TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A magyar nép története | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar nép története

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Népünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miatt nehezen kutatható és ma is sok a vitás kérdés. A finnugor nyelvcsalád őshazája az Ural vidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása) A fő foglalkozás halászat, vadászat, gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellett. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosan megismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki. Korán kapcsolatba kerültek indoiráni népekkel, melyek a fejlettebb ismereteket közvetítették nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődött, megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat.

Nyugat felé húzódtak és átkeltek az Urálon, majd benyomultak a Volga–Káma vidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a nyugatra kerülő finnek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválásához vezetett. Az Uráltól keletre az Ob, Irtisz, Iszim, Tobol vidékén maradt ugorok iráni népek hatása alá kerültek, átvették a réz- és bronzművesség mesterségét. A II. évezredben bekövetkezett a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való áttérés. (földművelés, állattartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az 1500 körül bekövetkezett demográfiai robbanás és az újabb szétrajzás. Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzettségek és az ugorkori falutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is. I. e.700 körül éghajlati változás, erős felmelegedés következett be, mely által a lomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódott. Az ugorok északra húzódtak, a magyarok együttmaradtak és nomadizálódtak. Ezután új őshazát találtak maguknak Magna Hungáriát (Baskíria: i.e. 500 – i.u. 550) Itt török népekkel kerültek kapcsolatba, akiktől átvették a legeltető állattartást és a növénytermesztést. A letelepült életforma jellemző: ekés földművelés (vaspapucsos faeke), kölesbúza és gabonafélék termesztése. A vagyoni különbségek miatt létrejönnek a vagyoni és politikai alapon szerveződött törzsek. ( 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt–Gyarmat)

730 körül elhagyták Baskíriát és Levédiába ( Volga, Don ) vándoroltak, ahol kazár fennhatóság alá kerültek. A fölművelésben áttértek a csoroszlyás eke használatára. Átvették a kazár rovásírást és a kettős fejedelemséget. (kündü v. kende = szent fejedelem és Gyula = hadvezér) Gazdasági helyzetünkre is kedvezően hatott a Kazár birodalom gyors fejlődése. Bekapcsolódtunk a Birodalom kereskedelmi életébe. Iráni és török jövevényszavaink s a gyarapodó növénynevek a kertkultúra kialakulását és a letelepülést jelzi. 830 körül belső harcok alakultak ki, s ennek következtében el kellett hagyniuk Levédiát és az Etelközbe (folyamköz) menekültek. Itt csatlakozott hozzájuk egy 8. kabar törzs. Itt-tartózkodásuk idejéről már írott források is beszámolnak. (Dzsaihani – perzsa tudós, Ibn Ruszta – arab földrajztudós, Gardizi – perzsa történetíró) Etelközből már több zsákmányszerző hadjáratot indítottak a Kárpát – medence felé 862 – től. A törzsi szövetség megerősítéséért létrehozzák a vérszerződést.

A honfoglalás

A honfoglalás előtt a Kárpát – medencében éltek avarok a Dunántúl ÉNy-i és DK-i vidékein, az Alföldön és a Tisza mentén. Az avarok 568 körül telepedtek be és 800-ban a frankok támadása verte szét az avar törzsszövetségeket. Az Alföld nagy része és Erdély bolgár uralom alá tartozott a honfoglalás előtt. Ezen kívül éltek elszórtan kelták, hunok, germán törzsek (gótok, longobárdok), thrákok, frankok és szlávok is. A kettős honfoglalás elmélete László Gyulától ered, aki szerint 680 körül az avarok Kárpát-medencébe érkező 2. hullámát nem török, hanem magyar népesség alkotta.

A  magyarok Etelközből több zsákmányszerző hadjáratot indítottak gazdag ajándékok fejében. 894 – ben Bölcs Leó szövetségeseként legyőzték a bolgár cárt Simeont. A sikeres hadjáratot követő évben nagyerejű támadás érte a magyarokat (895). A besenyők nem portyáztak, hanem teljes erejükkel és egész népükkel zúdultak eleinkre, mivel őket is szorította más nép. Így indult meg 895–896–ban a honfoglalás Árpád vezetésével a Vereckei -, Tatár -, illetve a Békás szoroson. A Dunamenti területekre telepedtek le, ahol számottevő ellenállással nem találkoztak. 898–ban a kelet frank uralkodó itáliai ellenfele, Berengár ellen harcoltak. A X. század elejére az egész Kárpát – medence a magyarok kezére került. 902 – ben a morva állam maradványait verték szét, 904 – ben tőrbe csalták és megölték Kurszánt, 907 – ben a bajorokat győzték le Pozsony közelében.

A honfoglalás utáni kalandozások, államalapítás: I. Géza és Szent István politikusi, hadvezéri és államférfiúi portréjának bemutatása

A leggyakrabban megjárt vidékek Észak – Itália, Bajorország, Szászország voltak, de eljutottak Dél – Itáliába, Franciaországba sőt átkeltek a Pireneusokon is. Az elsődleges cél a zsákmányszerzés volt. A sikeres hadjáratok titka a nomád harcmodor volt. A több évig tartó seregjárások összefogásra serkentették a Nyugat népeit. I. (Madarász) Henrik kilencévi adófizetéssel békét vásárolt a magyaroktól és az eltelt időt erőgyűjtésre használta fel. 933 – ban vereséget mért a magyarokra Merseburgnál. 955 – ben I. (Nagy) Ottó mért döntő csapást a magyarokra Ausburgnál, ami  a kalandozások végét jelenttte.

*Arkadiapolisz – i csata: utolsó ütközet a Balkánon (970)

A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé, hogy a honfoglalást követő évtizedekbena fejedelmi hatalom változásait rekonstruálhassuk. Árpád helyzete nyilvánvalóan megerősödött Kurszán kündü halálával (904), de a kalandozások idejéről nincs nyoma egységes központi hatalomnak. Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis mindig a nemzettség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe Árpád dédunokája, Géza fejedelem, aki 972-ben vette át az ország irányítását Taksonytól, akinek egyetlen fontos tevékenysége a besenyők áttelepítése volt aDuna partjára. Géza létrehozta a szolgáló falvak rendszerét, melyek adóiból próbálták fenntartani a fejedelemséget. A fejedelem hatalma egyre jobban kiterjedt a törzsekre. Géza feleségül vette az erdélyi gyula lányát Saroltot. Elismerte a nagyfejedelmi család örökletes méltóságát. Géza létrehozta a békés bel- és külpolitikát. A környező országokkal dinasztikus kapcsolatokat hozott létre, lányait a környező fejedelmekhez adta. Az elsőt Velence fejedelméhez, a másodikat a lengyel, a harmadikat a bolgár fejedelemhez adta, a negyediket Aba Sámuelhez. 962-ben létrejött a Német-római császárság és délen Bizánc. A békekötés érdekében Géza 12 küldöttet küldött 973-ban a Quedlinburg-i királytalálkozóra. I. Ottó hittérítő papokat és lovagokat küldött Magyarországra. 974-ben érkezik Magyarországra Brúnó és megkeresztelte Gézát és fiait. Géza a seniorátus és levirátus helyett létrehozta a primogenitúra öröklődési rendszert. (az első szülött legidősebb fiú örökli a hatalmat)

Géza után 997-ben fia, István került hatalomra, akinek első feladata Koppány (997) és Ajtony (1018) legyőzése volt. István fejezi be az ország egyesítésének folyamatát. Istvánt 1001. január 1-jén koronázta meg Asztrik apát zárt koronával Esztergomban. István ellenfelei legyőzése után hozzákezd az ország területi egységének létrehozásához. Létrehozza a királyi vármegyéket élén az ispánnal (comes). Központja a királyi vár, benne: a várkatonák, várjobbágyok és a várnépek. Az ispán feladata az adószedés, a bíráskodás, a király akaratának érvényesítése és a hadseregszervezés. A vármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak, bennük a szolgálók, élén az udvarispánnal, feladatuk az élelemmel való ellátás volt. István idején létezett 40-44 vármegye és 24 határvármegye a frank állam mintájára.

István törvényei két csoportra bonthatóak: 1. koronázásakor 2. élete utolsó évtizedeiben. István a pogány szokásokhoz híven elrendelte a templomépítést 10 falunként egy templom. Bevezette az egyháztizedet, létrehozta a püspökségeket (8), az érseki rangot (esztergomi, kalocsai), a főkegyúri jogot: az egyházi vezetők kijelölésének jogát és apátságokat hozott létre (Pannonhalma, Zalavár, Pécsvárad, Bakonybérc), létrehozta a királyi tanácsot, ami a központi iráyítás része és az udvari kápolnát. (a királíi udvar papi testülete, élén az esztergomi érsekkel, feladatuk: hivatali munkák) Törvényeiben védte a magántulajdont és a szabadokat, eltörölte a vérbosszút, bevezette a vérdíjat. Külpolitikája védekező jellegű volt. Egyetlen harca volt 1030-ban, amikor II. Konrád támadását verte vissza. István még életében kijelölte utódját, Orseoló Pétert, mivel nem tudta érvényesíteni a primogenítúra jogát.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magyar államalapítás   » A rendi állam kialakulása Európában   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor