Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI

A háború következtében a nyertes országok eladósodtak az Egyesült Államokkal szemben, s a győztesek a Németországra kirótt jóvátétellel képzelték el gazdaságuk helyreállítását. A nagyhatalmi pozíciókat a háború úgy manipulálta, hogy az Európai nagyhatalmak (a népességi mutatók és az adósság révén) veszítettek jelentőségükből – a világ pénzügyi központja Londonból New Yorkba tolódott át.
A németek azonban nem tudták megfelelően törleszteni a jóvátételt, ezért, hogy az Egyesült Államok visszakaphassa a kölcsönöket, s a többi ország gazdasága se apadjon el, jóvátételi konferenciát hívtak össze 1924-ben és ráálltak a Dawes-tervre. A Dawes-terv értelmében az amerikaiak németországi befektetésekbe kezdtek, akik ez által törleszteni tudtak az angoloknak és a franciáknak, akik pedig vissza tudták fizetni a kölcsönöket az Államoknak. A gazdaság a húszas évekre talpra állt, de a fellendülés amerikai tőkén nyugodott.

A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGA

A nagyobb nemzetiségi területeken is a központi akarat érvényesült a Szovjetunióban. Elzárkóztak a külföldi tőke, technológia beáramlásától és a piac ösztönző hatásától, s helyette más alternatívákhoz, az iparosítás olyan formájához fordultak, amely során a többi ágazat és az életszínvonal kevésbé fejlődhetett. Mindez, és a feszült belpolitikai helyzet szükségessé tette egy új rendszer kialakítását.
Az ideológiai elvárás tekintetében fontos volt, hogy növeljék a munkásosztály túlsúlyát, hiszen a lakosság nagy része ekkor földművelésből élt. Fontos volt továbbá a katonai erő fokozása is, ezért minden erőforrást bányászati, nehézipari és energiatermelő ágazatokba fektettek.
Tervgazdálkodás jött létre, mely során központilag irányították a gazdaságot, időarányos (ötéves) terveket kellett teljesítenie a gazdaságnak. Ezek a tervek azonban nem voltak megvalósíthatóak, ezért sokszor silány áruk jöttek le a szalagokról.
Az ipar extenzív fejlődése a munkaerő növelésének szükségességével járt, ezért kollektivizálták a magántulajdont. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemekként működtek, ezért a dolgozónak nem volt érdeke a minél jobb, több árut termelni. A parasztság ellenszegült a gazdaságainak átadásától, ezért erőszakot alkalmaztak feléjük. A mezőgazdaság fejletlensége miatt milliók haltak éhen. Sztálin diktatúrájának idejére az iparosítás azonban alkalmassá vált egy erős tömeghadsereg ellátására.

VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HELYZETE

Az Egyesült Államok gazdasága prosperált, de a piac nem bővült ezzel arányosan, így 1929-ben kirobbant a tőzsdekrach. A tőzsdekrach láncreakciót indított el, csökkent a termelés, nőtt a munkanélküliség, a válság elérte az iparon kívül a mezőgazdaságot és a hiteléletet is. A visszaesés minden kontinensre kiterjedt (egyedül a Szovjetuniót nem sújtotta lényegesen), s azokat az országokat sújtotta leginkább, akik jelentős exportot bonyolítottak le, és nem rendelkeztek gyarmatokkal. A kormányok csökkentették az állami költségvetést, amely csak súlyosbította a helyzetet.
A válság következtében milliók váltak munkanélküliekké, romlottak az életkörülmények, pusztított az éhhalál. A társadalmi ellentétek is kiéleződtek, így az emberek a szélsőséges politikai irányzatok felé fordultak.
Az első megoldást a problémára az angol közgazdász, Keynes javasolta: az állami beavatkozást sürgette, úgy gondolta, hogy az államnak megrendelőként kell fellépnie, így bővülhetne a piac, megindulhatna a termelés, enyhülne a munkanélküliség – tehát megindulna a fellendülés. A kormánynak be kell ruháznia a közlekedésbe, a szolgáltatásba és az energiatermelésbe.
Az Egyesült Államokban Roosevelt a New Deal keretében zárolta a bankbetéteket, a dollár árfolyamát elszakította az aranyalaptól és olcsóbbá tette az állami beruházásokat. Közmunkaprogramjával beruházott az infrastruktúra fejlesztésébe és a farmerek gazdaságait közpénzből modernizálta. Korlátozták a versengést, megállapították a minimálbért, bevezették a társadalombiztosítást – s ezen hatások egyszerre javították a munkások helyzetét és szélesítették a piacot, így a válság enyhült, s a demokrácia fennmaradt.

NÉMETORSZÁG HELYZETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Mi után minden hatalom a náci párt, és leginkább Hitler kezébe került, hatalmuk megerősítésére a gazdaság helyreállítását kellett kivitelezniük. Az állam itt is megrendelőként lépett fel, a hadiiparba és az infrastruktúrába ruháztak be legnagyobb részt. Szociális engedményekre szorították a tőkét. Az újítások általános gazdasági fellendülést eredményeztek. A második világháború kezdetleges sikereit nagyban meghatározta, hogy a győztes hatalmak nem fejlesztették ilyen mértékben a hadiipart._

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A hidegháború   » A nagy földrajzi felfedezések és következményei   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor