TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A magyar gazdaság a vegyesházi királyok idején | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar gazdaság a vegyesházi királyok idején

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

A magyar gazdaság a vegyesházi királyok idején

A bárói hatalom erősödésének következményei

Bárók: IV. Béla törvényei nevezték először a nagybirtokosokat ~-nak, a szervienseket pedig nemeseknek. (Szerviensek: [lat. „szolgák”] Közvetlenül a király szolgálatában álló udvari vitézek legfelső rétege a XI-XIII. Századi Magyarországon. Birtokaikat katonai szolgálatuk révén tovább gyarapíthatták, közvetlenül királyi bíráskodás alá tartoztak.

A báró hatalom erősödésének oka
A királyi birtokadományozás következtében nagy birtoktestek tulajdonosaivá váltak.

Familiaritás: Egy sajátságos függési viszony a társadalom felső rétegében, mely bizonyos pontokon idézi a klasszikus Nyugat-európai hűbéri láncot, de bizonyos pontokon eltér tőle. Az úr és a szolgálatába állt kisebb birtokosok között kialakult személyi függőségi viszony. A hűséggel, fegyveres vagy egyéb szolgáltatásokkal tartozó familiárisok uruktól természet- és pénzbeni juttatásokat, jogi védelmet élveztek, illetve családjához tartozónak számítottak. A familiáris viszony személyre, ill. időre szólt, a felek bármikor megszüntethették, ezért állandó függőségi láncolat (ún. hűbéri lánc) nem alakult ki. (Birtokokat CSAK a királytól kaphatott.)

Egységes jobbágyság(=jogaiban és kötelezettségeiben egységes) kialakulása
A XIII. századra fejeződik be a folyamat Közép-Kelet-Európában.

A tartományúri hatalom kialakulása
Egyes bárók országrésznyi területek birtokosaivá váltak.

Az Árpád-ház kihalása
Az utolsó Árpád-házi királyok idején anarchia uralkodott, 1301-ben III. András halálával kihal az Árpád-ház.

Károly Róbert

Trónharcok
a) Interregnum: (lat.) Törvényes uralkodó nélküli időszak. Általában az uralkodó halála, lemondása, trónfosztása után, akkor következik be, ha a következő uralkodó valamilyen oknál fogva nem foglalja el a trónt.

b) A valóságban: Vannak trónkövetelők, akik vérségi leszármazás alapján követelték a magyar trónt, akiket idővel királlyá is fognak koronázni.

c)Érvényes koronázás feltételei:
-Szent Korona
-esztergomi érsek
-Székesfehérvár

de ezek a koronázások nem tettek eleget ennek a szokásjognak.

Károly Róbert trónra kerülése:
(Háromszor koronázták királlyá)
a) 1301-től tekintette magát királynak
b) 1308, de hivatalosan ez sem érvényes
c)1310-ben zajlott az érvényes koronázás

A történészek 1308-tól tekintik királynak. Oka: Látszott, hogy a harcokból ő kerül ki győztesen. Megkezdte a tartományurak visszaszorítását.

Innentől fogva kezdetét veszi a vegyesházi királyok kora a nápolyi Anju-ház uralkodásával.

A tartományúri hatalom

Tartományúr: Olyan bárók, akik országrésznyi területeket birtokoltak.

Hatalmuk jellemzése
-Önállóságra törekvő részállamok az országon belül.
-Uralkodói felségjogokat gyakoroltak (=kiskirályok)
pl.: Csák Máté, Aba Amadé, Borsa Kopasz
pénzverés
önálló külpolitika
dinasztikus házasságok

Felszámolás kezdete

Károly Róbert megütközik az Abákkal. Győzelem a rozgonyi csatában (1312). Folyamatosan felszámolja a tartományúri hatalmakat (kivéve: Csák Máté).

Támogatói
-Köznemesség
-Városok
-Polgárok
Megkapják az elkobzott birtokokat, így új nagybirtokosokat szereznek meg (Báthoryak).

Birtokadomány
-Örök-adomány
-Honor-birtok: tisztséghez kötődő királyi birtok.

Károly Róbert gazdaságpolitikája:
-Tanácsadója: Nekcsei Dömötör
a) Regálé jövedelem megerősítése (=Királyi felségjogon élvezett jövedelem. Pl.: kamarahaszna, sómonopólium, harmincad)
b) Bányaregálé (bányabér, urbura):
Az ércbányák hozamából a kincstárnak fizetett illeték (de jelenti a földesúri jövedelmet is, amely jobbágyi szolgáltatásokból származott).
-Arany:10%
-Ezüst: 8%
c) Pénzverési monopólium: A bányabér bevonása után a nemesfémekből pénzt verettek (ötvözve), a kivont pénz a kincstáré.
d) Harmincad vám: Az áru forgalmi értékének 3,33%-át be kellett szolgáltatni.
e) Városok adói
f) Kapuadó (portális adó): A kapunként szedett állami adók gyűjtőneve. A XV. századtól a kezdetben jobbágytelket jelentő kapu adózási egységgé vált, s rendszerint több, változó számú és vagyonú jobbágyháztartást foglalt magába. 1848-ig a legfontosabb állami adónak számított.
g) Értékálló aranypénz bevezetése firenzei mintára (firenzei fiarínó), aranyforint.

Külkereskedelem
a) Exportcikkek:
-Élő állat
-Só
-Bor
-Nemesfém (Világtermelés 30-40%-a!)

b) Importcikkek:
-Luxuscikkek (fűszerek, selyem)
-Iparcikkek (textil, fegyverek)

c) A visegrádi királytalálkozó
Megállapodás Károly Róbert, a cseh, és a lengyel király között, miszerint kereskedőik megkerülik Bécs városát, melynek árumegállító joga volt. A nyugati iparcikkek így szabadon eljuthatnak a három országba.

Nagy Lajos politikája

Törvényei (1351)
a) Az Aranybulla megújítása, de bizonyos pontokban változtat.
b) Ősiség törvénye: Nemesi föld eladhatatlan (elidegeníthetetlen). → Megtiltotta az Aranybulla szabad birtokforgalmát.

Megakadályozta a nemesi föld felaprózódását.

PROBLÉMA: Akadályozni fogja a mezőgazdaság modernizációját a 18-19. században. Széchenyi Hitel c. munkájában vetette fel eltörlésének szükségességét.

c) Egy és ugyanazon nemesség elve: A nemeseket vagyoni helyzetüktől függetlenül ugyanazon jogok illetik meg.
d) Kilenced törvénye: Törvényben rögzítette a kilencedet. → Egységesítette a jobbágyi terheket.
e) Kultúra: Egyetemet alapított Pécsett. (Magyarország első egyeteme!!)

Jelentősége:
A Magyar Királyság egyik fénykora
megteremtette az ország belső békéjét
dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, gazdaság, kultúra fejlődését
Külpolitikája és hadjáratai révén Magyarország európai nagyhatalommá vált

Luxemburg Zsigmond

Trónra kerülése
Nagy Lajos lánya, Mária örökli a magyar trónt, férje, Luxemburg Zsigmond. (1385)
A bárók egy része a királynőt, másik Zsigmondot támogatta.

Bárói ligák: Bárók szövetsége a hatalom megszerzéséért.

Luxemburg Zsigmond hívei győznek.

Rendi fejlődés
-Zsigmond törvényei nevezik először köznemeseknek, megkülönbözteti őket a báróktól.
-1435-től meghívták a köznemeseket a főnemesek és a bárók gyűlésére.

Első rendi országgyűlés!
Törökellenes harcok
a) Megütközött a törökkel (nikápolyi vereség, 1396)
b) Hadseregreform
Telekkatonaság rendszere: Minden húsz jobbágytelek után egy íjászt kellett biztosítani.

Hunyadi János:

Trónutódlás Zsigmond után
-Zsigmond lányának férje, Habsburg Albert következett volna;
-Jagelló Ulászló kerül ki győztesen a bárói ligák harcaiból. (III. Ulászló, lengyel király=I. Ulászló, magyar király) Ismét perszonálunió Magyarország és Lengyelország között.

Hunyadi János felemelkedése
-Jagelló Ulászlót támogatta, mint általában a Délvidék bárói
-A király támogatásával került az ország legnagyobb bárói közé (olyan tisztségeket is kapott, amellyel nagy földterületek is járnak
Szörényi bánság
Temesi ispánság
Nándorfehérvári kapitányság
Erdélyi vajdaság

Törökkel szembeni politikája:
-”Támadás-védekezés” elve
-Déli végvárrendszer megerősítése
-Támadó hadjáratokat indított

Haderő
A magyar haderő létszáma csökkent ugyan, de a minőségi változás következtében ütőképessé vált.
-Nemeseket külföldi hadjáratra kötelezni nem lehetett, mert az Aranybulla tiltotta
-Zsoldosok
-Katonáskodó familiárisok
-Külföldi segédhadak
-Népi önkéntesek → ebben a korban kezdik őket kereszteseknek nevezni
-Irregulásris haderők (egységes szervezési, hadkiegészítési, szolgálati, kiképzési rendszerrel, fegyverzettel és ruházattal nem rendelkező hadsereg)

Fegyverek
-Tűzfegyverek
-Huszita szekérvár módszere
-Könnyűlovasság (mozgékony)

Téli hadjárat(1443-44 tele):
-Cél: Drinápoly elfoglalása
-Sorozatos győzelmek
-A török békeajánlatot tesz (10 éves béke, hadisarc, bizonyos területek átengedése)
-A király aláírja a békét, de megszegi azt, megindul a hadjárat a délvidékre → várnai vereség (1444), (mai Bulgária területén)
-A király életét vesztette, a Jagellók elvesztették Magyarországot (V. László személyében Habsburg uralkodó kerül trónra)

Hunyadi, mint kormányzó
-V. László még kiskorú → Hunyadi a kormányzó
-Keresztes hadjáratot tervez az ország határait fenyegető török ellen, birtokai jövedelmét is felhasználva

A nándorfehérvári (mai Belgrád) diadal (1456):
-A szultán ostrom alá veszi a Délvidék legerősebb várát
-Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte
-Több, mint 50 évre megfékezte a török további európai hódításait
-A csata után járványban Hunyadi életét vesztette
-Emlékét őrzi a déli harangszó

Hunyadi Mátyás

Hunyadi János halála után az uralkodó, V. László a túlságosan megerősödött Hunyadiak visszaszorítására tesz kísérletet; az idősebb fiú, Hunyadi László jogait apja méltóságában nem erősíti meg.

Bosszúból a Hunyadiak hívei meggyilkolják a királyt támogató Garai-Cillei liga egyik vezetőjét, Cillei Ulrikot.

V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig börtönbe veti.

Mátyás trónra kerülése:
V. László, félve a Hunyadiak bosszújától, Prágába megy (ő a cseh király is), magával viszi Mátyást, de váratlanul meghal.
1458 telén, a Duna jegén választották meg a 15 éves Mátyást.

Törökellenes politikája:
-Nem folytatta apja törökverő politikáját, hanem védekező álláspontra helyezkedett.
-Déli végvárrendszer megerősítése; bizonyos várak visszafoglalása (Jajca, Szabács)
-Emiatt sok bírálat érte

Hódító hadjáratai:
-Terve egy Duna-menti monarchia létrehozása
-Csehországi hadjáratok:
kísérletet tett a cseh korona megszerzésére, sikerül is, de a királyi címen osztoznia kellett (II. Jagelló Ulászlóval)
Meghódított cseh területeket (Morvaország, Szilézia), de megtartásuk óriási anyagi áldozatot követelt. Ezek miatt is sok bírálat érte.

-Alsó-ausztriai hadjáratok:
Területszerzés+Bécs elfoglalása
Mátyás haláláig tartó folyamat

-Kompromisszum a Habsburg uralkodóval: Amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a trónt, és fordítva. (Mátyás király 1490-ben, törvényes örökös nélkül halt meg.)
-Megpróbálta megszerezni a Német-római császári címet is, de sikertelenül (ezért feleségül vette Aragóniai Beatrixot)
-Fellángoló törökellenes harcok: Az 1470-es években kiújulnak a harcok a Délvidék területén; a török betörések miatt Mátyás támadó hadjáratot kezdeményez. 1479-ben, a kenyérmezei csatában győzelmet arat a török felett.
-1483-ban 10 éves békét köt a törökkel, amit a magyar rendek folyamatosan megújítottak 1521-ig.

Hadserege: Fekete Sereg
-Zsoldosok (anyagi áldozatot követelt)
-Hires katonája: Kinizsi Pál

Mátyás gazdaságpolitikája
-Adóemelések (fokozta a kincstár jövedelmét)
-Füstpénz: Több adófajta neve. A jobbágyházaknak ált. egy kéményük („füstjük”) volt, ezért a háztartások számának megállapításánál ezt vették alapul, s ez alapján vetették ki az adót. Itt: Füstönként szedett hadiadó (a kapuadó helyett).

Uralkodása idején budai, ill. visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak. Könyvtára világhírűvé vált (corvinák).

Jagelló-kor

Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven. Ulászló mellett szólt az a lehetőség is, hogy a török ellen lengyel vezetéssel jöjjön létre a szükséges nemzetközi pénzügyi és katonai összefogás, II. Ulászló családja ugyanis hatalmas európai területek fölött uralkodott. A Jagelló-dinasztia lengyel ága azonban más érdekeket követett, és így az elképzelés meghiúsult. Az 1515-ös bécsi kongresszuson a Habsburgok és a Jagellók a gyermekeik között kettős házassági szerződést kötöttek, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha a magyar uralkodó utód nélkül halna meg, akkor a Habsburgok öröklik a magyar trónt.
II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a Werbőczi István által készített új törvények a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötését, gyakorlatilag fél-rabszolgaságot vezettek be az országban. Ez Magyarország társadalmát hosszú évszázadokra visszavetette a fejlődésben, hiszen ezidőtájt a nyugatabbi országokban éppen a jobbágyság fokozatos megszűnése jelentette a későbbi nemzeti polgárosodás alapját.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Erdély   » Széchenyi istván   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 2 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor