velük. Erre Constantinus uralkodása alatt került sor.

Constantinus

Diocletianus lemondása után zűrzavaros évek jöttek, több császár jelölt is volt. Végül 312 októberében sor került a döntő ütközetre Constantinus és Maximus között. Előző este egy kereszt jelent meg C. álmában, és égi szózat hangzott: „E jelben győzni fogsz.” Valóban ő nyerte meg a csatát.

Mediolánumi edictum

313-ban kimondták a vallásszabadságot. Eszerint mindenki szabadon választhatott a vallások közül. De Constantinus ennél tovább ment. A kereszténységet államvallássá akarta tenni. Ehhez azonban rendezni kellett a belső problémákat. Ez azt jelentette, hogy meg kell szüntetni az eretnek mozgalmakat.

Niceai zsinat (325) – a constantini fordulat

A legerősebb eretnek mozgalom az arianizmus volt. Jézus személyével kapcsolatban merült fel probléma. Mégpedig, hogy inkább ember, vagy inkább isten volt-e. Arius az irányzat kialakítója azt sérelmezte, hogy Jézus szenvedett a kereszten. Ekkor nem volt isteni rangú, azaz a Szentháromság nem létezik. Így Jézus ember volt, csak olyan tökéletes életet élt, hogy Isten maga mellé emelte őt. Ekkor viszont nem igaz a monoteizmus. Arius szerint Isten és Jézus azonos lényegűek: HOMOIUSIUS

A másik párt vezére Athanasius, szerintük egy lényegűek: HOMOUSIUS

Ezen a zsinaton rendezik a kérdést, Athanasiusnak ad igazat Constantinus, és egyúttal megfogalmazzák a Szentháromság dogmáját.

Constantini fordulat:

Erre is sor kerül itt. Ez az államhatalom és az egyház kiegyezése. C. megkapja a külső ügyek püspöke címet, noha ekkor még nem keresztény. Ezután ezt minden császár megkapja.

Julianus

Constantinus utódja Julianus volt. Ő megpróbálta visszaállítani a régi római vallás uralmát, de sikertelenül.

Theodosius

Végül 394-ben Theodosius tette államvallássá a kereszténységet. Innentől kezdve a többi vallás tiltott volt.

Feleletvázlat:

  • Forrásai
  • A zsidóság története
  • A hellenizmus
  • Fordulópont: Jézus élete, kiléte
  • Mit lehet tudni Jézusról?
  • Élt?
  • Josephus Flavius
  • Amit biztosan tudunk róla
  • Tanai
  • A kereszténység terjedése
  • Szent Pál élete, tevékenysége
  • Szent Pál élete
  • Munkássága
  • Térítő utak
  • Pogány-keresztények kérdése
  • A hit terjesztése hellén területeken
  • A kereszténység és a római birodalom viszonya
  • Régi római vallás
  • A kereszténység terjedése
  • Az első üldözések
  • Az egyházszervezet kialakulása
  • A kereszténység a dominatus korában
  • Diocletianus/284-305/
  • A keresztény üldözések menete
  • Constantinus
  • Legenda
  • Mediolánumi edictum
  • Niceai zsinat (325) – a constantini fordulat
  • Julianus
  • Theodosius

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A köznép első harcai Athénban, a demokrácia győzelme   » A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban   

Nem hasznosHasznos (-1 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor