TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A Rákosi korszak gazdasága | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A Rákosi korszak gazdasága

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

1. A kommunista diktatúra kiépülése 1949-53:

a) FGKP szétzilálása:

Az 1945-ös választások után a politikai küzdelmek nem csendesedtek. A kommunista párt nagy erőkkel látott hozzá az FKgP felszámolására. Utcára vitték a munkásokat: „Földet vissza nem adunk!”, “Munkásököl vasököl, odacsap, ahova köll!” jelszavakkal. 1946 márciusában az MKP, az SZDP, a NPP, és a Szakszervezeti Tanács megalakította a Baloldali Blokkot.

Ezzel egy időben fogadta el a Nemzetgyűlés a demokratikus államrend és köztársaság védelméről szóló törvényt. A Kisgazdák szétzilálásának politikáját szalámitaktikának nevezzük. — Az FKgP soraiból kizártak 20 jobboldali képviselőt. A hivatalok éléről B-listázással elmozdították a kisgazda képviselőket. Majd néhány politikusuk ellen az ÁVO indított eljárást Péter Gábor vezetésével.

b) Nagy Ferenc miniszterelnök eltávolítása a hatalomból:

A miniszterelnök 1947 májusában Svájcba utazott szabadságra, itt kapta a hírt, hogy személyi titkárát (Kovács Béla) összeesküvés vádjával letartóztatták. A miniszterelnök lemondott. Az országban így választásokat kellett kiírni – kék cédulás választás. De a kommunisták így sem tudták megnyerni a választást. A miniszterelnök Dinnyés Lajos lett.

c) A többpártrendszer felszámolása:

– a legerősebb ellenzéki pártot választási csalásra hivatkozva betiltották
– az SZDP-t 1948. június 12-én beolvasztották a kommunista pártba, s létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (Elnök: Szakasits Árpád, a főtitkár: Rákosi Mátyás)

A tényleges irányítás Rákosi kezében maradt.

1949. február 1-én újjászervezték a népfrontot, s a választásokon megszerezte a szavazatok 96,27%-át. Kiépült a kommunista diktatúra, mely Rákosi Mátyás személyi kultuszával azonosítható.

2. Gazdaságpolitika:

a) Az államosítások:

Az 1947-es fordulatot a gazdaságban 3 esemény is előrevetítette:

– a gazdaság széleskörű államosításának programja
– Marshall-terv elutasítása
– KGST megalakulása, s csatlakozás a szervezethez

A magántulajdon felszámolásának első lépése 1946 júniusában a szénbányák államosítása volt. 1946 végén a legnagyobb nehézipari üzemek állami tulajdonba vétele. 1947-ben a nagybankok és az általuk ellenőrzött cégek következtek. 1948. március 25-én Gerő Ernő a Vasas Szakszervezet Székházában jelentette be a 100 munkásnál többet foglalkoztató cégek állami tulajdonba vételét. 1949-ben a 10 munkásnál többet alkalmazó iparvállalatokat államosították. Az államosítással egyidejűleg létrehozták az Országos Tervhivatalt és a Népgazdasági Tanácsot, a központilag irányított tervgazdálkodás szervezeteit.

b) A gazdaság szovjet modellje:

1949-re végbement a mezőgazdaság kivételével minden gazdasági ágazatban a termelési eszközök állami tulajdonba vétele. A nyugati érdekeltségű cégek kisajátítása nem egyszer a vezetők szabotázs címén történő perbe fogásával történt. A piaci szabályozást felváltó állami gazdaságirányítás is megvalósult.

Az első ötéves terv (1950-54): erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő:
– a beruházások 50%-át az iparba tervezték
– a mezőgazdaságba mindössze 14%-át
– az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett.
– Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) — az ország adottságait tekintve irreális célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

Az ipari termelés 1938-hoz képest 3X lett, az ipar évi növekedése 1949-53 között 20% körül mozgott. Hatalmas nehézipari központok jöttek létre: Diósgyőr, Ózd, Dunaújváros, Várpalota, Leninváros, ám a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásában súlyos gondok jelentkeztek. A kibontakozó regionális kis-hidegháborúban Rákosi Mo-t frontországnak képzelte el. A nagyüzemi munkásságot a sztahanovista munkaversennyel a végsőkig kihasználták, hiába végzett megfeszített munkát, az óriási eredményekről szóló propaganda ellenére azt tapasztalta, hogy nincs az üzletekben elég hús, zöldség, gyümölcs, és nem kapni alapvető háztartási és ruházati cikkeket sem. A szükségletek helyett a terv, a minőség helyett a mennyiségi szemlélet uralkodott a termelésbe, minek következtében az egyébként áruhiányos gazdaságban eladhatatlan, selejtes termékek tömege halmozódott fel. Az eredmény lesújtó volt: 1951-ben a kormány a jegyrendszer bevezetésére kényszerült.

c) A mezőgazdaság kollektivizálása:

1948 novemberében Rákosi az MDP ülésén elmondott beszédében már nem hagyott kétséget afelől, hogy végrehajtják a kollektivizálást.

A termelőszövetkezetek létrehozásának legfőbb akadályát a parasztgazdák jelentették, az ellenük folyó harc a magángazdaságok megadóztatásával, a kötelező terménybeszolgáltatással és a kuláklisták elállításával folyt.

BEGYŰJTÉSI RENDSZER: (köznyelvben padláslesöprés) meghatározott mennyiségű termény és állat beadását tette kötelezővé igen alacsony áron. → 1952-re már nem maradt a parasztnak saját fogyasztásra és vetésre gabonája. Azokra akik nem teljesítették a beszolgáltatást, súlyos büntetés várt, ami elől a téeszbe lépés jelentett menedéket.
KULÁKSÁG FELSZÁMOLÁSA: Ki a kulák? Hivatalosan 25 holdnál nagyobb birtokkal és mezőgazdasági gépekkel rendelkező parasztok. A kulák azonban politikai kategória volt, osztályellenség. Kulák végül az lett, akik felvettek a listára. Emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat, internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket.

A tsz-ek számának, taglétszámának alakulása

Az 1950-es évek elején erőszakolt kolhozosítás valóban jelentősen átalakította az agrártermelés struktúráját, valamint a társadalom szociológiai jellemzőit. A szövetkezesítés első fél évtizede alatt alig több mint egynegyedével tudta csökkenteni a paraszti magángazdaságok számát. 1949-51 között jelentősen megnőtt a tsz-tagok száma, de az országot még mindig a magángazdálkodók látták el élelemmel.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Széchenyi István és a reformkori társadalom    » A spártai állam és társadalom   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor