TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A reformeszmék kialakulása és elterjedése, Széhenyi programja | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A reform:

A reform békés úton létrejött változás. Hazánkban a középbirtokos nemesség vezette. Abban mindenki egyetért, hogy szükség van reformokra, mert Magyarország egyre jobban lemarad Európához képest. A jobbágyrendszert meg akarják szüntetni. Központi kérdéssé válik Magyarország birodalmon belüli függetlensége. Ez 1848 után létre is jön, de a nagyhatalmak beavatkoznak, és megszüntetik a függetlenséget. A reform érdekében a nemességnek fel kell vállalnia a polgárság szerepét.

Az 1825-27-es országgyűlés:

A Pozsonyban tartott országgyűlést a Habsburgok hívták össze, mert a háborúhoz szükségük volt pénzre és katonára. A hármas törvénycikk kimondja az ország függetlenségét, hogy adót csak az országgyűlés vethet ki, és legalább 3 évenként össze kell hívni a parlamentet. Széchenyi István egy évi jövedelmét felajánlotta egy Magyar Tudományos társaság megalapítására. Sokan támogatták, hogy megvalósíthassa tervét.

Széchenyi István:

Apja Széchenyi Ferenc, a könyvtár megalapítója. Széchenyi István kezdetben huszártiszt volt, s mikor körbeutazta a világot, megdöbbenve nézte a világ Magyarországhoz viszonyított fejlettségét. Vonatokat, utakat, jó kölekedést és postát látott. Hazatérése után tettvággyal telve vetette magát a közéletbe. A kultúra fejlődését nagyban elősegítették kezdeményezései: a Tudományos Akadémia megalapítása, és a hazai társasélet megszervezése (lóverseny, kaszinó). Munkájával javította a hazai közlekedést: hajózhatóvá tette a Vaskaput, és irányította a Tisza-szabályozás előkészületeit. Elindította a dunai gőzhajózást, hajógyárat, és téli kikötőt hozott létre. Népszerősítette a selyemhernyó-tenyésztést, és az ő érdeme az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése.

Széchenyi gyakorlati tevékenységével a mezőgazdasági termelés élénkítését, és a jobbértékesítést akarta segíteni. Az ország nagyobb része tisztelte, ünnepelte. Kossuth fogalmazta meg a legszebben: „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit; és ezért; egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak. ..”

Széchenyi szerint a reformok csak felülről (nemesség) valósulhatnak meg, alulról (parasztság) semmiképp sem. A Habsburgokkal is harmonikus kapcsolatot akart kiépíteni. Semmilyen gyors, erőszakos reformot nem tudott elképzelni, mert szerinte a magyarság belebukna.

Művei:

1830-ban alkotta meg a Hitel c. művét, melyben nyíltan robotoltató gazdálkodással száll szembe. A mezőgazdaság kapitalista átalakításához viszont hitelre, pénzre volt szükség. A hitelt azonban még a nagy vagyonú Széchenyitől is megtagadta a bécsi bank, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Az ősiség törvényének megszüntetése logikusan maga után vonta volna a nemesek földvásárlásának jogát és adózását. Mivel a robot haszontalan és erkölcstelen, meg kell szüntetni a jobbágyok egyéb feudális kötelezettségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat károsodás ne érje. A Hitelt vegyesen fogadták, de senkit nem érintett közömbösen.

Széchenyi szerint meg kell valósítani a jobbágyok védelmét és a közteherviselést. Bár szenvedélyesen ostorozta az arisztokráciát, igyekezett rábírni őket, hogy önként tegyék meg azt, amit máshol a forradalom következtében kellett elfogadni. Leghevesebben mégis az arisztokrácia támadta a Hitel gondolatait. Bírálta Széchenyit a régi típusú ellenzék képviselője, gróf Dessewffy József (A Hitel című munka taglalatja, 1831). Széchenyi a kormányzat támogatását is hiába várta.

A támadásokra Széchenyi Világ (értsd: világosság) című munkájában válaszolt (1831). Az eseményekből az idő sürgetését olvasta ki, és közzétette Stádium című könyvét, melyben rendszerét sűrítve tárta a nemzet elé.

Uralkodók

  • I. Lipót (1657-1705)
  • I. József (1705-1711)
  • III. Károly (1711-1740)
  • Mária Terézia (1740-1780)
  • II. József (1780-1790)
  • II. Lipót (1790-1792)
  • I. Ferenc (1792-1835)
  • V. Ferdinánd (1835-1848)
  • Ferenc József (1848-1916)
  • IV. Károly (1916-1918)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Jellemezze a reformkori Magyarország társadalmi csoportjainak életmódját és kultúrájának fejlődését!   » Mohács és következményei   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 8 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor