TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nagy földrajzi felfedezések és következményei | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Dudics Dávid

Bevezetés/Előzmények:

– A nagy földrajzi felfedezések a XV.-XVI században zajlottak ezzel kezdődött az újkor. Az utak a föld gömb alakját is bizonyították.
– Két évszázad alatt gyökeresen átalakult az európai társadalom és a gazdaság is. A hitújítással és az erre adott válaszokkal megváltozik Európa vallási térképe. A korszak végére a tudomány és a változó világfelfogás már a hitéletet is megkérdőjelezi.
– A nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémekből vert pénzérméket. A keletről érkező árucikkek fogyása nőtt, és mivel ezekért többnyire pénzt kértek, a legtöbb nemesfém Keletre került. Illetve a termékek ára megnőtt, mivel a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, és magas vámmal sújtotta a Levantei kereskedelmet. A vörös tengeren keresztül vezető utat az arabok sújtották nagy vámokkal. Ez egyre nagyobb gond volt, mivel kezdtek kimerülni a magyarországi és csehországi nemesfémbányák.
– A fejlődő tudományos élet előhozta Ptolemaiosz és más ókori görög földrajzi tudósok elméletét miszerint a Föld gömb alakú. A technikai újítások megadták az óceáni hajózás előfeltételeit. Pl.: 20 méteres hajó= Karavella(hátsókormányos, 3 árbocos hajó), tájoló, Jákob botja, Toscanelli-világtérképe, tengerész iskola (Tengerész Henrik).

Felfedezések:

A portugál és spanyol hajósok voltak a nagy felfedezők.
– Bartolomeo Diaz elérte Afrika leg délibb pontját, a Jóreménység fokát 1487-ben.
– 1498-ban Vasco Da Gama megkerülte Afrikát és eljutott Indiába.
– A kereskedők óriási jövedelemre tettek szert a Levantei kereskedelem megkerülésével, mert így az araboktól magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát.
-Kasztilián Izabella, spanyol királynő támogatásával indult el a mesés Kelet felé az olasz Kolumbusz Kristóf 3 Karavellával (Santa Maria, Pita,Ninja). 1492 októberében, 3 hónap után elérte a Bahama- szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és a Közép-Amerikai partvidéket. Kolumbusz haláláig azt hitte Indiába jutott el, ezért nevezte el indiánoknak az őslakosokat. Amerigo Vespuci jött rá, hogy egy új földrészt fedeztek fel, ezért róla kapta a nevét a földrész.
– Vernando Magellán volt az első, aki 1519-1521 között körbehajózta a földet. Magellánt útja során, a Fülöp-szigeteken ölték meg az őslakosok, de egyik hajója célt ért. Ezzel bebizonyítva, hogy a Föld gömb alakú. Ő fedezte fel az Atlanti és Csendes óceán közti átjáró, a Magellán szorost.
-Amerika felfedezése elindította a gyarmatosítást.
– Az új földrészen nagyon sok nemesfém fordult elő, és hatalmas földek, amik alkalmasak voltak ültetvények kialakítására.

Őslakosok amerikai földön:

Az indián népesség különböző kultúrákban éltek a kontinensen, de az európaihoz képest fejletlenek voltak.
-Maja kultúra: Fejlett matematikai és csillagászati ismeretük volt. Az európaiak érkezésekor már hanyatlott a kultúrájuk. Fejletlen volt a társadalmuk és fegyverzetük is.
– Aztékok: Intenzív földművelők voltak. Babot, kukoricát, tököt, paradicsomot, kakaót, gyapotot termesztettek. Despotikus állam volt a meghódított népektől emberadót követeltek az áldozati szertartásokhoz. Valószínűleg ők igázták le a Majákat. A Mai Mexikó területén éltek. Híres királyuk volt Montezuma. Cortez konkvisztádor igázta le őket.
Inkák: Fejlett építészettel és matematikával rendelkeztek. Az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses földművelést folyattak. Despotikus rendszerben éltek. Pizarro hódította meg a kultúrájukat.
-A hódítók, azaz a konkvisztádorok fejlett fegyvereikkel könnyen legigázták a fafegyverekkel küzdő őslakosokat. A spanyolok a bányákhoz és ültetvényeken Afrikából elhurcolt feketéket alkalmaztak.

A világkereskedelem kialakulása:

-Az Újvilágból Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém miatt leértékelődtek a fizetőeszközök, így emelkedtek az áruk ára, ez volt az árforradalom.
– Új kikötővárosok alakultak ki. Pl.: Liszabon és Amszterdam.
Később tőzsdék is létrejöttek, hogy nagy tételben, áruminták alapján lehessen üzletet kötni.
A levantei kereskedelemhanyatlásnak indult, mivel az Atlanti- óceán lett a világkereskedelmi központja. Az Európaiak nemesfémért, és árucikkekért rabszolgákat vettek Afrikában, onnan Amerikába szállították, majd cserélték terményre és nemesfémre, ami Európába került.

A földrajzi felfedezésekhez vezető tényezők:

– tudományok fejlődése, új világkép
– fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény
– a cseh és a magyar bányák termelésének csökkenése
– hajózási tapasztalatik
– technikai fejlődés: iránytű, karavella
– az aranyat kiszivattyúzza a Kelet
– a velencei gyarmatosítók tapasztalatai

BEFEJEZÉS:

1494-ben a Spanyolok és a Portugálok megkötik a Tordesillas-i szerződést, amelyben megegyeznek, hogy Amerika nagy része Spanyol terület, míg Afrika és Ázsia Portugália érdekszférájába tartozik. Elkezdődött a céhes kötöttségek felbomlása, a földek bekerítése Angliában, és elterjedtek a manufaktúrák.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Gyarmatosítás és hatásai   » A magyar társadalom a XIV - XV. században   

Nem hasznosHasznos (+24 pont, 38 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor