Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar királyság története (1038-1205)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Trónharcok és pogánylázadások:

Péter és Aba Sámuel: Szent István halála után zavaros évek következnek az éppen csak megalakult magyar állam életében. Az István által megszabott öröklési rend értelmében Orseolo Péter lépett a trónra, aki uralkodásának első szakaszában szembekerült a vezető főúri csoporttal. A királyi tanácsba saját embereit ültette. 1041-ben ellenzéke elűzte Pétert, és Aba Sámuelt tette királlyá. Péter III. Henrik német császár sregeivel visszatér. 1044-ben a ménfői csatában Aba Sámuel döntő vereséget szenvedett, ellenfelei elfogták és megölték. Péter hűbéri esküt tett a császárnak, emiatt szervezkedés indult ellene. Alig számolta ezt fel és újabb mozgalom szerveződött eltávolítására Gellért püspök vezetésével. Ezzel párhuzamosan lázadás robbant ki az ország új rendje ellen.

Pogánylázadás: Békés egyik főembere, Vata vezette azoknak a felkelését, akik lesüllyedésüktől tartottak az Európához igazodó országban. A mozgalom az új berendezkedéssel azonosított egyház ellen fordult. A lázadók válogatás nélkül ölték meg a kezükre került egyházi és világi vezetőket, 1046-ben pl.: Gellért püspököt és Szolnok ispánt. Közben a Péter ellenes főurak visszahívták az országba Vazul fiait hogy vegyék át az ország irányítását. András, Béla és Levente herceg időleges szövetséget kötött a lázadókkal Péter uralma ellen, miután azonban Pétert elfogták és megvakították, leszámolnak Vata híveivel is.

Német beavatkozás és trónharcok: I. András (1046-1060) uralkodása alatt III. Henrik kétszer is támadt az országra. 1051-ben a Béla herceg vezette magyar sereg kitért a németek elől is visszavonulásra kényszerítette őket. A következő évben III. Henrik Pozsonyt ostromolta. I. András és Béla, aki dukátusként megkapta az ország 1/3-át, hamarosan szembekerül egymással a trónöröklés kérdésében (seniorátus ill. öröklődés) . András meghalt, Béla lett a király. Rövid uralkodása alatt leverte a Vata fia, János által vezetett pogánylázadást. Ennél nagyobb gond IV. Henrik ellenséges ellépése, aki Salamont (I. András fiát) akarta királlyá tenni. 1063-ban Béla meghalt, Salamon (1063-1074) lett a király. Béla fiai elmenekültek, majd néhány év múltán harcot kezdenek Salamon ellen. I. Géza (1074-1077) uralta az ország nagy részét, Salamon csak a nyugati határ szélét tudta megtartani.

Az új rend megszilárdítása: Szent László és Könyves Kálmán:

A trón biztosítása: Géza halála után I. (Szent) László (1077-1095) lett a király, de uralkodását hosszú évekig veszélyeztette Salamon, akit IV. Henrik segített. Salamon belátta, hogy IV. Henrik nem tudja komolyan segíteni, ezért 1081-ben megegyezett Lászlóval: Salamon bőséges anyagiak ellenében lemond a királyi címről, László ezzel az ország egyedüli törvényes urává vált.

Szentté avatások, Egyházpolitika: 1083-ban VII. Gergely pápa engedélyezte István király, Imre herceg, Gellért püspök, valamint andrás és Benedek remeték szentté avatását. Ez a világi hatalmat is szolgálta, emelte az Árpád ház tekintélyét, külföld felé pedig bizonyította hogy Magyarország valóban keresztény ország lett. László nem fogadta el a királyok fölé emelkedő papság eszményét, s a magyar egyház ügyeiben sem adta ki kezéből a döntés jogát. Bőkezű adományaival ő alapozta meg az egyházi nagybirtokrendszert.

Hadjáratok és terjeszkedés: László bátor, jó harcos, kiváló hadvezér volt. Uralkodása egybeesik a magyar terjeszkedés kezdeteivel, ugyanis megszűnt a fenyegető német nyomás nyugaton. A keleti nomád betöréseket is László verte szét, és 1091 tavaszán bevonult Horvátországba, beleavatkozott a lengyel trónharcokba is.

Könyves Kálmán: I. Kálmán (1095-1116) trónrakerülésének körulményei nem tisztázottak. Lászlónak egyenes ági örököse nem volt, így I. Géza két fia, Kálmán és Álmos közül kellett királyt jelölnie. Kálmánt egyházi pályára nevelték, Álmost vitéznek, László mégis Kálmánt tartja a trónra érdemesebbnek. Álmos folyamatosan lázong Kálmán ellen, ezért az megvakíttatja. Kálmán uralkodása alatt került Magyarország fennhatósága alá Dalmácia. Horvátország és Dalmácia közjogi különállását megtartotta, és élükre nem ispán hanem bán (magas rangú királyi helytartó) került

Belső rend: László és Kálmán uralkodása alatt visszafordíthatatlanná vált az államalapítással megindult átalakulás. A pogánylázadások megszűntek. Az uralmuk alatt kialakult társadalmi rend és az ország belső igazgatása kb. egy évszázadig nem változott.

Hatalmi harcok és külháborúk a XII. Században. III.Béla:

Királyok és trónkövetelők: (1116-1172)  A Kálmánt követő fia, II. István fiú utód nélkül halt meg, a trónra Álmos szintén megvakíttatott fia, II. (Vak) Béla került. II. Béla legyőzte a trónkövetelő Boriszt, akivel II. Gézának is meg kellett küzdenie.

Háborúk: A belviszályoktól függetlenül folytatták a királyok háborúikat különböző szomszédaik ellen. II. István szinte minden évben háborúskodott, II. Béla alatt került Bosznia magyar fennhatóság alá. II. Géza 1146-ban legyőzte Henrik osztrák őrgrófot.Hatszor avatkozott bele az orosz fejedelmek harcaiba. A század közepétől országunk hatalmi helyzete megváltozott: egyszerre fenyegette nyugatról Barbarossa Frigyes német császársága, délről pedig az átmenetileg ismét megerősödő bizánci birodalom I. Mánuel császár vezetésével. I. Mánuel hajlandó III. Istvánt támogatni, ha annak öccsét, Bélát védnöksége alá veheti, akit el is jegyzett lányával és örökösévé is tette.

III. Béla (1173-1196): III. István halála után Béla nem minden neházség nélkül lett magyar király. Sokan tartottak tőle, hogy a király bizánci fennhatóságot jelent majd. Lukács esztergomi érsek nem is volt hajlandó megkoronázni, mert attól tartott, hogy Béla majd az ortodox egyház uralma alá helyezi a magyar kereszténységet. Az új király azonban eloszlatta az aggodalmakat: az ország függetlenségét megőrizte, és a római egyház híve maradt. Uralma idén állt az Árpád-kor magyar királysága a csúcsán, 1192-ben elérte I. László szentté avatását is.

Jövedelmei: Egy teljes jegyzék szerint III. Béla jövedelmei a német és a bizánci császászárokéi után a legmagasabbak közé számítottak. A pénzkibocsátás a jövedelmek 36%-át, a sómonopólium 10%-át tette ki. A jövedelem maradéka vámokból és adókból tevődött össze.

Kancellária: Az írásbeliség tette szükségessé az állandó és független iratkibocsátó szerv létrehozását.(a királyi kápolna papjai már nem bírták a megterhelést). Így jött létre a királyi kancellária.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Mohács és következményei   » Great discoveries   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 5 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor