TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A náci és a bolsevik ideológia - Történelem tételek | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A náci és a bolsevik ideológia

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek
vázlat:
•az ideológia fogalma és fajtái
•a nácizmus jelentése és az ideológia jellemzői
•Hitler programja a Mein Kampf-ban
•a bolsevik ideológia, annak céljai, jellemzői
Az ideológia szó eredetileg és szó szerint az ideák (gondolatok, eszmék, ötletek) rendszeres tanulmányozását, tanát jelentette. Modern megfogalmazás szerint olyan, általános világnézeti jellegű (filozófiai, vallási, gazdasági, politikai) eszmék egységes elméletté szervezett rendszerét érti rajta, mely megkísérli az aktuális vagy mindenkori emberi társadalom kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Utóbbi elvek tartalmazhatnak az egyén számára ideális viselkedési módokat, a közösségi irányításának formáit, illetve hasonló gyakorlati elveket. Az ideológiáknak különböző funkciói vannak:
•társadalom-leíró, szervező
•azonosító
•megkülönböztető
Az ideológia tehát eszmék, elvek összessége, melyeket azért hoznak létre, hogy koherens egésszé formálják a pártok mondanivalóját. Az ideológia megkönnyíti a tájékozódást a pártok között. A nagy francia forradalom utáni korszak terméke. Az ideológiák mindig két vonatkozása van: Belső és külső.
•belső: az ideológiák mindig egy közösségre adnak útmutatást. Megfogalmazzák az identitásukat (azonosítás). Integratív szerepe van.
•külső: minket azonosít másokkal (megkülönböztet). Ad egy teljesnek tűnő világmagyarázatot.
Az ideológiáknak a nagy alapkérdéseket illetően van kidolgozott nézetük. Pl.: az emberek egyenlők vagy nem, a többség és kisebbség viszonya.
A náci ideológia
A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus egy totalitárius világnézet és mozgalom. Képviselői Németországban 1933-ban megszerezték a politikai hatalmat és egypárti diktatúrát alakítottak ki, amit az 1938-ban bekövetkezett Anschluss után Ausztriára is kiterjesztettek. Tagjait faji és etnikai alapon megkülönböztető társadalmat teremtett.
Az ideológia fontos elemei
•élettér-elmélet („Lebensraumpolitik”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé történő terjeszkedés által)
•marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
•a zsidóság és szlávság elleni fajgyűlölet a német/germán/árja felsőbbrendűségből (Übermensch, Untermensch) kiindulva
•Führerprinzip = a vezetőben való feltétlen hit
•a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszűntetése
•szociáldarwinizmus (az emberi társadalomban is a „legalkalmasabb” csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni)
•eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
•homofóbia (homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv)
•a vallásszabadság korlátozása
Mindezek alapján Hitler programja a Mein Kampf (Harcom) szerint:
•nem teljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i békeszerződésben foglaltaknak mond ellent)
•Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (Anschluss), Csehország és Lengyelország németek lakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quo- hoz
•terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat
•ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené
•a létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal
A bolsevik (kommunista) ideológia
A kommunista ideológia kulcsszavai ugyanúgy a szabadság, egyenlőség, testvériség, mint a liberalizmusnak, de szabadságeszménye nem individualista. Az elnyomástól, a nélkülözéstől, a kizsákmányolástól mentesítő, de az értelmes munkát lehetővé tevő szabadságot mindenki számára biztosítani kell. Az ehhez vezető út a fennálló burzsoá struktúrák, intézmények megszüntetése, lerombolása, melyek gátolják sokak szabadságát és védelmezik kevesek kiváltságait. A kommunizmusban az egyén szabadsága nem kerülhet szembe a közösség szabadságával, egyik sem előbbre való a másiknál, mert egybeesik mindkettő érdeke. A szabadság egyaránt a közösség és az egyes ember jellemzője.
A kommunizmus kiindulópontja a polgári társadalom kíméletlen kritikája. Marx szerint, akit joggal nevezhetünk az ideológia szülőatyjának, a polgári társadalom szükségszerűen hozza létre az elidegenedés különböző formáit. A kommunizmus végső célja pedig nem más, mint egy olyan közösségi társadalom megteremtése, ahol megszűnik az elidegenedés, s létrejön egy kizsákmányolás és osztály nélküli társadalom. Elmélete szerint az emberiség történetében mindig is szemben álltak egymással az osztályharcos társadalmi rétegek az ősközösség óta és e rétegek harca emeli majd végül a társadalmakat a kommunizmus szintjére, ahol már megszűnik maga az állam is a magántulajdonnal együtt. Az osztályharc valójában a termelőeszközökért folytatott szüntelen harc a burzsoázia (termelési eszközök) és a proletariátus (nincsenek termelési eszközök) közt, amelynek végül egy proletárforradalom vet véget és hozza létre a kommunizmust. A termelési eszközök, tehát az emberiség létfeltételeinek köztulajdonba vételével a kommunizmusban megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső kényszerként ható minden tényező. A munka felszabadításával a kommunizmus hívei szerint nem csökken, sőt, minőségben és mennyiségben is olyan mértékben növekszik a társadalom gazdasági produktivitása, hogy lehetővé válik a szükségletek teljes kielégítése.
A kommunizmus szerint azonban egy igazságos és egyenlő társadalom megteremtéséhez kevés csak a jogi egyenlőségre törekedni. Túl kell tehát lépni a jogi egyenlőségen és a javak igazságos, egyenlő elosztására kell törekedni. A megvalósult kommunista társadalmak természetesen azonnal szembekerültek a szűkösséggel, s mivel termelési oldalon nem volt lehetőség a termelés fokozására, az egész gazdaságot, a termelést, az elosztást és a fogyasztást kellett újraszervezniük. Ez a folyamat törvényszerűen két következménnyel járt: szabadságelkobzással és az egyenlőtlenségek új típusának a megjelenésével, így szükségszerűen alakult ki egy új osztály, az élcsapat, a pártelit, a funkcionáriusok osztálya. A régi egyenlőtlenségek felszámolása (a piac, a magántulajdon kiiktatása) így nem egy igazságos és egyenlő társadalomhoz vezetett, hanem az igazságtalanságok és egyenlőtlenségek új formáit hozta létre. A centralizált gazdaság, a tervgazdaság kiépítése szabadságkorlátozáshoz vezetett, ahol az erőszak, a terror nem szükséges rosszként (mint ahogy azt a teoretikusok, ideológusok gondolták), hanem pontosan fordítva, a rendszer nélkülözhetetlen elemeként jelent meg. A gazdaság és a társadalom központi vezérlése pedig a produktivitás csökkenéséhez és az irracionális termeléshez vezetett. Ebből a logikából fakad a kommunizmus fő jellemvonása, tehát a hatalomkoncentráció, a szabadságkorlátozás, és az erőszak alkalmazásának létrejötte.
A kommunizmus célja olyan világrendszer kialakítása (forradalommal illetve bármely országban működő kommunista csoportok hatalomra segítésével), mely elméleti nézeteiben univerzális és internacionalista-kozmopolita. Internacionalista, tehát a kommunisták ezen okból állnak a szélsőjobboldali eszmékkel szemben, ugyanis emiatt mindegy, hogy valaki milyen nemzethez tartozik.

Feleletvázlat:

  • az ideológia fogalma és fajtái
  • a nácizmus jelentése és az ideológia jellemzői
  • Hitler programja a Mein Kampf-ban
  • a bolsevik ideológia, annak céljai, jellemzői

Az ideológia szó eredetileg és szó szerint az ideák (gondolatok, eszmék, ötletek) rendszeres tanulmányozását, tanát jelentette. Modern megfogalmazás szerint olyan, általános világnézeti jellegű (filozófiai, vallási, gazdasági, politikai) eszmék egységes elméletté szervezett rendszerét érti rajta, mely megkísérli az aktuális vagy mindenkori emberi társadalom kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Utóbbi elvek tartalmazhatnak az egyén számára ideális viselkedési módokat, a közösségi irányításának formáit, illetve hasonló gyakorlati elveket. Az ideológiáknak különböző funkciói vannak:

  • társadalom-leíró, szervező
  • azonosító
  • megkülönböztető

Az ideológia tehát eszmék, elvek összessége, melyeket azért hoznak létre, hogy koherens egésszé formálják a pártok mondanivalóját. Az ideológia megkönnyíti a tájékozódást a pártok között. A nagy francia forradalom utáni korszak terméke. Az ideológiák mindig két vonatkozása van: Belső és külső.

  • belső: az ideológiák mindig egy közösségre adnak útmutatást. Megfogalmazzák az identitásukat (azonosítás). Integratív szerepe van.
  • külső: minket azonosít másokkal (megkülönböztet). Ad egy teljesnek tűnő világmagyarázatot.

Az ideológiáknak a nagy alapkérdéseket illetően van kidolgozott nézetük. Pl.: az emberek egyenlők vagy nem, a többség és kisebbség viszonya.

A náci ideológia

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus egy totalitárius világnézet és mozgalom. Képviselői Németországban 1933-ban megszerezték a politikai hatalmat és egypárti diktatúrát alakítottak ki, amit az 1938-ban bekövetkezett Anschluss után Ausztriára is kiterjesztettek. Tagjait faji és etnikai alapon megkülönböztető társadalmat teremtett.

Az ideológia fontos elemei

  • élettér-elmélet („Lebensraumpolitik”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé történő terjeszkedés által)
  • marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
  • a zsidóság és szlávság elleni fajgyűlölet a német/germán/árja felsőbbrendűségből (Übermensch, Untermensch) kiindulva
  • Führerprinzip = a vezetőben való feltétlen hit
  • a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszűntetése
  • szociáldarwinizmus (az emberi társadalomban is a „legalkalmasabb” csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni)
  • eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
  • homofóbia (homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv)
  • •a vallásszabadság korlátozása

Mindezek alapján Hitler programja a Mein Kampf (Harcom) szerint:

  • nem teljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i békeszerződésben foglaltaknak mond ellent)
  • Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (Anschluss), Csehország és Lengyelország németek lakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quo- hoz
  • terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat
  • ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené
  • a létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal

A bolsevik (kommunista) ideológia

A kommunista ideológia kulcsszavai ugyanúgy a szabadság, egyenlőség, testvériség, mint a liberalizmusnak, de szabadságeszménye nem individualista. Az elnyomástól, a nélkülözéstől, a kizsákmányolástól mentesítő, de az értelmes munkát lehetővé tevő szabadságot mindenki számára biztosítani kell. Az ehhez vezető út a fennálló burzsoá struktúrák, intézmények megszüntetése, lerombolása, melyek gátolják sokak szabadságát és védelmezik kevesek kiváltságait. A kommunizmusban az egyén szabadsága nem kerülhet szembe a közösség szabadságával, egyik sem előbbre való a másiknál, mert egybeesik mindkettő érdeke. A szabadság egyaránt a közösség és az egyes ember jellemzője.

A kommunizmus kiindulópontja a polgári társadalom kíméletlen kritikája. Marx szerint, akit joggal nevezhetünk az ideológia szülőatyjának, a polgári társadalom szükségszerűen hozza létre az elidegenedés különböző formáit. A kommunizmus végső célja pedig nem más, mint egy olyan közösségi társadalom megteremtése, ahol megszűnik az elidegenedés, s létrejön egy kizsákmányolás és osztály nélküli társadalom. Elmélete szerint az emberiség történetében mindig is szemben álltak egymással az osztályharcos társadalmi rétegek az ősközösség óta és e rétegek harca emeli majd végül a társadalmakat a kommunizmus szintjére, ahol már megszűnik maga az állam is a magántulajdonnal együtt. Az osztályharc valójában a termelőeszközökért folytatott szüntelen harc a burzsoázia (termelési eszközök) és a proletariátus (nincsenek termelési eszközök) közt, amelynek végül egy proletárforradalom vet véget és hozza létre a kommunizmust. A termelési eszközök, tehát az emberiség létfeltételeinek köztulajdonba vételével a kommunizmusban megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső kényszerként ható minden tényező. A munka felszabadításával a kommunizmus hívei szerint nem csökken, sőt, minőségben és mennyiségben is olyan mértékben növekszik a társadalom gazdasági produktivitása, hogy lehetővé válik a szükségletek teljes kielégítése.

A kommunizmus szerint azonban egy igazságos és egyenlő társadalom megteremtéséhez kevés csak a jogi egyenlőségre törekedni. Túl kell tehát lépni a jogi egyenlőségen és a javak igazságos, egyenlő elosztására kell törekedni. A megvalósult kommunista társadalmak természetesen azonnal szembekerültek a szűkösséggel, s mivel termelési oldalon nem volt lehetőség a termelés fokozására, az egész gazdaságot, a termelést, az elosztást és a fogyasztást kellett újraszervezniük. Ez a folyamat törvényszerűen két következménnyel járt: szabadságelkobzással és az egyenlőtlenségek új típusának a megjelenésével, így szükségszerűen alakult ki egy új osztály, az élcsapat, a pártelit, a funkcionáriusok osztálya. A régi egyenlőtlenségek felszámolása (a piac, a magántulajdon kiiktatása) így nem egy igazságos és egyenlő társadalomhoz vezetett, hanem az igazságtalanságok és egyenlőtlenségek új formáit hozta létre. A centralizált gazdaság, a tervgazdaság kiépítése szabadságkorlátozáshoz vezetett, ahol az erőszak, a terror nem szükséges rosszként (mint ahogy azt a teoretikusok, ideológusok gondolták), hanem pontosan fordítva, a rendszer nélkülözhetetlen elemeként jelent meg. A gazdaság és a társadalom központi vezérlése pedig a produktivitás csökkenéséhez és az irracionális termeléshez vezetett. Ebből a logikából fakad a kommunizmus fő jellemvonása, tehát a hatalomkoncentráció, a szabadságkorlátozás, és az erőszak alkalmazásának létrejötte.

A kommunizmus célja olyan világrendszer kialakítása (forradalommal illetve bármely országban működő kommunista csoportok hatalomra segítésével), mely elméleti nézeteiben univerzális és internacionalista-kozmopolita. Internacionalista, tehát a kommunisták ezen okból állnak a szélsőjobboldali eszmékkel szemben, ugyanis emiatt mindegy, hogy valaki milyen nemzethez tartozik.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magyar államalapítás   » A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)   

Nem hasznosHasznos (+33 pont, 41 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor