TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Kata

A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után véres katonai diktatúra következett, melyet Haynau rémuralmának nevezünk. 1850 nyaráig tartott katonai uralma, majd polgári kormányzást vezettek be. Az udvar célja Magyarország beolvasztása volt a Habsburg birodalomba.

Erre kétféle elképzelés született:

1. A föderáció: laza államszövetség, az 1847–es rendi állam mintájára.
2. A centralizáció: erősen központosított, birodalom bécsi kormányzattal.

A polgárság az utóbbi elképzelést támogatta az egységes piac érdekében. 1851-től Ferenc József vette át a birodalom irányítását, a belügyminiszter Alexander Bach lett. Ezt az időszakot a nevével fémjelzett Bach–rendszernek nevezzük.

A területi egységet nem állították helyre, Erdélyt külön kormányozták.
Az egységes piac érdekében megszűntették a belső vámhatárt.
Bevezették az osztrák adórendszert, az osztrák polgári- és büntetőtörvénykönyvet és iskolarendszert (8 osztályos gimnázium, érettségi).
Kötelezővé tették a német nyelvet.
1853-ban császári pátens erősíti meg a jobbágyfelszabadítást.
Elégedetlen volt a társadalom, állandó társadalmi válságtól lehetett tartani.

Kibontakozik a társadalmi ellenállás.

A magyar politikai életben különböző irányzatok jöttek létre:
– konzervatív arisztokrácia az 1847-es állapotokat akarta visszaállítani.
– passzív ellenállás: vezetője DEÁK FERENC.

Nyílt ellenállás: lázadtak, fegyvert ragadtak a rendszer ellen. Egyéni akciók, melyet az udvar kegyetlenül megtorol.

Passzív ellenállás vagy rezisztencia: A középbirtokos nemességre volt jellemző, Deák Ferenc volt a legfőbb képviselője. Elzárkóztak a politikai élettől, nem tartották be a törvényeket, a közhivatalokban nem vállaltak szerepet és nem fizettek adókat.

Az ellenállás 3. csoportját képezték az emigránsok: vezetője KOSSUTH LAJOS életben tartották a “magyar ügyet” az európai politikában. A szabadságharc felújítását tűzték ki célul.
Emigráns kormány alakul Magyar Nemzeti Igazgatóság néven.

Az újabszolutizmus bukása: a solferinói vereség után Alexander Bach-t menesztették. Ez a központosított állam bukásához vezetett. Ferenc József új politikát kívánt alkalmazni.

1860-ban Ferenc József kiadta az októberi diplomát: alkotmányos-abszolutisztikus-föderalisztikus átszervezés jellegű alkotmány, amely visszaállította volna az 1847-es intézményeket, de a legfontosabb ügyeket birodalmi tanács számára tartotta fenn.
1861-ben kiadta a februári pátenst, amely még centralisztikusabb, mint az októberi diploma.
Összehívták az országgyűlést, amelyen a magyar rendek nem fogadták el; elutasítják az októberi diplomát és a hasonló elvekre épülő februári pátenst is.
Ennek oka: a magyar képviselők az 1848-as törvényekhez ragaszkodtak (“nem engedtek a 48-ból”)
A nemzet nem volt egységes, két párt született:
Az egyik a Felirati párt volt, vezetője: Deák Ferenc, aki az „áprilisi törvényekhez” ragaszkodott, feliratban kívánták elutasítani a javaslatokat.
A másik párt, a Határozati Párt volt, vezetője: Teleki László, aki nem ismerte el az uralkodót, a függetlenség volt a céljuk. A Felirati párt győzött (Teleki öngyilkossága is hatással volt), az uralkodó azonban feloszlatta az országgyűlést.

1861-1865-ig tartott az ideiglenes állapot, a provizórium időszaka, Schmerling osztrák miniszterelnök visszaállította az abszolutizmust.

Deák Ferenc érzékelte a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulását. 1864-ben titkos tárgyalásokat kezdett az udvarral. 1865 áprilisában megjelenik a „Húsvéti cikk” a Pesti Naplóban. Amelyben az állami önállóság egy részének feladása mellett mindkét fél számára elfogadható rendezést javasolt. Schmerlinget menesztették, újra összehívták az országgyűlést.

1867 országgyűlés, a kiegyezési törvény elfogadás (1867. évi XII. tv.)

69 paragrafusból álló megállapodás Bécs és a magyar kormány között.
Magyar miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezik ki.
Ferenc Józsefet királlyá koronázták a Mátyás templomban.
1867 júliusában szentesítette a király a törvényt és 1867 decemberében az osztrákok is elfogadják a tervezetet, ezzel elkezdődik a dualizmus kora.

A kiegyezést követően létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia.

Az Osztrák-Magyar Monarchia jellemzői:

– dualista (kétközpontú) állam, alkotmányos monarchia közös uralkodóval.
– uralkodói jogkör a miniszterek kinevezésére, a hadsereg vezényletére.
– önálló osztrák és magyar kormány, parlament.
– közös minisztériumok létrehozása: a külügy, hadügy, pénzügy terén.
– a közös ügyeket a két parlament (osztrák-magyar) egyenlő létszámú bizottsága (delegáció) ellenőrzi.
– közös pénz- és jegybank, vámunió kialakítása.

Gazdasági kiegyezés:

– az államadósságból és a közös terhek viseléséből 30%-ban részesedik Magyarország.
– Magyarországnak önálló belpolitikája volt.

A kiegyezés kiértékelése:

– reális kompromisszum (egyezség), de nem fejleszthető tovább.
– Lehetőséget nyújtott a gazdasági fejlődésre.
– A birodalom többi nemzetét nem vonták be a kiegyezésbe. Ezzel kiéleződött a nemzetiségi kérdés.

Az emigrációban lévő Kossuth Lajos ellenezte a kiegyezés megkötését.

A társadalom és gazdaság:

A kiegyezés elindította a polgári és gazdasági fejlődést, megteremtette a gyáripart. 1867 után a tőkés viszonyok kialakulása volt jellemző. A politikai élet stabillá vált, de hiányzott a hazai tőke, a modern közlekedés és a képzett munkaerő. A külföldi tőke szabadon jöhetett, de a hazai tőke és pénzintézetek létrehozása volt a legfontosabb az ipar megteremtéséhez. A vámunió egységes piacot hozott létre, de gazdasági egyoldalúság jellemezte Magyarországot, mert versenyképtelen volt Ausztriával szemben.

A hitelszervezet fejlődött a leggyorsabban. Létrejön Magyar Általános Hitelbank, a Jelzálog Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Megalakultak a takarékpénztárak.

A másik jó üzletnek a vasútépítés bizonyult.

A közlekedés mellett a hazai gyáripar is fejlődött. Húzó ágazata volt az élelmiszeripar, a malomipar és a szesz– és cukorgyártás.
Fejlődött a vas és széngyártás.

1873-ban egyesítik Budát és Pestet.

A mezőgazdaságban a porosz utas fejlődés volt a jellemző: a nagybirtokrendszer megmaradt. Modernizációra és gépesítésre lett volna szükség. Az aratás kézi erővel, a cséplés gépi erővel folyt.
Magyarországon is kialakul a monopolkapitalizmus: monopóliumok jönnek létre.
Megjelenik a finánc-tőke, vagyis az ipari és banktőke összefonódása.
Magyarország agráripari ország lett, a foglalkoztatottság teljessé válik, az Ausztriától való függőség csökken, a teljes fölzárkózás nem sikerül.

A dualista állam virágkora:

a dualizmus nyugalmi időszaka, amely 2 miniszterelnök nevéhez fűződik: Andrássy Gyula (1867-1871) és Tisza Kálmán (1875-1890).

A magyar államszervezet modernizálása:

– a horvát-magyar kiegyezés: Horvátország széles körű önkormányzatot kapott.
– rendezni kellett a nemzetiségekkel való viszonyt: 1868-ban a nemzetiségi törvény megalkotása, amely egyenjogúsította a magyarországi nemzetiségeket, biztosította a nyelvhasználatot, de elutasította a kollektív (személyes) jogok megadását.
– 1868-ban meghozták a népiskolai törvényt (Eötvös József féle törvény), amely a 6-12 éves kor között kötelezővé tette az ingyenes oktatást, elrendelte az állami iskolák létrehozását.
– 1868-ban a zsidók emancipációja (egyenjogúság): a zsidóságot vallásként, nem nemzetiségként határozta meg. A zsidók polgári és politikai jogokat kaptak.

– új ipartörvény született, amely megszüntette a céheket.
– A közigazgatás átszervezése:
– központosítás, egységes megyerendszer kialakítása.
– Az igazságszolgáltatás reformja:
– Kimondták a törvény előtti egyenlőséget, független bírói szervezetet hoztak létre.
– Eltörölték a feudális jogszokásokat. Megszervezték a honvédséget, egységes csendőrség alakult ki.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc   » Magyarország három részre szakadása, Erdély   

Nem hasznosHasznos (Még nem értékelték)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor