TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nagy földrajzi felfedezések (1) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nagy földrajzi felfedezések (1)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Fellendülés – új utak keresése

Nyugat-Európa gazdasága a XV. században gyors ütemben fejlődött. A fellendülés centruma Flandria volt. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyre több aranyat és ezüstöt igényelt. Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket, mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkekért és fűszerekért arannyal, ezüsttel fizettek. Ugyanakkor az oszmán terjeszkedés következtében a levantei kereskedelem először bizonytalanabbá, majd a vámok emelése után drágábbá vált. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti, könnyen kiaknázható rétegeket kitermelték a magyarországi és csehországi nemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre hatolni, ezért a termelés jelentősen visszaesett.

A felfedezések feltételei

A XV. századra az Atlanti-óceánon keresztüli tengeri összeköttetés jött létre a Földközi-tenger és a Baltikum között. Az óceánon csak az új, nagy vitorlafelületű, hátsókormányos hajókkal (karavella) lehetett szállítani. A part mentén elhagyva a nyílt vizeken hajóztak, amit az araboktól korábban átvett iránytű és egy sor, a pontos helymeghatározást szolgáló műszer tett lehetővé. A reneszánsz nyitottabbá tette az embereket, s az antik műveltség újjászületése révén ismertté váltak Ptolemaiosz elgondolásai, aki a Földet gömb alakúnak képzelte. Új térképek születtek, amelyek a Földet már ennek alapján ábrázolták (Toscanelli világtérképe 1474.).

Portugál és spanyol felfedezések

A portugálok, kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva, már a XV. század közepétől felfedező utakat indítottak az arany és a fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. Átlépték az Egyenlítőt (1471), Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát (1487) és Vasco de Gama Afrika megkerülése után kikötött Indiában (1498). A portugálok megismerkedtek az arab matematikával, földrajzzal, térképészettel és csillagászattal. Tengerész Henrik portugál herceg megfigyelőtornyot és hajógyárat építtetett, majd visszatérő hajósok tapasztalatait, térképeket készítettek. Tengerész Henrik lovagrendje jövedelmeit a fejlesztésre fordította, kereskedelmi társaságokat alapított, hogy legyen pénze a kutatásokra, fejlesztésekre. Az itáliai bankárok szerepet vállaltak a felfedezések támogatásában, a hajózó kapitányok közül többen is Itáliából származtak. Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolombusz Kristóf három hajója. 1492. október 12-én kötött ki a Bahama-szigeteken. 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát. Útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Kolombusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. A felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel, egy spanyol zászló alatt hajózó olasz tengerész, Amerigo Vespucci jutott. Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjai mentén hajózva elérte a La Plata torkolatát, s azt hitte, hogy elérte a kontinens legdélebbi csücskét. A spanyolok és a portugálok versengtek az új területekért, ezért pápai közvetítéssel egyezséget kötöttek (1494). A tordesillas szerződés, illetve az ezt kiegészítő 1529-es zaragozai szerződés a felfedezett világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta. A Föld megkerülésére Magellán vállalkozott 1519-ben. Célja a fűszertermő szigetek és az Európa közötti közvetlen út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folyatatott küzdelemben, de egyik hajója visszatért Spanyolországba.

Gyarmatosítás

A felfedezők kereskedelmi telepek létrehozása után, ahol lehetséges volt, az újonnan megismert népeket és területeket megszállták, gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani, itt be kellett érni jól jövedelmező kereskedőtelepek létrehozásával. Az Indiai-óceánon az arabokat kiszorítva a portugálok vetették meg a lábukat, s kereskedelmi telepeket létesítettek Indiában, Indonéziában, Kínában és Japánban. Lisszabon kikötője a távol-keleti áruk elosztóhelyévé vált. Amerika kitűnő lehetőségeket biztosított a gyarmatosításra. Hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ültetvényeket lehetett létesíteni. S mindezen kincsek könnyen elérhetőek voltak az európaiak számára, mert a legfejlettebb indián kultúrák is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas- és tűzfegyverek, lovak birtokában a spanyoloknak nem jelentett különösebb nehézségeket a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása. A spanyol hódítók (konkvisztádorok) kis létszámú csapatai egy-két évtized alatt elfoglalták, majd lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat. A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek, ahol az őshonos növények (kukorica, dohány, indigó) mellett Ázsiából áthozott növényeket is termeltek. Az ültetvényeken kezdetben az indiánokat dolgoztatták, azonban az őslakók nem váltak be munkásnak. Számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent. Az indiánokkal erőszakosan, sokszor kegyetlenül bántak, és az európaiak által behurcolt betegségekkel szemben az őslakók nem voltak ellenállóak. Az egyház és az állam eredménytelenül próbált a keresztény hitre térített szerencsétlenek védelmére kelni. Ezért az ültetvényekre Afrikából néger rabszolgákat hoztak be.

A világkereskedelem kialakulása

Az amerikai gyarmatokról Európába áramlottak az ültetvények termékei. Meghonosodott számos növényfajta (paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány), de ezek elterjedése évszázadokat vett igénybe. A legfontosabb az óriási mennyiségű nemesfém beáramlása volt, ami értékének csökkenését (elhúzódó inflációt), és a termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő. Az árakat a bővülő kereslet is felverte, mivel nőtt a népesség, és a gyarmatokra Európából iparcikkeket (textíliák, szerszámok, fegyverek) szállítottak.

A centrum áthelyeződése

Új kikötővárosok emelkedtek fel az Atlanti-óceán partvidékén (Lisszabon, Amszterdam, London, Nantes). A levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a fejlődés centruma nyugatra helyeződött át. Kelet-Közép-Európa államai a kialakuló világkereskedelemhez élelmiszerszállítóként csatlakoztak, mivel Nyugat-Európában megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet, és az árak is emelkedtek. A nyugat-európai országok a mezőgazdasági cikkekért cserébe iparcikkeket szállítottak. E forgalom a korábbi Hanza útvonalon bonyolódott le.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Olaszország és a fasizmus   » Magyarország az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond korában   

Nem hasznosHasznos (+25 pont, 31 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor