Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nagy földrajzi felfedezések (3)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei?

A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat – Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet – Közép – Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat – és Kelet – Európa között. A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst – és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet.→ aranyéhség alakult ki.

Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol – keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti – óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bővültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú). Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást.

Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek.

A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. Május 10-én halt meg.) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett.

A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia)

1494 → Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás.

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.

A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Amerika igazi kincsei mégis a növények voltak: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, gyapot. Amerikából származik a kinin, a malária ellenszere, a kaucsuk, a kakaó és a vanília is. Az őslakók, az indiánok, kényszermunkát végeztek. Amikor erre gyengének bizonyultak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. → rabszolgakereskedelem megindulása

A felfedezések eredménye: a XVI. század közepétől rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai, főleg a gabonaárak. Megindult az egységes világpiac kialakulása.. A világkereskedelem központja Nyugat – Európa lett, ahol kialakult egy virágzó háromszög kereskedelem:

1: cukornád, gyapot, dohány, kakaó, indigó, paprika, paradicsom, kukorica, burgonya

2: szeszesital, textília, fegyverek, egyéb fém termékek

Fellendült a keleti kereskedelem is.

A 16. században kialakuló világpiac pénzügyi központja előbb a németalföldi Antwerpen, majd Amszterdam, a 17. századtól pedig London lett. 1600 – ban létrejött Brit Kelet – Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett.

Angliában és Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelőket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre. Nagy szerepe volt itt a munkamegosztásnak.

Azt a történelmi folyamatot, amely a tőkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelőket megfosztották termelőeszközeiktől, a másik oldalon a termelőeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tőkefelhalmozódásnak nevezzük.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Luxemburgi Zsigmond külpolitikája   » Magyarország 1849-1914 között   

Nem hasznosHasznos (+30 pont, 40 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor