TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A reformkor fő történelmi kérdései, Széchenyi és Kossuth | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Széchenyi István (1791-1860)

  • a reformkor (1825-1849) kiemelkedő alakja

Két fő kérdés:

  •  polgári átalakulás
  • nemzeti függetlenség

Az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta összes birtokainak egyévi jövedelmét az Magyar Tudományos Akadémia megalapítására

  • 1830-ban az Akadémia megkezdte működését, elnöke Széchenyi lett
  • a ’30-as évek elején leírta a legsürgősebb tennivalókat egy korszerű, új Magyarország megteremtéséért

Művei:

  • Hitel – 1830. (Széchenyi programjának megfogalmazása)
  • Világ – 1831.
  • Stádium – 1833. (12 pont)

A Hitel (1830) című könyvében egy merész reformprogramot vázolt fel

  • a robotrendszer megszűntetését a mezőgazdaság fejlődéséért
  • a földforgalmat gátló ősiség eltörlését
  • a feudális társadalmi berendezkedés lassú, fokozatos, reformokkal történő megváltoztatását
  • Széchenyi szerint a programot az arisztokrácia vezetésével, békés eszközökkel kell megvalósítani a birodalom keretein belül, az előnyök kihasználásával

A program elleni támadásokat a Világban (1831) utasította vissza

  • következő művében, a Stádiumban (1833) sűrítve, összefoglalva tárta elképzeléseit a közvélemény elé
  • arisztokrata társai továbbra sem lelkesedtek elképzeléseiért, de egyre több középbirtokos vált hívévé
  • Széchenyi gyakorlati lépéseket is tett programjáért
  • irányításával hajózhatóvá tették a Vaskaput
  • szabályozták a Tiszát
  • hajógyárat alapított
  • szorgalmazta az állandó dunai átkelést biztosító Lánchíd építését
  • casino
  • sejemhernyótenyésztés, stb.
  • tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a magyar gazdaság fejlődésének megélénküléséhez az 1830-as években

Széchenyi programja:

Cél a mezõgazdaság kapitalizálása – ehhez hitelre van szükség

hitel három akadálya:

  1. õsiség törvénye
  2. kincstár joga a birtokra
  3. csak a nemeseknek lehet birtoka

Ezeket az akadályokat el kell törölni! Ebbõl következik:

  • törvény elõtti egyenlõség
  • közteherviselés
  • nem nemeseknek is lehet birtoka

Egyéb javaslatai:

  • önkéntes örökváltság (1848)
  • robot megszűntetése
  • utak, vizek karbantartása
  • céhek, monopóliumok eltörlése
  • magyar legyen az államnyelv
  • országgyűlés ülései legyenek nyilvánosak

Az átalakulás módja:

  • lassú, fokozatos, felülrõl kezdeményezett reformok útján: ” én egy szelíd convulsió nélküli reformációt akarok “
  • arisztokrácia vezetésével
  • a Habsburgoktól nem elszakadva

Kossuth Lajos (1802-1894)

  • a magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelem legnagyobb alakja
  • 1832-ben felkerül a pozsonyi országgyűlésre
  • itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat  (1832-1836), melyben a reformellenességnek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette
  • az országgyűlés berekesztése után hasonló stílusban szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat  (1836-1837)
  • lapját betiltották, őt börtönbe zárták  – itt megtanult angolul
  • a börtönéből szabadult Kossuth újult erővel látott hozzá politikai programjának elfogadtatásához
  • az ehhez szükséges fegyver számára a Pesti Hírlap lett, melynek 1841-tõl szerkesztõje – lázít a Habsburgok ellen

Programjában jóval túllépett Széchenyi korábbi elképzelésein

  • a birodalmon belüli gazdasági és politikai különállást
  • szabad, korlátozás nélküli földtulajdont
  • kötelező örökváltságot
  • közteherviselést
  • népképviseletet követelt
  • az általa felvázolt program végrehajtása a magyar polgárság fejletlensége miatt a középbirtokos nemességre várt

Programja: => érdekegyesítés

1. földesúr, jobbágy is érdekelt a polgári átalakulásban és a nemzeti függetlenségben

2. kötelezõ örökváltság:

  • a jobbágy fölszabadítása földdel együtt
  • állami kárpótlás a földesúrnak

Ipar fejlesztése: “Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

  • 1841 –  Védegylet megalapítása   ®   felismerte, hogy a magyar ipar fejlesztését csak önálló magyar vámterületen lehet megvalósítani
  • az 1843-44-es  országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővámrendszer kialakítására benyújtott javaslatot, az uralkodóház azonban érdemben nem foglalkozott a javaslattal
  • így jött létre a “Védegylet”, melynek tagjai vállalták, hogy nem vásárolnak olyan külföldi árut, amelyet itthon is előállítanak, ezzel is támogatva az ipar fejlődését
  • Kossuth lett a védegylet igazgatója
  • 1842 –  Iparműkiállítás
  • megszervezte a Gyáralapító Társaságot, és Vasútépítő Társaságot alapított

Kossuth programja:

  • gyors, alulról jövõ (tömegnyomás) függetleníteni
  • köznemesség vezetésével
  • a végcél a politikai mozgalom, amely Magyarország polgári alkotmányos átalakulásához vezet

1847-ben sikerült elérnie, hogy a reformerek párttá rendeződjenek => Ellenzéki Párt

  • programja az Ellenzéki Nyilatkozat

A nehéz politikai küzdelmek, 1848-as forradalmak a magyar polgári átalakulás ügyén óriásit lendítettek előre: kimondták a jobbágyfelszabadítást, megvalósították a népképviseleti rendszert, bevezették a közadózást, az ország irányítását független, felelős, magyar minisztérium vette a kezébe

  • Kossuth a megalakuló új kormány pénzügyminisztere lett
  • 1848 szeptemberében az ellenforradalom fegyverrel támadt Magyarországra
  • a kormány lemondott, Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként irányította a honvédelmet
  • 1849-ben kiverték az ellenséget az országból
  • Magyarország kinyilvánította függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását

Az ország élére Kossuth Lajost választották, ő nevezte ki a második felelős magyar minisztériumot  -> a cári intervenció azonban eldöntötte a szabadságharc sorsát

  • Kossuth a menekülést választotta
  • kétéves törökországi tartózkodás után Londonban telepedett le, majd 1861-ben átköltözött Olaszországba
  • az itthon maradottak a kiegyezést választották, melyet Deákhoz küldött nyílt levelében élesen bírált

Széchenyi-Kossuth vitája ® A Pesti Hírlap cikkei miatt robbant ki

Széchenyi Kossuth
Közteherviselés: Kétgarasos terv ® állami kincstárba Háziadó terv ® megyei pénztárba
Kelet NépeKossuthról: “szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna” Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak
Nemzetiségi kérdés:akció (magyar) – reakció (német)Egy nemzet van, és ez a magyar Két nép: szláv, német ®  türelmes politikaA nemzetiségeknek csak szabadságjogokat adna
Sosem tartozott egy párthoz sem Ellenzéki Párt vezetõ alakja

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A II. Világháború jelentős fordulatai   » Trianon társadalmi, gazdasági, etnikai hatásai   

Nem hasznosHasznos (+65 pont, 73 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor