Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A középkori magyar állam bukása

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Milyen okok vezettek Mohácshoz?

A parasztháború leverése után, a nyugalom helyreálltával az 1514-ben tartott országgyűlés a bosszút törvényekben is rögzítette. A parasztoktól megvonták a szabad költözködés jogát. Évente minden jobbágy és zsellér egy forint adót tartozott fizetni urának és heti egy nap robottal szolgált. A jobbágytörvények bekerültek abba a gyűjteménybe, amelyet Werbőczy István ítélőmester készített a király megbízásából. (Tripartium)

II. Ulászló 1516-ban meghalt. Kilencéves fia, II. Lajos került a trónra. II. Lajos feleségül vette Habsburg Máriát, Habsburg Ferdinánd pedig Lajos nővérét, Annát. Csakhogy a Habsburgok ellen ekkor az egész Európa szövetkezett. 1526. májusában létrejött a Habsburg-ellenes cognaci liga. Magyarország magára maradt. 1521-ben a török támadott: elesett Nándorfehárvár, Zimony, Szabács. Egyelőre azonban a török veszély senkit nem érdekelt. Az országban nem volt olyan báró, aki rendet teremthetett volna. Az országgyűlésben sem volt rend és az egyházi ellentétek is erősödtek. (Antonio Burgio)

Ilyen körülmények között a török 1526-ban kezdte meg az átkelést a Száván. A magyar határvédelmet mindössze Tomori Pál kalocsai érsek néhány száz embere jelentette. II. Lajos július második felében indult el Budáról a tolnai gyülekezőhelyre. Augusztus elején országos felkelést hirdetett. Utasítást adott a jobbágyság felfegyverezésére. A Mohácsra érkező király haditanácsot tartott.A 25000 főnyi magyar hadsereg parancsnoka Tomori Pál és Szapolyai György lett. 1526. augusztus 29-én a két magyar hadvezér hadrendbe állította seregét a Mohács alatti síkon.

A jobbszárny rohama kezdetben sikeres volt, de a balszárny visszapattant a törökről és megfutamodott. Tomori a futókat terelgetve végezte. Másfél-két óra alatt döntő vereséget szenvedett a magyar sereg. A menekülő II. Lajos a Duna parti mocsárba fúlt. Elesett kb. 15000 ember, számos báró, püspök, nemes és zsoldoskatona.

Szulejmán nem tudta, hogy a király meghalt. Cseltől tartva a főerők érkezésére várt, majd bevonult Budára és végigpusztította a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét. Október 12-én fordított hátat hazánknak. A szerémségi várakat és az ország déli kapuját azonban helyőrséggel rakta meg.

Az ország három részre szakadása és a részek élete

A székesfehérvári országgyűlés az 1505–ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost (1526. november 10–én) választotta királlyá. Az életben maradt Habsburg–párti nagybirtokosok azonban december 17–én Pozsonyban Habsburg Ferdinándot emelték a trónra, akit bátyja, V. Károly német-római császár támogatott. Ferdinánd és Szapolyai harcára 1527 – ben került sor. Ferdinánd, bátyjától kapott 10 ezer zsoldossal könnyen kiszorította Szapolyait az országból. Szapolyai Lengyelországba menekült és a szultántól kért segítséget. 1529–ben 200 000 fős hadsereggel a szultán elfoglalta Budát és Bécs alá jutott. Bécset nem sikerült elfoglalni, a szultán serege visszavonult és nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével visszahódította az egész Észak- Dunántúlt. Ezzel az ország két részre szakadt.(1529) Nyugat: Ferdinánd, Kelet: Szapolyai János.

1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult, de Kőszeg vára megállította. A várat Jurisics Miklós védte. Juricsis színleg meghódolt, de a vár a kapitány kezén maradt. Az országban eközben tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai végül belátta, hogy nem tudja legyőzni ellenfelét. 1538–ban Váradon békét kötöttek. Megállapodtak abban, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd kezére kerül, még akkor is, ha Szapolyainak örököse születik. Ferdinánd és Szapolyai egy percig sem gondolták komolyan, hogy betartják a megállapodást. Szapolyainak fia született Jagelló Izabellától, János Zsigmond. 1540 nyarán Szapolyai meghalt, de híveit még megeskette, hogy fiát segítik a trónra. A csecsemőt királlyá választották. II. Jánost Szulejmán is elismerte királynak.

1541–ben Ferdinánd seregei Buda ellen indultak, hogy átvegyék az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. Szulejmán csellel elfoglalta Budát. (1541. augusztus 29.) A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Magyarország három részre szakadt. A királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett.

Királyi Magyarország Török hódoltság Erdélyi Fejedelemség
Pozsony Buda 1.Lippa 2.Gyulafehérvár

I. Ferdinánd Magyarországon új, központi hivatalokat (kormányszékek) hozott létre. A helytartóság a közigazgatást intézte. A gazdasági ügyeket intéző magyar kamarát (Pozsony) a bécsi udvari kamarának rendelte alá. A magyarországi rendek fokozatosan kiszorultak a legfontosabb ügyek irányításából. Az országgyűlések elvesztették régi jelentőségüket. Feladata az adók megszavazása maradt. Az ország területét katonai igazgatás alá helyezték, hat főkapitányságot hoztak létre. A katonai ügyeket és a főkapitányságokat a haditanács irányította. Megmaradt a rendi gyűlés. A nagybirtokosok jelentették az ország vezető erejét.

A török megszállta országrész és a királyi Magyarország mellett a XVI. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Fráter György felismerte, hogy elhibázott politikája milyen hatalmas kárt okozott az országnak, ezért 1541. decemberében az erdélyi Gyalu várában Ferdinánd képviselőjével újabb szerződést kötött, melyben megállapodott vele, hogy az ország egésze Ferdinándra száll, ha az országot kiragadja „az ellenség torkából”. 1542-ben Ferdinánd egy jelentősebb hadsereggel megpróbálta visszafoglalni Budát, de nem sikerült. Buda 145 évig török kézen maradt.

Erdély 1541 előtt sem volt önálló ország. Létrejöttét most a történelmi körülmények követelték. Területéhez a török által Magyarországról leválasztott ún. Részek (Partium) tartoztak. A magyar, székely, román lakosság vallás terén is erősen megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzetet”. Rendi szervezetük elkülönült egymásétól. Az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben lévő új állam vezetője névlegesen János Zsigmond volt. A legfontosabb politikai döntéseket gyámja, Martinuzzi Fráter György hozta.

Külpolitikailag Erdély nem volt független. Hűbérura a szultán volt, akinek adót fizetett. A belpolitikába a Porta nem szólt bele. Fráter György – akit Ferdinánd 1551 szeptemberében erdélyi vajdává nevezett ki – sohasem mondott le az ország egyesítésének tervéről. Lemondatta János Zsigmondot és Izabellát a trónról és Habsburg-katonaságot hívott. Erre a török is támadásba lendült. Az ellene indult hadban ott volt a hetven éves György barát is. Ferdinánd csapatainak vezére, Castaldo cseltől tartva, Fráter Györgyöt meggyilkoltatta 1551 decemberében. A császári sereg nem tudta megtartani Erdélyt. A sok áldozatot kívánó harc után – a Porta utasítására – a rendek is visszahívták Izabellát és János Zsigmondot.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az USA születése   » Az ókori Róma (1)   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor