Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar államalapítás

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

Kalandozások

A nomád magyarság – mint minden nomád nép – már korábbi szálláshelyeikről is indított portyákat a szomszédjaik ellen, melyek a honfoglalás előkészítésében is szerepet játszottak. Azonban a Kárpát-medence megszerzése után is folytatódtak a kalandozások.

Leggyakrabban nyugat felé támadtak. A leggyakoribb célpontjaik Észak-Itália, Bajorország és Szászország voltak, de a gyors mozgású lovas csapataikkal eljutottak Franciaországba és Dél-Itáliába. Sőt átkeltek a Pireneusokon, valamint délen is támadást indítottak Bizánc ellen.

A hadjáratok elsődleges célja a zsákmányzserzés volt. Őseink elsősorban gazdag templomokat, kolostorokat raboltak ki, ahonnan aranyat, ezüstöt és drága szöveteket zsákmányoltak. Foglyok tömegét hurcolták el, akiket eladtak rabszolgának vagy szolganépeiket gyarapították velük.

A kalandozások sikerei döntően a hűbéri berendezésű országok széttagoltságának köszönhetők. Belső harcaik miatt nem tudtak eredményesen ellenállni. A győzelmekben szerepet játszott a nyugatiak számára ismeretlen harcmodor. A fegyelmezett magyar csapatok heves támadásai, színlelt menekülései megbontották a fegyelmezetlen nyugati alakulatokat, így a magyarok sorozatos vereségeket mért rájuk.

A magyar támadások összefogásra sarkallták a nyugatiakat. I. (Madarász) Henrik szász uralkodó adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól, a nyugalmat erőgyűjtésre használta fel. Később megtagadta az adót és ütőképes páncélos seregével 933-ban legyőzte a betörő magyarokat a merseburgi csatában. A rabló hadjárat még folytatódtak, azonban Henrik fia, I. (Nagy) Ottó döntő csapást mért a mieinkre Augsburgnál 955-ben, ami a nyugati kalandozásoknak a végét jelentette.

Válaszút

A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. A tét nagy volt: fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomád népek sorsa volt: rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség: csatlakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely a megmaradást biztosította. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. Szolgáltatásokra kellett kényszeríteniük a szegény szabadokat. A vezető réteg erre tett kísérletet a csehekkel, lengyelekkel, dánokkal azonos időben. Az események menete is hasonló volt. Erőskezű vezetők emelkedtek ki, legyőzték vetélytársaikat, megszerezve a földek nagy részét. Majd csatlakoztak népükkel a kereszténységhez, és az új rend támogatására létrehozták az egyházi hierarchiát.

Géza fejedelem (972-997)

A törzsszövetség élén két méltóság (fejedelem) állt. Kuszán 904-es halála után megszűnt a kettős fejedelemség, így a vezetés Árpád és utódainak kezébe került. Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint követték egymást, tehát mindig a nemzetség legidősebb férfitagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe Géza (Árpád dédunokája) 972-ben.

Mikor Géza fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításába került: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött Quedlinburgba, ahol békét kötött a Német-Római Császársággal cserébe lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Továbbá megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről és magyar földre küldéséről is. A kereszténység felvételével Géza leszerelte a németek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Lerakta az ország alapjait, erős hatalmat épített ki. A Dunántúlon fegyveres harcokkal leverte az ellenálló nemzetségfőket. Házassági politikája során fiának, Istvánnak (Vajknak) is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz.

Szent István (997-1038)

A 10. sz.-ban kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást váltott ki. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia, így felszámolta a törzsfők hatalmát.
István először Koppány felkelését (997) verte le, aki a szeniorátusra támaszkodva akart uralkodó lenni. Később – hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön – az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt győzi le. 1001. január 1-én királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt és a szolgálat fejében földbirtokot adományoztak. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa. A várkatonaság a várjobbágyoknak (várispán) nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnak a közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ott élő lakosság másik nagy hányadát a területén lévő királyi, királynői, illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokok megművelésére rendelték. Őket nevezték udvarnokoknak. Munkájukat az udvarnokispán vagy nádorispán és az udvarnagyok szervezték meg. Ez utóbbiakra egy-egy megye udvarházainak igazgatását bízták. Tevékenységüket a királyi főhivatalnokok ellenőrizték. Ezzel lényegében kialakult a királyi vármegye (mint közigazgatási egység) szervezete, a királyi udvarból mint központból irányított közigazgatás hierarchiája.

István az új rendet és szervezetet törvényekkel is igyekezett megerősíteni.

Az egyházszervezet kiépítése

 a hittérítést külföldi papok végezték -> István uralkodása alatt befejeződött
 10 egyházmegye (királyi nagybirtokokon léteztek) volt: győri, esztergomi, gyulafehérvári, veszprémi, pécsi, váci, egri, kalocsai-bácsi, csanádi, bihari, erdélyi
 két érsekség: esztergomi és kalocsai-bácsi-> magyar érsekség létrehozásával a magyar egyház nem kerülhetett a német érsekség uralma alá
 az egyház vezetője az esztergomi érsek
 papképzés megindulása, kolostorok és szerzetesrendek alapítása (Pannonhalma)
 megszilárdítása az egyházszervezetnek
 gazdasági háttér: egyházi tized bevezetése (dézsma), hatalmas birtokadományok
 minden 10 falu köteles templomot építeni (II.törvénykönyv)
 bevezette a kötelező templomba járást
 bevezette az asylum jogot: aki templomba menekül nem büntethető, d köteles szolgálni azt
 papok felett csak az egyházi bíróság ítélkezhetett

István államszervező tevékenysége

 királyi tanácsot hozott létre (nádorispán és esztergomi érsek)
 keményen rendet teremtett (lásd fent)
 új törvényeket alkotott (2 törvénykönyv)-> új birtokrend, egyház helyzete, királyi birtok sérthetetlensége, szigorú büntetések az „új rend” fenntartásához

István külpolitikája

 bekapcsolódik az európai politikába
o Jeruzsálem felé vezető zarándokút biztosítása
o egyházi méltóságok meghívása (Gellért)
o Szövetség a bizánci császárral (Sámuel bolgár cár legyőzése: 1018)
o 1030- II. Konrád német-római császár támadásának visszaverése („felégetett föld” taktikája —-> 1031-ben békét köt).

István trónörököse

István államépítő tevékenységét a trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton lelt halála sodorta veszélybe 1031-ben. Így Vazul lett volna a trónörökös, azonban 1031-ben megvakíttatják. Ennek következtében István Orseoló Pétert jelölte ki utódjának.

Összegzés – István érdemei

István érdeme a magyar állam megteremtése, a keresztény feudális monarchia létrehozása, a hűbéri társadalom alapjainak lerakása, a honalapítás.

Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva, sikerült a keresztény megszilárdításával Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» II. Ipari Forradalom   » Kronológia (világtörténelem)   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor