Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar demokrácia működése

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

vázlat:

  • a magyar demokrácia 1989 után és az Alkotmány
  • a köztársasági elnök személye, teendői
  • a választási jog, a választások fajtái és lebonyolítása
  • a törvényhozás (az Országgyűlés és feladatköre)
  • az ombudsmanok
  • a végrehajtás (a pártok és a kormány illetve annak feladatai)
  • a miniszterek
  • az igazságszolgáltatás és szervei (alkotmánybíróság…) valamint azok feladatai
  • az önkormányzatok szerepe, felépítése
  • egyéb szervezetek (szakszervezetek, civil szervezetek)

Magyarország a szovjet uralom utáni rendszerváltás (1989) következtében demokratikus állam lett. Meghonosodtak a demokratikus intézmények és szabad választásokat tartottak, melynek eredményeként többpártrendszer jött létre. Magyarországon érvényesül a montesquieu-i hatalmi ágak megosztása, így tölti be az országgyűlés a törvényhozó, a kormány a végrehajtó, az Alkotmánybíróság és egyéb bíróságok pedig az igazságszolgáltatás szerepkörét. Mindezeket az 1989-ben módosított 1949 évi alkotmány garantálja. A magyar állampolgárok élhetnek az alkotmányban rögzített jogaikkal (szabadságjogok, egyenjogúság…).

A Magyar Köztársaság feje a köztársasági elnök, személye jelenleg Sólyom László. Megbízatása 5 évre szól. Az elnökök általában vezető jogtudósokból kerülnek ki és a kormány támogatásától függ a személyük, megválasztani pedig az Országgyűlés választja meg őket. Az elnöknek esküt kell tennie és csak ezután kezdheti ellátni teendőit. A köztársasági elnök jogköre lényegesen korlátozottabb, mint a miniszterelnöké, ugyanis intézkedni csak miniszteri ellenjegyzéssel intézkedhet. Egy elnököt legfeljebb kétszer lehet megválasztani (egyszer lehet újraválasztani).

Legfontosabb feladatai:

  • kinevezések
    • államtitkárok
    • a Magyar Nemzeti Bank vezetői
    • tábornokok
    • egyetemi tanárok
    • a Magyar Távirati Iroda vezetői
    • az MTA elnöke
    • követek, nagykövetek megbízása, fogadása (külügyminiszterrel)
    • nemzetközi szerződések megkötése
    • kitüntetések adományozása
    • állampolgári ügyekben való döntés
    • egyéni kegyelmezés

Bizonyos törvénytervezetek esetén normakontrollra küldhetik azt az elnökhöz, és az elnök visszaküldheti az országgyűlésnek megfontolásra vagy aláírhatja, de megsemmisíteni nem semmisítheti meg. Hadiállapot esetén az elnök kötelessége a védelem megszervezése és irányítása. Az elnök írja ki a választások időpontját is.

Választások

Magyarországon a választás minden magyar állampolgár joga, amelyet az alkotmány is rögzít. Az állampolgárok a választás útján vesznek részt az ország jövőjének alakításában, és ezzel érvényesíti akaratát a törvényalkotásban. A választások fajtáját tekintve Magyarországon képviseleti demokrácia működik. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok (akiknek ugyanannyi szavazatuk van) az adott képviselőjükre adott szavazatukkal megbízzák azt, hogy az Országgyűlésben képviselje érdekeiket.

Az országgyűlési választások 4 évente zajlanak, és ennek során választják meg az ország törvényhozó testületének, a magyar Országgyűlésnek a tagjait a különböző pártszínekben induló képviselőjelöltekből.

Az önkormányzati választások során minden állampolgár a saját lakóhelyének önkormányzatának tagjaira szavaz, akik közül majd a polgármester kerül ki.

Mindenki szavazhat bárhol saját lakóhelyén kívül, de azt jelezni és igényelni kell. A szavazás titkos szavazás, lezárt, lepecsételt szavazóurnákkal bonyolódik le a helyi választási bizottságok felügyeletével.

A magyar választás kétfordulós, kétszavazatos, töredék-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatvesztés érdekében kombinálja az egyéni és pártlistás rendszert, töredékszavazatokat hozva létre.  A 386 fős, egykamarás országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, 58-an országos és 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Párt akkor kerülhet az országgyűlésbe, ha listás szavazatai országos átlagban meghaladják az ötszázalékos küszöböt. A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok, itt is él az 5%-os küszöb. A választás hivatalos eredményét az OVB (Országos Választási Bizottság) hozza 8 nap elteltével, de a nem hivatalos eredmény már a választás napján kiderül.

Törvényhozás

A magyar demokrácia törvényhozó testülete a 386 fős Országgyűlés, amely a Parlament épületében évente kétszer ülésezik a tavaszi illetve őszi ülésszakon (- plenáris ülések, mivel azonban a teendők egymást érik, rendkívüli ülésszakok révén szinte folyamatosan ülésezik). A plenáris ülések mellett parlamenti bizottságokban folyik a munka. Az Országgyűlés joga és kötelessége a kormány munkájának ellenőrzése kérdések és interpellációk révén valamint más központi állami szervek (Állami Számvevőszék) irányítása. Ide a választás során bejutott pártok képviselői kerülhetnek. Az Országgyűlés házelnököt választ (Szili Katalin), aki házszabályt fogadtat el (pl. obstrukció elkerülése végett). Az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormánytagok, de akár az egész kormány ellen is, viszont még az Országgyűlés egymaga sem mondathat le egyetlen minisztert sem. Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:

  • nemzetközi szerződések lebonyolítása (külügy)
  • haderő alkalmazásáról döntés bizonyos helyzetek okán (hadügy)
  • megválasztja:
    • a köztársasági elnököt
    • a miniszterelnököt
    • az alkotmánybírákat
    • az ombudsmanokat
    • az Állami Számvevőszék vezetőit
    • a Legfelsőbb Bíróság elnökét
    • a legfőbb ügyészt
  • önkormányzatok feloszlatása
  • népszavazás kiírása
  • közkegyelem

A különböző emberi jogok tiszteletben tartása és felügyelete a különböző ombudsmanok feladata, akik azonban nem hozhatnak kötelező intézkedéseket és jogi szankciókat sem alkalmazhatnak. Csak az országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Egyik ilyen ombudsman az adatvédelmi biztos is (Péterfalvy Attila) vagy az állampolgári jogok biztosa (Lenkovics Barnabás).

Végrehajtás

A választások után a megválasztott képviselőkből saját pártjuk szerint (amennyiben az egyértelmű többséget szerez) kormány alakul. Ha a többséget egymaguk nem érik el, a pártok kormánykoalícióba tömörülnek és megállapodnak a közös kormányzásról, egyeztetik elképzeléseiket és felosztják a miniszteri székeket egymás közt.

Az nagyobb magyar pártok:

  • Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ – Orbán Viktor)
  • Magyar Szocialista Párt (MSZP – Gyurcsány Ferenc)
  • Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ – Retkes Attila)
  • Magyar Demokrata Fórum (MDF – Dávid Ibolya)

A kisebbek például:

  • Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP – Semjén Zsolt)
  • Magyar Kommunista Munkáspárt (MKP – Thürmer Gyula)
  • Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP – Csurka István)
  • Független Kisgazdapárt (FKGP)

A kormány és annak tagjai a kötelező eskütétel után kezdheti el munkáját.

A kormány feje a miniszterelnök (jelenleg Gyurcsány Ferenc), az ország legnagyobb demokratikus hatalommal rendelkező személyisége. A miniszterelnököt rendszerint a választásokon győztes párt adja. Feladata a kormányülések vezetése, a kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzése. A kormány feladatai:

  • alkotmányos rend és jogok védelme
  • törvények előkészítése
  • törvények végrehajtásának biztosítása
  • külpolitika alakítása
  • irányítja és összehangolja a minisztériumok és alárendelt szervek munkáját
  • helyi önkormányzatok ellenőrzése
  • közrend és közbiztonság védelme a szükséges intézkedésekkel
  • meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi rendszert, gondoskodik fedezetéről
  • biztosítja a gazdasági-társadalmi tervek kidolgozását és végrehajtását

A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára különböző embereket bíz meg vagy ment fel a gazdaság különböző területeit érintő miniszteri hivatal betöltésével illetve az alól. A miniszterek képviselik szakterületük érdekeit az Országgyűlés előtt és a kormányban. A különböző minisztériumok például: gazdasági, pénzügy, hadügy, oktatási, közlekedési és vidékfejlesztési, rendészeti, földművelésügyi. Ezeken kívül, mint demokratikus intézmény létezik még a Miniszterelnöki Hivatal is. A minisztériumok vezető tisztségviselői az államtitkárok.

Igazságszolgáltatás

Ma Magyarországon az igazságszolgáltatói hatalmi ág szerepét három fontos demokratikus intézmény, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság látja el az egyéb kisebb, települési bíróságokkal együtt.

A függetlenül működő Alkotmánybíróság legfontosabb feladata az alkotmányosság normáinak felügyelete az Alkotmánybíróság elé terjesztett törvények felülvizsgálata által. Ilyenkor a törvénytervezetet és hatásait egybevetik az alkotmánnyal, és ha találnak benne ellentmondást, megsemmisítik azt. Ezáltal az Alkotmánybíróság felügyeli az országgyűlést, azon keresztül pedig a kormány munkáját. Vezetőjét, az Alkotmánybíróság elnökét (jelenleg Dr. Bihari Mihály) 9 évre választja az országgyűlés, miután esküt tett az Aranybullára. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire egyaránt kötelezőek és fellebbezhetetlenek.

A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve. Feladatai közé tartozik a megyei és más ítélőtáblákról eléterjesztett javaslatok elbírálása, a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása. Határozatai minden bíróságra kötelező érvényűek. Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés kétharmados szavazással választja meg.

A Legfőbb Ügyészség feladata a törvényesség védelme. Ennek ellátásához felhatalmazással rendelkezik a peres ügyek előkészítésére és esetleges nyomozására vonatkozólag, azért, hogy eldöntse szükség van-e vádemelésre és büntető eljárás bírósági lefolytatására. Feladata a bűnügyi nyomozások és a büntetés-végrehajtás törvényességének biztosítása. Törvényi felhatalmazás alapján magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet végez. Elnöke a legfőbb ügyész, személye jelenleg Dr. Kovács Tamás.

A hatalom megosztását más eszközök is szolgálják. Ilyenek például az

Önkormányzatok

Önkormányzattal különféle érdekvédelmi szervezetek, egyetemek, egyházak, szakmai szervezetek is rendelkezhetnek, de a legfontosabbak a települési önkormányzatok. Ezek a központi hatalom mellett egy sajátos hatalmi ágat képviselnek, így szolgálva a hatalmi egyensúlyt. Kezükben van az adott település vagyona, az önkormányzat határozza meg a település költségvetését is. Gondoskodik a törvények, jogszabályok betartásáról valamint ellátja kötelező feladatait (oktatás, egészségügy, egyéb közszolgáltatások). Feladatuk még saját közösségük demokratikus elveken alapuló szervezése, irányítása. Ezért önkormányzati képviselő-testületet hoznak létre, mely adókat vethet ki és mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt vagy nincs más szerv hatásköre alá vonva.

Szervezete szerint az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület (megyei jogú városokban és Budapesten a közgyűlés), amely évente legalább 6 ülést tart, melyek nyilvánosak, de bizonyos esetekben zártak is lehetnek. A képviselő-testület bizottságokat hozhat létre bizonyos feladatkörök hatékonyabb elvégzésére. Az önkormányzat vezetője a polgármester, aki saját hivatalából (polgármesteri hivatal – vezetője a képviselő-testület alkalmazottja, a jegyző) felügyeli a képviselő-testület határozatainak végrehajtását. A polgármesteri hivatal foglalkozik az állampolgárok különböző ügyeivel, például az okmányirodai feladatokkal.

A nagyobb intézmények fenntartása és egyéb, nagyobb költségvetésű szolgáltatások ellátását a megyei önkormányzatok szolgálják, melynek vezető testülete a közgyűlés az azt irányító elnökkel az élén. A megyei önkormányzatnak külön hivatala van, vezetője a főjegyző. A megyei önkormányzat a megyei jogú város feladatait is ellátja. (Budapesten egyedi szabályozás van)

Magyarországon a kisebbségek is ugyanúgy élhetnek szavazati és egyéb szabadságjogaikkal, mint bárki más. Ezért politikai pártokat valamint kisebbségi önkormányzatokat (megyei vagy országos) alakíthatnak, tehát a választások során az adott település önkormányzatán kívül kisebbségi önkormányzatok is alakulnak, melyek az adott kisebbség érdekvédelmét látják el.

Egyéb szervezetek

Kisebb, szintén érdekvédelmet szolgáló szervek a különböző szakszervezetek, kamarák és egyéb civil szervezetek.

A szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik a munkaadókkal szemben. A munkahelyeken szerveződnek (a pártoknak ez tilos) és ha kell, legkomolyabb fegyverükhöz, a sztrájkhoz is nyúlnak.

A kamarák szintén érdekvédelmi egyesületek, de ezek nem munkahely szerint, hanem foglalkozás, szakma szerint szerveződnek és az azonos szakmában dolgozók érdekvédelmét látják el – néhány esetben a kamarai tagság előfeltétele is lehet a munkavégzésnek (egészségügy, ügyvédek).

A civil szervezetek olyan egyesületek, amelyek tartós jelleggel szerveződnek nagyobb (nem háztartásszintű) társadalmi csoportok céljainak elősegítésére, de sem haszonszerző, sem a politikai hatalom megszerzésére irányuló közvetlen tevékenységet nem folytatnak. Sokféle tevékenységre specializálódhatnak, például a környezetvédelemtől kezdve az egyes kedvtelésekig.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Magyarország az I. világháború után   » Mária Terézia és II. József uralkodása Magyarországon   

Nem hasznosHasznos (+19 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor