TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A nagy világgazdasági válság | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A nagy világgazdasági válság

Beküldő: irulopirula
Történelem tételek

1929. október 24-én, csütörtökön („fekete csütörtök”), összeomlott a New York-i tőzsde, ami egy soha nem látott négyéves válságot vont maga után. Ennek a mélypontján 1932-ben az Egyesült Államok ipari termelése közel 50%-kal, Németországé pedig csaknem 40%-kal volt kevesebb, mint 1929-ben. Az USA-ban a munkavállalók egynegyede, Németországban pedig közel a fele elveszítette a munkahelyét. Kiderült, hogy az 1920-as évek második felében szilárdnak hitt világgazdaság nagyon is törékeny. A válság több okra vezethető vissza:
1. 1923-tól az Egyesült Államokban, az 1920-as évek második felében Európában is kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésről beszélhetünk. Nagy volt a beruházási kedv, jelentősen bővült a termelés (az USA gazdasága 1923-1929-ig 40%-kal növekedett). A termelés bővülésével nem tartott lépést a piacok bővülése, ami néhány év alatt eladhatatlan készletek felhalmozódásához, túltermeléshez vezetett.
2. Az 1920-as évek fellendülése sokak számára teremtett lehetőséget a gyors meggazdagodásra elsősorban az Egyesült Államokban. A New York-i tőzsdén nagy méreteket öltött a spekuláció, amely gyakran irreálisan magas részvényárakhoz vezetett.
A New York-i tőzsdekrach azáltal okozott az egész világra kiterjedő válságot, hogy ez Egyesült Államok ekkor már a világ legnagyobb hitelezője volt. Az amerikai tőkepiac összeomlása magával rántotta azokat az országokat, amelyek gazdasága közvetve vagy közvetlenül valamilyen mértékben amerikai befektetések révén működött.
A Wall street összeomlása a gazdaság más szektorait sem hagyta érintetlenül, a válság kiterjedt az iparra és a mezőgazdaságra is (általános válság). Sorra zárták be kapuikat a gyárak, s mentek tönkre a mezőgazdasági termelők. Óriásira növekedett a munkanélküliség, elszabadult az infláció. A válság elmélyüléséhez nagyban hozzájárult, hogy a kormányok nem avatkoztak be a negatív gazdasági folyamatok megállítása érdekében, mert ezzel sértették volna az iparűzés és kereskedelem szabadságának több évszázados elvét.

Kibontakozás az Egyesült államokban

Az elhúzódó és egyre jobban elmélyülő válság a vállalkozás szabadságának elvét sértő állami beavatkozás nélkül nem volt leküzdhető. A kormányzati beavatkozás szükségességét hangsúlyozta John Keynes brit közgazdász. Azt hirdette, hogy a kormányok részéről nem elegendő, ha csak a költségvetés egyensúlyán őrködnek, sőt akár az egyensúly felborulása, akár a túlköltekezés árán is meg fékezniük a válságot. Ennek szellemében cselekedett Franklin Delano Roosevelt, akit 1932-ben választottak az Egyesült Államok elnökévé.
Roosevelt választási programjában New Deal-t (új irányt) ígért az amerikai népnek. Ez a válság új, politikai megközelítését és kezelését jelentette. Erre vonatkozó elképzeléseit New York állam kormányzójaként már a gyakorlatban is kipróbálta.
Roosevelt elnökségének első száz napja során (1933. március 4-én iktatták be) reformok sorát vezette be:
1. Négynapos bankzárlatot rendelt el, és új banktörvényt fogadtatott el a Kongresszus rendkívüli ülésén. Ez lehetővé tette a bankbetétek tömeges kivételének megakadályozását, megtiltotta az arany kivitelét az országból, a bankok újbóli megnyitását a pénzügyminiszter engedélyéhez kötötte, s ezzel megakadályozta több mint kétezer gyenge bank újranyitását.
2. Az egyik New Deal- törvény a Polgári Tartalék Hadtest megalakításáról rendelkezett, amelybe munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, és erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek.
3. Roosevelt elfogadtatta a Kongresszussal a mezőgazdaság helyreállításáról szóló törvényt. Az elfogadható terményárak visszaállítása érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, s az érintettek ezért kártérítést kaptak. A farmerek haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére.
4. Az egyik legnagyobb horderejű New Deal-törvény a nemzeti ipar helyreállítását tűzte ki célul. A törvény hatalmas összegeket biztosított közmunkákra és új létesítményekre, amelyek új munkahelyeket teremtettek, de termékeik nem jelentek meg az árukkal amúgy is túlzsúfolt piacon (utak, autópályák, repülőterek, szolgáltatások). Ugyanez a törvény biztosította a munkások jogát a kollektív szerződések kötésére és a szakszervezetek alakítására, megtiltotta a gyermekmunkát, megállapította a munkabér alsó és a munkaidő felső határát, bevezették a munkanélküliek segélyezését.
Bár 1935-ben a New Deal jelentős részét alkotmányellenesnek minősítették, Rooseveltnek mégis sikerült kivezetnie az Egyesült Államokat a súlyos gazdasági válságból, és megerősítette a demokratikus rendet.

A válság következményei

1. Az 1929-33-as válsággal végleg lezárult a szabad versenyen alapuló tőkés termelés utolsó szakasza és egy addig nem ismert, új gazdasági rendszer alakult ki, amelyben természetessé vált az állam beavatkozása a gazdaságba, hogy annak egyensúlyát fenntartsa. Ez a nagy átalakulás vetette meg a második világháború után kialakuló szociális piacgazdaság alapjait.
2. A világválság szétzilálta azt a békülési folyamatot, ami az 1920-as évek közepétől, a francia – német ellentét mérséklődésétől a Kellog – Briand-paktumon át a világ megbékélésének reményéhez vezetett.A fasizmus térnyerése, II. világháború.

Beküldte: irulopirula

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Reformáció   » A II. világháború (1)   

Nem hasznosHasznos (+36 pont, 46 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor