TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezete | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kósa Katalin

Az Ókori Görögország 2 legjelentősebb városállama Spárta és Athén volt. Spárta államformája arisztokratikus köztársaság. Athénban pedig az i.e. 5. század óta létrejön a Démosz uralma a demokrácia. Athén, mint tengeri nagyhatalom bekapcsolódott az i.e. 8-6. századig tartó Görög gyarmatosításba, ami az ipar és kereskedelem továbbfejlődését segítette elő. A gyarmatosításból elsősorban az arisztokrácia járt jól. A kisparaszti birtokok nem győzték a versenyt a nagybirtokokkal. Egyre jobban eladósodtak, elvesztették birtokaikat, nagy részük adósrabszolgává vált.

A gyarmatosítás fejlesztőleg hatott az iparra és a kereskedelemre. Így az eddig jelentéktelen iparos és kereskedő réteg gazdaságilag megerősödött. A politikai hatalom viszont az arisztokrácia kezében volt. Az iparos és kereskedő réteg a gazdasági hatalom mellé politikai jogokat is akart, ezért összefogott az adósrabszolgaság miatt elégedetlen parasztsággal. Őket nevezzük démosznak, vagyis köznépnek. I.e. a 7. században a démosz megkezdte harcát az arisztokrácia ellen, célja a politikai egyenjogúság megteremtése volt.

I. e. 621-ben Drakón /a kilenc arkhón egyike/ írásba foglalta a törvényeket, amik igen szigorúak voltak. Innen származik a „drákói szigor” kifejezés. Az írott törvények révén korlátozta az arisztokrácia önkényét, de az adósrabszolgaságot nem szüntette meg. Drakón nevéhez fűződik a Tálió elv: Szemet szemért, fogat fogért.

I. e. 594-ben Szolón /aki szintén arkhón volt/ reformokat vezetett be:

Enyhített a drákói szigoron; már csak a gyilkosságért járt halál, a lopásért nem.
Eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, a lefoglalt földeket pedig visszaadta a tulajdonosnak.
Athén és Attika lakosságát vagyoni alapon 4 osztályba sorolta és vagyon szerint állapította meg a jogokat és kötelezettségeket.
Esküdtbíróságot hozott létre, ahol a legszegényebbek is felebezhettek.

Szolón reformjai egyensúlyi helyzetet teremtettek. Athénban az arisztokrácia birtokolta a földet és a politikai hatalom nagy részét, de a gazdasági hatalom jelentős része az ipar és a kereskedelem a démosz kezében volt. Egyik réteg sem volt elég erős, hogy politikai hatalmat gyakorolhassa.

Ekkor egyes arisztokraták erőszakos úton magukhoz ragadták a hatalmat és létrehozták a zsarnokságot, a türanniszt.

I.e. 560-527-ig Athén türannosza Peiszisztratosz volt. A zsarnok a démosz érdekében politizált, tovább fejlesztve az ipart és a kereskedelmet. Felbomlott az egyensúly, megerősödött a démosz gazdasági hatalma. Végül i.e. 510-ben elzavarták az utolsó zsarnokot is, Peiszisztratosz fiát, Hippiászt. A nép a maga kezébe vette a politikai hatalmat, létrejött a demokrácia vagyis a népuralom.

Az Athéni államot Kleiszthenész szervezte újjá i.e. 508-ban. Athént és Attikát 10 kerületre osztotta fel, ezek voltak a phülék. Minden phülé egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. A kerületek határait úgy állapította meg, hogy abba mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember kerüljön. Minden kerület 50 képviselőt küldött sorsolással az 500-ak tanácsába. A metoikoszok /betelepülő idegen/ és a rabszolgág nem vehettek részt a népgyűlésen.

Kleiszthenész, hogy lehetetlenné tegye a zsarnokság újjáéledését, cserépszavazást vezetett be. Ha valakit a polgárok veszélyesnek ítéltek, cserépszavazást tartottak. A gyanúsítottak nevét cserépdarabokra írták, és aki a legtöbb szavazatot kapta, azt 10 évre száműzték, de vagyonát nem vették el. A szavazás akkor volt érvényes, ha legalább 6000-en vettek részt benne.

Törvényhozó hatalom: a népgyűlés, az ekklészia, elfogadta vagy elvetette a törvényjavaslatokat. Tagja volt minden 20 év feletti Athéni polgár, kivéve a nők, az idegenek és a rabszolgák. Ők döntöttek minden fontos kérdésben: háború, béke, bérletek. Havonta 3-4-szer Tartottak gyűléseket az Agórán.

Végrehajtó hatalom: az 500-ak tanácsa volt, vagyis a bulé. Ez a hatalom gondoskodott a népgyűlési határozatok végrehajtásáról, kidolgozta és a népgyűlés elé terjesztette a javaslatokat. Tagjai sorsolással kerültek ki a népgyűlésből és 1 évig voltak hivatalban és ezalatt fizetést kaptak, hogy a legszegényebbek is vállalhassák a hivatalt.

Igazságszolgáltató szervei az esküdt bíróság: vagyis a héliaia, tagjai 30 év feletti Athéniak voltak, sorsolással kerültek ki és megbízatásuk 1 napra szólt, és ezért napi díjat kaptak.

Tisztségviselők: 9 arkhón állt az állam élén, de ezek nem politikai tisztségviselők voltak, hanem ők vezették az egyházi szertartásokat és állami ünnepségeket. Választás útján kerültek ki a magasabb jövedelmű polgárok közül.

A katonai vezetők: a sztratégoszok voltak az athéni állam tényleges vezetői. 10 sztratégosz került ki a népgyűlésből választással és ezt a tisztséget 1 évnél tovább is be lehetett tölteni.

Így fordulhatott elő, hogy Periklész 15 éven át sztratégosz volt.

Az 5. század közepén ő volt az athéni állam tényleges vezetője. Athén fénykorát élte irányítása alatt. Kr. e. 462-ben az Areioszpagosz hatalmát jelentősen csökkentették és hatálytalanították a Szolón által bevezetett rendszert, miszerint a legfőbb tisztségeket csak a magasabb jövedelemmel rendelkezők tölthetik be. A 9 arkhón nem választással került került ki a vagyonosabb rétegből, hanem bárki lehetett arkhón sorsolás útján. A szegényebb rétegek megélését veszélyeztette a politikában való részvétel, ami sok időt vont el a termelőmunkától. Ezért, ezen rétegek számára bevezették a napidíjat. Ez az államnak nem okozott megterhelést, mert a polgárok ugyan nem fizettek adót, de a metoikoszok és a rabszolgák igen és a kereskedelemből és a szövetségesek hozzájárulásából is igen jelentős összeg folyt be. Periklész később a színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat fizettetett az állammal.
A megnövekedett állami jövedelmekből jelentős építkezéseket valósítottak meg. Athént a korábbinál nagyobb és díszesebb épületekkel ékesítették fel. Például az Akropolisz.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A gazdasági világválság az USA-ban és a válság megoldása (New Deal)   » Géza és István   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 19 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor