TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A magyar államszervezet működése 1700-1900 - Történelem Tételek | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar államszervezet működése (1700-1900)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A magyar államszervezet működése (1700-1900)

Feleletvázlat:

  • a magyar állam és hatalmi ágainak általános jellemzői az 1700-as években
  • a törvényhozás és intézményei – a rendi országgyűlés működése
  • a végrehajtás és intézményei – kancellária, Helytartótanács, hadparancsnokság, kamara
  • az igazságszolgáltatás és intézményei – bírók, úriszék, megyei ítélőszék, táblák
  • a vármegyék hatalmi ellensúlya, szervezete, működése és feladatai
  • 1848-as események, első felelős kormány, áprilisi törvények
  • a Bach-korszak közigazgatási centralizációja (1849 után)
  • a dualista államszervezet felépítése – uralkodó, országgyűlés, kormány, megyék (1867)
  • a horvát-kiegyezés (1868)
  • pártviszonyok

Az 1700-as években a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része volt és az országban akkoriban rendi dualizmus működött, amely azt jelenti, hogy az országot a magyar rendek és az uralkodó közösen kormányozták.

Ennek megfelelően az államigazgatás is szorosan egybefonódott a birodaloméval, melyet az időben korszerűsítettek a kor követelményeinek megfelelően. Azonban csak részben érvényesült a montesquieu-i hatalmi ágak szétválasztása, mert a törvényhozás és a végrehajtás nem különül el egymástól. Ezen hatalmi ágak jellemzője, hogy a birodalmon belül hierarchia van az intézmények közt. Azaz az adott hatalmi ág legfontosabb szerve mindig az osztrák, Bécsből irányított intézmény (hatalmi áganként persze más) és jogkörben csak ezek után következnek a magyarországi intézmények, melyeken keresztül az országot irányítják.  Ezért nem lehet szó tiszta perszonálunióról Magyarország esetében.

A törvényhozás és végrehajtás legfőbb eleme az uralkodó volt, aki egyben cseh és magyar király valamint német-római császár is volt. Ő hívta egybe vagy oszlatta fel a rendi országgyűlést, melynek menetét előterjesztéseivel szabályozta is. A rendi országgyűlés a nádor vezetésével képviselte a magyar érdekeket a birodalmon belül. Ez alsó és felsőtáblából állt, melyeket a személynök irányított. Az alsótáblában az 52 megye közgyűléséből választott 2-2 követe, a káptalanok és szabad királyi városok követei kaptak helyet. Itt a kerületi (Tiszán és Dunán innen ill. túl) ülések előkészítései után megvitatták a királyi előterjesztéseket és egységes álláspont esetén határozatukat (üzenet) továbbküldték a felsőtáblának. A felsőtáblán megvitatták az üzenetet és visszaküldték az alsótáblának vagy a két tábla megegyezéseként, a javaslatot, mint feliratot a király elé terjesztették. A király aztán visszadobta vagy aláírásával szentesítette a törvényjavaslatot, mely így törvényerőre emelkedett.

A közgyűlést a mezővárosok és községek választották, vezetője a főispán, alispán és a szolgabíró. Itt határoztak települési szinten a különböző ügyekről, például adó, újonclétszám, infrastruktúra vagy egészségügy.

A végrehajtási hatalmi ágat ugyancsak az uralkodó irányította, mely ág itt kapcsolódott egybe a törvényhozással. A végrehajtáson belül különböző ügykörök szerint szétosztva helyezkedtek el az intézmények.

Ezek között is talán a Központi Tanácsadó Szerv más néven konferencia bírt a legnagyobb jelentőséggel, mely az uralkodó tanácsadó testületeként működött és befolyással volt a magyar települések közgyűléseire is és a pozsonyi Helytartótanácsra is, ahonnan Magyarországot irányították. A Helytartótanács alá tartoztak már nemcsak a mezővárosok és falvak de a szabad királyi városok is.

A másik fontos intézmény a kancellária, mely területi alapon szerveződött (cseh, osztrák, erdélyi) és a mai minisztériumoknak felelt meg.

Az Udvari Haditanács és Udvari Kamara intézte a hadügyeket illetve pénzügyeket. Az Udvari Haditanács alá tartozott a Magyarországi Főhadparancsnokság és a különböző hadparancsnokságok és csapatok. Az Udvari Kamara alá pedig a pozsonyi Magyar Kamara és különböző kamarák tartoztak.

Az igazságszolgáltatás volt a másik kettőtől különválasztott hatalmi ág. Szervezetileg ez is rétegesen épült fel: legalul helyezkedtek el a mezővárosi és falusi bírók, felettük a földesúri úriszékek majd a megyei ítélőtábla következett. A megyei ítélőszékek 4 kerület szerint újabb táblákba rendeződtek, amiből a Királyi Tábla alakult. E fölött jogilag, mint az igazságszolgáltatás legfőbb szerve már csak a Hétszemélyes Tábla állt.

A független vármegyék képezték a bécsi hatalom ellensúlyát Magyarországon. Itt nem oszlottak szét a hatalmi ágak és alsó és középfokon a végrehajtás teljes jogkörével rendelkezett. A vármegyék élén a főispánok álltak. A nemesi önkormányzat vezetője az alispán, akit a főispán 4 jelöltje közül a vármegye legfontosabb szerve, a közgyűlés választott. A közgyűlésben minden nemes részt vehetett és itt választották meg a megyei tisztségviselőket és a megyeköveteket, akiket a megye politikai állásfoglalását tartalmazó követutasítással elküldtek a pozsonyi országgyűlésbe. A közgyűlés dönthetett arról is, hogy végrehajtják-e a kormányhatározatokat vagy értelmezést kérnek.

1848 – 49

Mindezen állapotokban az 1848-ban bekövetkezett politikai elégedetlenség következtében kirobbant forradalom hozott változást. Egyik előzménye az oktrojált olmützi – alkotmány volt, mely Magyarországot tartománnyá süllyesztette le és a hatalmat az uralkodó kezébe vonta vissza. A pesti forradalom során azonban felelős kormányt neveztek ki, mely kezébe vette Magyarország igazgatását. Áprilisi törvények néven új alkotmány született, mely során polgári és alkotmányos viszonyokat teremtettek, felszabadították és eltörölték a jobbágyságot és az ősiséget, sajtószabadságot és közteherviselést vezettek be valamint felszámolták a rendi kiváltságokat és kimondták az erdélyi uniót. Azonban az Ausztriához fűződő elvileg perszonáluniós viszony kérdéses maradt a pénzügy, hadügy és külügy miatt.

1849 után, a dualizmus

A szabadságharc bukása után az uralkodó nem nevezett ki miniszterelnököt és nyíltan irányította az országot, melyben közigazgatási centralizációt hajtottak végre. Rengeteg osztrák hivatalnokot neveztek ki és a karhatalom (csendőrség, zsandárság, besúgók) is jelentős befolyásra tett szert. Új 5 kerületet alakítottak ki Magyarországon, Horvátország és Erdély pedig külön koronatartománnyá vált. A cél Magyarország beolvasztása a birodalomba tartománnyá szervezéssel – ezt az októberi diplomában és a februári pátensben próbálták elérni, mely szűkebbre szabta a magyar országgyűlés jogkörét.

Végül azonban a kiváló politikus Deák Ferenc közreműködésével megszülethetett a kiegyezés (1867). Első lépésben visszaállították az alkotmányosságot, a megyei önkormányzatokat és a felelős kormány intézményét, amiért cserébe a magyarok királlyá koronázták Ferenc Józsefet.

Mindezek eredményeként jöhetett létre a dualista államszervezet.

Az ország perszonálunió maradt, azaz az uralkodó egy maradt és jelentős hatalommal rendelkezett a hadsereg irányítása révén, de a delegációk is az uralkodó jogkörét erősítette.

A rendszer lényeges eleme a közös ügyek közös intézése csak osztrák (hadügy), csak magyar (külügy) vagy felváltva osztrák és magyar (pénzügy) miniszterekkel. A közös ügyek intézését ellátó miniszterek munkáját 60-60 fős magyar és osztrák delegációk ellenőrizték.

Mindezeken kívül mind a birodalom többi része, mind Magyarország teljes önállósággal rendelkezett. Mindkét területen létrejött a felelős kormány és országgyűlés. Magyarország esetében az országgyűlés megmaradt kétkamarásnak, felsőházzal és képviselőházzal. Ez választotta a magyar kormányt, melyben a különböző ügykörökön felül egy horvát miniszter is helyet kapott. A kormány nevezte ki aztán a megyei tisztségviselőket.

A horvát kiegyezésnek megfelelően elismerték az országot politikai nemzetnek és belügyi autonómiát kapott. Ennek értelmében szabadon működhetett a szábor (horvát országgyűlés), amely báni kormányt választhatott a magyar miniszterelnök javaslatára az uralkodó által kinevezett bán vezetésével és a magyar országgyűlés felsőházába 3 tagot, képviselőházába pedig 40 képviselőt delegálhatott. Ez a báni kormány (mely a vám, belügy és művelődésügy területén önálló volt) irányította a horvát megyéket.

A dualizmus pártviszonyaira a kettéosztottság volt a jellemző a szerint a közjogi probléma szerint, hogy elfogadják-e a kiegyezést vagy sem. Ez károsan hatott a magyar politikai életre, egyrészt elvonta a figyelmet a gazdasági problémákról, másrészt így arra kényszerült a kormányzat, hogy akár csalás árán is, de biztosítsa a kiegyezéspárti kormány létrejöttét, hogy a rendszert fenntarthassák.

Nukleinsavak
A nukleinsavak makromolekulák, amelyek minden sejtben megtalálhatók. Nukleinsavak segítségével történik a sejtekben a fehérjeszintézis, az átörökítés.
A nukleinsavat hidrolízissel összetevőkre bontották, melynek során háromféle alkotót találtak: foszforsavat, pentózt és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületeket, „bázisokat”, illetve nukleozidokat, amelyekben egy bázis egy cukorrészhez kapcsolódik.
A nukleinsavakban a cukorrész pentóz: vagy dezoxi-ribóz vagy ribóz. Ilyen alapon megkülönböztetünk DNS-t, azaz dezoxi-ribonukleinsavat és RNS-t, azaz ribonukleinsavat. Az RNS-ben és a DNS-ben előforduló bázisok nem teljesen azonosak.
DNS RNS
Alkotói
cukorrész
bázisok Foszforsav
2-dezoxi-D-ribóz
adenin, guanin
citozin, timin Foszforsav
D-ribóz
adenin, guanin
citozin, uracil
Molekulaméret
(nukleotid egységekben) Több millió 80-tízezer
Molekulaalak „kettős hélix” egyláncú
Előfordulás sejtmagban Főleg a plazmában
Legfontosabb
Biológiai funkció átörökítés fehérjeépítés

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az ellenség kiverése. A szabadságharc tetőpontja   » Mohács és az ország három részre szakadása   

Nem hasznosHasznos (+10 pont, 14 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor