Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A középkor gazdasága

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A középkor gazdasága

A középkor a Római Birodalom bukása után kezdődik Kr. U. 476-tól. Már a Római Birodalom fennállásának utolsó századában megfigyelhető az árutermelés hanyatlása, a piac beszűkülése. A hanyatlást elmélyítették a birodalom szétesésével együtt jelentkező csapások: a pestis, barbár betörések, melyek a városokat szinte teljesen elpusztították. Nyugat-Európában mindennapossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodások. Nyugat-Európa az önellátás szintjére esett vissza és ebből a mezőgazdasági eszközök és a földművelési módszerek fejlődése révén lábalt ki. Magyarország ekkor a Klodvig alapította Frank Birodalom része volt. (kiegészítés kell!!!)

A földeket talajváltó rendszerben, vagyis kimerülésig művelték. 4-6 év után új földeken dolgoztak. A földterületnek mindig csak egy kis részét használták ki, és ugyanazon földdarabot csak 10-30 év múlva kezdték újra művelni. Ezzel a módszerrel alacsony hozamot tudtak elérni, ami kevés ember eltartását biztosította.

A VIII. sz-tól kezdődően Nyugat-Európában a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek. A kialakuló kétnyomásos gazdálkodás azt jelentette, hogy a termőföld felét bevetették a másik felét pedig ugaron hagyták, azaz pihentették. Itt legelhetett az állatállomány, trágyájukkal pedig megújították a termőföld erejét. A háromnyomásos gazdálkodás elterjedésével tovább csökkent az ugar. Három részre osztották a termőföldet: egy rész ugar, egy rész őszi- és egy rész tavaszi gabona. Az egységek évente cserélődtek.

A föld ilyen arányú folyamatos kihasználása azonban a régi eszközökkel nem volt lehetséges. Elterjedt a csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke használata, így a szántás mélyen feltörte a földet és meg is fordította: kicserélte az alsó pihent és a felső kimerült talajszintet. Ezzel az ekével a keményebb, kötöttebb talajokat is meg lehetett művelni, tehát nőtt a termőterület nagysága. Szintén előrelépést jelentett a borona, amely a föld lazításával növelte a termést. Az új eszközök azonban nagyobb vonzóerőt igényeltek, így a régi nyakhám elavulttá vált. Egyre inkább előtérbe került a nomádoktól átvett szügyhám. Így az igaerő jelentősen megnőtt. A mezőgazdaság fejlődése a IX-X. sz-ra az életkörülmények javulásához a népességszám növekedéséhez és a helyi kereskedelem újbóli megjelenéséhez vezetett. A távolsági kereskedelem a kora középkorban is fennmaradt. Elsősorban a Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a vezető réteg számára. Keletre főként rabszolgákat vittek, akiket szláv területekről hurcoltak el.

A korszakban a hatalom alapját a földbirtok képezte. Nyugat-Európa zárt önellátó birtokokból épült fel tulajdonképpen. A létrejövő államokban az új uralkodói réteg a római nagybirtokosokból és germán törzsfőkből, illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból állt. Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni, ha a frissen megszerzett földek jelentős részét híveinek adományozták. Ugyanis az önellátás szintjén a gazdaságok kevés felesleget termeltek, és ezt nem lehetett pénzzé tenni. Ezért az uralkodók pénzjövedelme kevés volt, abból fizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet nem lehetett fenntartani. A különböző szolgálatok teljesítéséért (pl.: katonáskodás, hivatalok betöltése) adományozott birtok a hűbérbirtok. A hűbérbirtok kezdetben a megadományozott halálával, vagy akkor, ha nem teljesítette kötelességeit visszaszállt az adományozóhoz. Később örökíthetővé sőt továbbadhatóvá vált. A király nagyhűbéresei is adományoztak birtokokat, így ők is hűbérurakká váltak. Kialakult az alá-fölérendeltségi viszony, egy hierarchikus rend, a hűbéri lánc. A Karoling korra általánossá vált a hűbéri eskü. Ebben az adományozó, a hűbérúr (senior) és a megadományozott hűbéres (vazallus) kölcsönösen fogadalmat tettek a hűségre és saját kötelességeik teljesítésére. A földesúr védelmet illetve igazságszolgáltatást nyújt a hűbéres teljes odaadásért és hűségéért cserébe. Az állam a hűbéri láncon keresztül működött a király akaratát saját hűberesei hajtották végre a saját hűbéreseik segítségével.  A rendszer csak akkor erősíthette a király hatalmát, ha vazallusai megtartották esküjüket. A jobbágyok nem részei a hűbéri láncnak, csak dolgoznak benne. Örökíthető telke van, szabadon költözhet. Azonban kötelességei is vannak: robot, termény kilencedét befizeti, ajándék.

A colonus bérlő bérli a földjét, míg a jobbágy örök használatra kapta a földjét, amely örökíthető is. A katonáskodó germán szabad parasztnak saját földje, állatai, fegyverei vannak, míg a jobbágynak nem sajátja.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» II.András (1205-1235)   » Gazdasági változások Magyarországon az első világháború után   

Nem hasznosHasznos (+50 pont, 62 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor